Sámuel, Hajna
18 °C
29 °C
Index - In English In English Eng

A középszer lenne meg EU-s pénz nélkül

shutterstock 592917362
2018.12.28. 15:15
Ingatlanpiaci őrület, kormánypropaganda, munkaerőhiány, elszórt uniós pénzek, adócsökkentés és meglóduló infláció, a bitcoinmánia kifulladása, és talán egy korszakhatár a világgazdaság válság utáni történetében - többek között erről szólt az év az idei év chartjai összeállításunk alapján. Felkértünk sok közgazdászt és elemzőt, hogy osszák meg velünk, hogy szerintük mi volt idén a legfontosabb vagy legérdekesebb ábra, és röviden indokolják meg, hogy miért: 19 ábrát kaptunk, ebből első körben hatot mutatunk meg.

Mi lenne velünk uniós pénz nélkül?

Pogátsa Zoltán, a Nyugat-magyarországi Egyetem docense: A Fidesz-korszak gazdasági mozgástere szempontjából meghatározó tényező, hogy igen jelentős külső forrásokhoz jut az ország. Míg a megelőző kormányok alatt igen alacsony volt az unió források felhasználása, addig a Fidesz-kormány extrém központosítással a korábbi korszakok pénzeit is felhasználta a saját időszakára szánt forrásokon kívül, illetve későbbi évekből is előre hozott pénzeket.

pogátsa.png

A Világbank adatai szerint ráadásul az uniós támogatásokon kívül még a nyugaton dolgozó magyarok hazautalásaiból is évente a GDP 3 százalékának megfelelő külső tőke jött be az országba az elmúlt években. Ebből

A GDP 6-10 SZÁZALÉKÁT KITEVŐ TELJES EXTRA FORRÁSBÓL SIKERÜLT EGY ÁTLAGBAN 2,2 SZÁZALÉKOS GAZDASÁGI NÖVEKEDÉST ELÉRNI AZ ELMÚLT NYOLC ÉVBEN.

Az uniós pénzek nagy elég nagy részét pazarolják el

Égert Balázs, a OECD közgazdásza: Az elmúlt két évtizedben néhány Európai Uniós tagállam jelentős mennyiségű EU-s támogatást kapott. Görögország és Portugália éves szinten például a GDP 1,5 százalékának megfelelő támogatást kapott az EU strukturális és kohéziós alapjaiból 2000 és 2013 között. Az új közép-kelet európai tagországok hasonló mértékű támogatást kaptak 2004-es csatlakozásuk után. Az Európai Unió strukturális és kohéziós alapjai az elmaradottabb tagállamok félzárkóztatását hivatottak felgyorsítani.

Megjegyzés: Jogállamiság (rule of law) esetén magasabb (alacsonyabb) értékek szilárdabb (gyengébb) jogállamiságot jeleznek. Forrás: A jogállamiság (rule of law) a Világbank World Governance Indicators adatbázisából származik. A kohéziós és strukturális alapok adatait az Európai Unió szolgáltatta
Megjegyzés: Jogállamiság (rule of law) esetén magasabb (alacsonyabb) értékek szilárdabb (gyengébb) jogállamiságot jeleznek. Forrás: A jogállamiság (rule of law) a Világbank World Governance Indicators adatbázisából származik. A kohéziós és strukturális alapok adatait az Európai Unió szolgáltatta

Az EU felzárkóztatási politikájának legnagyobb nyertesei rendelkeznek a leggyengébb intézményi háttérrel. A politikai, jogi és gazdasági intézményrendszer minősége nagyban meghatározza az EU-s pénzek felhasználásának hatékonyságát. Egy hatékonyabban működő kormányzati apparátus nagyobb valószínűséggel tudja például beazonosítani a magasabb hosszútávú megtérüléssel kecsegtető beruházási lehetőségeket, jobban tudja működtetni a közbeszerzéseket és felügyelni a kiválasztott beruházások szakszerű kivitelezését. Kisebb mértékű korrupció korrektebben beárazott beruházásokat jelenthet. Egy stabil jogállami rendszerben az EU-s pénzekkel való visszaélések könnyebben leplezhetőek le és szankcionálhatóak jogilag.

Hol tart az ingatlanpiaci drágulás?

Sápi Zoltán (ELTINGA), Horváth Áron (ELTINGA és ELTEcon): Idén tették fel nekünk legtöbbször a kérdést, hogy mehetnek-e még feljebb az ingatlanárak? Nem véletlenül, hiszen a válságot követő 2013-as mélypont óta ütemes hegymenetbe kezdtek a lakásárak. Ábránkon ezért azt tartottuk érdemesnek megmutatni, hol tartanak jelenleg az árak a válságot követő mélyponthoz (2013) képest.

