Antal, Antónia
3 °C
9 °C

Ha Magyarországra jössz, nem veheted el a magyarok túlóráját!

19
2018.12.19. 08:27

Ha van olyan téma, amiről már gyakorlatilag nem lehet értelmesen, érvek és tények mentén vitatkozni, akkor az a bevándorlás, hála a kormány immár legalább három éve tartó folyamatos migránsozásának. Amikor nem ördögtől valónak gondolni a bevándorlást gyakorlatilag büntethető, és mindenkire, aki nem a kormány migrációellenességét osztja, egyszerűen rányomják a bélyeget, hogy Soros-bérenc, ott például közgazdasági érvekkel jönni szinte értelmetlen. Mégis erre vállalkozott a Citi Bank és az Oxfordi Egyetem globális kihívások kutatásával foglalkozó Martin Schoolja, amelyek egy több mint 170 oldalas jelentésben foglalják össze a bevándorlás gazdasági hatásairól szóló éppen aktuális közgazdasági tudást.

A jelentés szerzői alapvetően egy nagyon részletes irodalmi áttekintést végeztek, vagyis megnézték, hogy a kurrens közgazdasági kutatásokból mit lehet megtudni a bevándorlás hatásairól a gazdasági növekedésre, foglalkoztatásra, beruházásokra nézve, és hogy azok milyen összefüggésben vannak a bevándorlásellenes politikai valósággal, ami eluralja nemcsak a magyar, de az európai és amerikai politikát is.

Emellett végeztek pár érdekes statisztikai becslést is arról, hogy mi lett volna a fejlett gazdaságokkal, ha az elmúlt húsz évben nem fogadtak volna bevándorlókat. A jelentés elég részletes és boldogan mártózik közgazdasági mélységekbe, ezért itt leginkább csak pár érdekes összefüggést emeltünk ki.

Persze aki szereti összeesküvések szintjén elintézni a kérdést, annak nem pont egy – amúgy botrányoktól nem mentes – multinacionális bank érvelése lesz a legmeggyőzőbb, de azért talán érdemes átolvasni.

Sokkal kevesebb bevándorló van, mint hisszük

A Citi jelentésének egyik fontos megállapítása, hogy a bevándorlók számát Európában és más fejlett államokban legalább kétszer akkorának gondolják a helyi emberek, mint amekkora valójában. Hogy mennyivel becslik felül az emberek a bevándorlás mértékét, az sok mindentől függ, a kevésbé képzett helyiek akár háromszor-négyszer annyi bevándorlót tippelnek a saját országukban, mint amennyi valójában van, de a nemzeti átlagok is gyakran meghaladják a kétszeres felülbecslést.

Az Egyesült Államokban például egy 2018-as tanulmány szerint az emberek átlagosan azt gondolják, hogy a népesség 36 százalékát teszik ki a bevándorlók, miközben a valós szám 14 százalék alatt van. De hasonló a trend Európában is: Németországban és Nagy-Britanniában kicsit több mint kétszer akkorának, Svédországban másfélszer akkorának gondolják az emberek a bevándorlók számát, mint amekkora.

A valóságban az OECD-országokban a bevándorlók száma – a menekülteket nem számítva – a népesség 10-30 százalékát teszi ki, globálisan pedig az emberek mindössze 3,3 százaléka számít bevándorlónak.

Bevándorlók nélkül nagy bajban lenne az európai gazdaság

Az önmagában nem egy túl nagy újdonság, hogy a bevándorlás alapvetően pozitívan hat a befogadó országok gazdaságára. A Citi jelentésének írói viszont tettek egy kísérletet arra is, hogy megnézzék, pontosan mennyi pénzt nem termelt volna meg a német és a brit gazdaság, ha 1990-től lezárták volna a határaikat, és nem fogadtak volna bevándorlókat. A becslés szerint 2014-ben a német GDP 155 milliárd euróval, a brit pedig 175 milliárd fonttal, vagyis mai árfolyamon 193 milliárd euróval lenne kevesebb.

Ez a 2014-es német GDP kicsit több mint 5, a brit GDP-nek pedig több mint 9,5 százaléka.

A gazdaság növekedése is jóval lassabb lett volna ezekben az országokban, a Citi és az Oxfordi Egyetem saját bevallásuk szerint konzervatív becslése szerint az Egyesült Államokban úgy 15, Nagy-Britanniában 20, a dél-európai országokban pedig akár 30 százalékponttal lassabb lett volna a GDP növekedése 1990 és 2014 között.

A bevándorlás amúgy leginkább úgy növeli az egy főre eső és az aggregált GDP-t is, hogy mivel több a munkaerő, több órát dolgoznak összességében az emberek a gazdaságban, ami növeli a bruttó hazai terméket, vagyis a GDP-t.

Kutatások azt is kimutatták, hogy a bevándorlás a beruházásokat is élénkíti azzal, hogy megnő a munka kínálata, vagyis több a munkás a gazdaságban, nem csökken az egy munkásra jutó beruházás, vagyis a cégek növelik a beruházásaikat a bevándorlás hatására, ami szintén pörgeti a GDP-t.