Forrás: KSH adatok alapján ELTINGA számítás
Forrás: KSH adatok alapján ELTINGA számítás

A megyeszékhelyek mellett a budapesti kerületeket ábrázoltuk, amelyek jól elkülönülnek: a legtöbb kerületben öt év alatt megduplázódtak az átlagos négyzetméterárak. Némi differenciálódás látszik azonban a kerületek között. Amíg 2013-ban a budai kerületek (zölddel jelölve) voltak a legdrágábbak, addig 2018-ban már az V. vezetett, és a pesti kerületek (kék) közül több is jobban drágult a budaiaknál. A többi megyeszékhelyen is fokozottan jelentkezett a drágulás, de a fővárosi átlagtól azért elmaradt. Nyugaton (piros) egy helyen, Tatabányán nőttek legalább kétszeresére az árak a fél évtized alatt, a keleti megyeszékhelyeknél (sárga) találjuk a lista végén Salgótarjánt, ahol az árak 23 százalékkal nőttek. További erőteljes emelkedést vizionálunk jelenlegi és jövendőbeli autóipari központjainkban, Kecskeméten és Debrecenben.

A lakásárak drágulása erősen hat pénzügyi döntéseinkre, így aki mostanság kényszerül lakást vásárolni, nincs könnyű helyzetben. A KSH fogyasztói kosarában a lakással kapcsolatos költségek egy százalékos mértékben szerepelnek, pedig ennél jóval nagyobb arányban terheli a pénztárcánkat a lakhatás költsége.

VAJON MEKKORA LETT VOLNA AZ INFLÁCIÓ, HA EGY SZÁZALÉK HELYETT 20 SZÁZALÉKOS RÉSZARÁNYT SZÁMÍTUNK A FOGYASZTÓI KOSÁRBAN?

Egyenlőtlenség és mobilitás: Magyarország a kivétel

Tóth István György, a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Zrt. vezérigazgatója: A generációk közötti társadalmi mobilitás (függőleges tengely, a magasabb érték a nagyobb mobilitást jelzi) és a jövedelem egyenlőtlenségek (vízszintes tengely, a magasabb érték nagyobb egyenlőtlenséget jelez) összefüggését mutató ábrán Magyarország „kilóg a sorból”; nálunk annak ellenére alacsony a mobilitás, hogy nem magas a jövedelmi egyenlőtlenségek mértéke.

Rövidítések: ARG: Argentína; AUS: Ausztrália; AUT: Ausztria; BEL: Belgium; BRA: Brazília; CAN: Kanada; CHE: Svájc; CHL: Chile; CHN: Kína; COL: Kolumbia; DEU: Németország; DNK: Dánia; ESP: Spanyolország; FIN: Finnország; FRA: Franciaország; GBR: Egyesült Királyság; GRC: Görögország; HUN: Magyarország; IND: India; IRL: Írország; ITA: Olaszország; JPN: Japán; KOR: Korea; NLD: Hollandia; NOR: Norvégia; NZL: Új-Zéland; PRT: Portugália; SWE: Svédország; USA: Egyesült Államok; ZAF: Dél Afrika; Megjegyzés: OECD-kalkulációk az OECD Income Distribution Database (IDD), az EU statistics on income and living conditions (EU SILC), European Community Household Panel (ECHP) és Magyar Háztartás Panel (MH)P alapján, különböző évek. A magyar adatok a Magyar Háztartás Panel 1992–1996 egyesített adatállománya és a 2011. évi EU SILC felhasználásával készültek. (Magyarázat: Mobilitás: 1-intergenerációs kereseti rugalmasság (lásd OECD 2018a, Annex 1.A1) Az ábra számai innen letölthetők Forrás: OECD (2018) 4.9. ábra, 196.o.
Rövidítések: ARG: Argentína; AUS: Ausztrália; AUT: Ausztria; BEL: Belgium; BRA: Brazília; CAN: Kanada; CHE: Svájc; CHL: Chile; CHN: Kína; COL: Kolumbia; DEU: Németország; DNK: Dánia; ESP: Spanyolország; FIN: Finnország; FRA: Franciaország; GBR: Egyesült Királyság; GRC: Görögország; HUN: Magyarország; IND: India; IRL: Írország; ITA: Olaszország; JPN: Japán; KOR: Korea; NLD: Hollandia; NOR: Norvégia; NZL: Új-Zéland; PRT: Portugália; SWE: Svédország; USA: Egyesült Államok; ZAF: Dél Afrika; Megjegyzés: OECD-kalkulációk az OECD Income Distribution Database (IDD), az EU statistics on income and living conditions (EU SILC), European Community Household Panel (ECHP) és Magyar Háztartás Panel (MH)P alapján, különböző évek. A magyar adatok a Magyar Háztartás Panel 1992–1996 egyesített adatállománya és a 2011. évi EU SILC felhasználásával készültek. (Magyarázat: Mobilitás: 1-intergenerációs kereseti rugalmasság (lásd OECD 2018a, Annex 1.A1) Az ábra számai innen letölthetők ForrásOECD (2018) 4.9. ábra, 196.o.

Előbbit nyilván erősíti a társadalompolitika által alig befolyásolható generációk közti vagyonátruházás és a házasodási minták alakulása.

REFORMÁLHATÓ LENNE VISZONT AZ OKTATÁSI RENDSZER, AMELYNEK A JELENLEGI MŰKÖDÉSMÓDJA ELLENE DOLGOZIK A TÁRSADALMI MOBILITÁSNAK.

Mert korán szelektál, szegregál, pedagógiailag és technikailag nem eléggé felkészült a hátrányos helyzetűek felzárkóztatására és mert a minőségi oktatást kereső középosztályi családoknak nem ad megfelelő kínálatot a közoktatás felső szintjein és különösen nem a felsőoktatásban. Ezek a tényezők a széttartás és nem a kohézió irányába lökik a magyar társadalmat.

A kormánypárti sajtó átveszi az orosz propagandát

Tóth István János, a Korrupciókutató Központ Budapest (CRCB) alapítója: Az ábra (forrás itt) azt mutatja, hogy két szempont - az „erőszak” és „migráns”, valamint a „terror” és „migráns” - összekapcsolása alapján hét magyar online portál hogyan helyezkedik el egy orosz propaganda portálhoz, a hidfo.ru-hoz képest.

A vízszintes tengelyen azt ábrázoltuk, hogy a „ha migráns, akkor erőszak” implicit állítás mennyire jelent meg az adott portálon. A magasabb érték azt jelenti, hogy ez a cikkek nagyobb arányában van jelen. A függőleges tengelyen pedig a „ha migráns, akkor terror” implicit állítás elfogadása szerepel.

Látható, hogy a kormányzati portálok között a 888.hu szinte teljesen megegyezik a hidfo.ru-val, és úgy tűnik, hogy a többi kormányközeli portál is közvetíti az orosz propagandát. A kormányközeli portálok szinte körülölelik a hidfo.ru-t és sokkal közelebb vannak hozzá, mint a független portálok. Ebben az talán különleges, hogy míg más NATO-tagállamban az állam igyekszik elejét venni az orosz propaganda befolyásának, mint nem kívánatos jelenséget igyekszik korlátozni azt, addig Magyarországon úgy tűnik, maga a magyar kormány nyitja tágra a kaput az orosz állami propaganda előtt.

Magyarország - Ausztria: 3-1

Pillár Zsolt, vezérigazgató, Equilor Alapkezelő: Bár az osztrák Alpokban mindig több hó lesz, mint a hazai pusztán, és ugyan a Kärntner Strasse kirakatai még jó pár karácsonyon át fényesebben csilloghatnak, mint a Váci utca boltjai, mégis azt látom, valami elindult. Az alábbi ábrán bemutatott gazdasági folyamatok közül az idei évben három esetben is jobban teljesítettünk, mint nyugati szomszédunk. A hazai, 5 százalékot meghaladó GDP-növekedés bőven felülmúlja az 1 százalékot alig elérő osztrák mutatót. Persze azért fontos megemlíteni, hogy míg a hazai gazdaságot az uniós források is nagymértékben élénkítik, nyugati szomszédunk ezt a teljesítményt az uniós pénzek nettó befizetőjeként érte el.

Forrás: Bloomberg, Eurostat, numbeo.com, Equilor Alapkezelő Zrt.
Forrás: Bloomberg, Eurostat, numbeo.com, Equilor Alapkezelő Zrt.

A munkanélküliségi ráta minden negyedévben 4 százalék alatti szinten mozog hazánkban, mely lényegesen alacsonyabb az osztrákénál. Az infláció növekedési üteme ugyan erőteljesebb hazánkban, a 3 százalék körüli szint azonban még egészséges mértékű, megfelelően növeli az állami bevételeket is. Figyelemre méltó a sógorokénál nagyobb hazai béremelkedés, mely trend további folytatódása esetén a közel háromszor akkora nettó átlagkeresetbeli különbséget idővel ledolgozhatjuk. 2015-ös bázison a hazai nettó átlagkereset közel 25 százalékot nőtt, míg az osztrák 14 százalékot.