A bevándorlás azon kívül is növeli a dolgozó népesség számát, hogy a bevándorlók tipikusan munkába állnak az új országukban, a bevándorlástól ugyanis a helyiek közül is többen tudnak munkába állni. Ez pedig elvezet a jelentés következő érdekes pontjához, miszerint

A bevándorlástól több gyereket szülnek a helyi nők

Ez az összefüggés eléggé indirekt, mégis elég érdekes, főleg a nagyon gyerekszülés-párti és a bevándorlás-ellenes magyar kormány szemszögéből, amely a szülést és a bevándorlást egymás helyettesítőinek tekinti. No de mitől lesz több bennszülött gyerek attól, ha több a bevándorló, és mi köze ennek a munkaerőpiachoz?

A bevándorló munkaerő kiemelten fontos az olyan területeken, mint a gyerekek és idősek gondozása. Ha sok bevándorló megteremti annak a lehetőségét, hogy az anyák rájuk bízzák a gyereküket a bölcsődében, óvodában vagy otthon, akkor a nők nagyobb arányban mehetnek vissza dolgozni.

Viszont ha ezzel együtt összeegyeztethetőbb lesz a karrier és a gyerekvállalás, akkor a tanulmány szerint növekszik majd a helyiek gyerekvállalási hajlandósága.

Egy 2010-es tanulmány szerint például azokban az amerikai városokban, ahol sok a bevándorló, sokkal kevésbé megy a női munkavállalás a termékenység rovására és vica versa, vagyis kisebb a trade off a munka és gyerekvállalás között, mint ahol arányaiban kevesebb a bevándorló.

Ennek pozitív hatásai persze nem oszlanak meg teljesen egyenlően a gazdaságban, leginkább a magasan képzett helyi nők tudnak így visszatérni nagyobb arányban a munkaerőpiacra gyerekvállalás után, vagyis ők járnak a legjobban az alacsonyan képzett, tipikusan szintén női bevándorlók munkájával.

A bevándorlás más bevándorlóknak a legrosszabb

Gyakori eleme a migrációellenes retorikáknak az „idejönnek és elveszik a munkát” fordulat, ami az Orbán-kormány 2015-ös plakátkampányából is ismerős lehet, amikor többek között Ha Magyarországra jössz, nem veheted el a magyarok munkáját!” plakátok lepték el az országot. Ennek a retorikának egy másik eleme, hogy amiatt, mert a bevándorlók olcsóbban hajlandók elvégezni munkákat, csökkennek a bérek egy-egy szektorban.

A Citi jelentése foglalkozik azzal, hogy gazdasági értelemben milyen hatással van a helyi munkaerőre a bevándorlás, azon kívül, hogy növeli a GDP-t. Az erről szóló közgazdasági irodalom szerint pedig a fentebb emlegetett retorikának van némi igazságalapja, de leginkább csak rövid távon.

Egyes iparágakban lehet bérleszorító hatása a bevándorlásnak, viszont más területeken növekedést teremt, ami helyi szinten és rövid távon elég nagy traumákat is tud okozni a helyi munkavállalóknak, lenyomja a béreket egyes szektorokban, és növeli a helyiek munkanélküliségét. Ezt viszont országos szinten kompenzálja az, hogy a bevándorlóktól nő a gazdaság,

Összességében pedig elég kevés példa van arra, hogy negatívan hatott volna a bevándorlás az aggregált bérekre és a foglalkoztatásra.

Ez nem azt jelenti, hogy egyes csoportokra nem hat rosszul az, hogy beáramlik munkaerő. Az alacsonyan képzett helyiek foglalkoztatására nézve van negatív hatás, ezzel pedig a bevándorlás a jövedelmi egyenlőtlenségek növekedéséhez is hozzájárul. A legrosszabbul viszont valójában a korábban érkezett bevándorlókat érinti az újabb bevándorlás, hiszen ők ugyanazokért a munkákért versenyeznek, mint az újonnan érkezők. Így a legbevándorlásellenesebbnek a bevándorlóknak kellene lenniük. (Persze a hatások enyhébben jelentkeznek egy amúgy is munkaerőhiánnyal küzdő országban, ahol a hiányzó munkaerőt inkább túlóráztatással próbálják pótolni.) 

A jelentés azt is megállapítja, hogy a közgazdasági kutatások összegzése alapján úgy tűnik, a bevándorlók összességében nem terhelik meg igazán az államkasszát sem, mert átlagosan kevesebb állami transzfert vesznek igénybe, mint a helyi lakosok. Ez alól egyedül a skandináv államok kivételek, ahol az állam komoly erőfeszítéseket tesz a bevándorlók képzésére, nyelvoktatására, beilleszkedésének könnyítésére.

Igaz, az előnyök itt is egyenlőtlenül oszlanak meg, helyi szinten és rövid távon vannak érezhető költségei a bevándorlásnak, ennek tudatát pedig nem biztosan feledteti a hosszú távú pozitív makrogazdasági hatás.

(Borítókép: Menekültek várakoznak a horgosi határátkelőnél 2015. szeptember 15-én. Fotó: Huszti István/Index)

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!