Viszlát, pénznyomtatás!

Véget ér a pénznyomtatás kora

Zsiday Viktor, alapkezelő, Citadella Származtatott Alap: Az ábra az amerikai jegybank mérlegfőösszegét mutatja milliárd dollárban (2019-20-ra a jegybank terveinek kivetítésével). A 2008-as válságra reagálva először az amerikai jegybank, majd más jegybankok is hatalmas mennyiségben kezdtek el friss pénzt nyomtatni, hogy az összeomlást megakadályozzák. Ez a művelet sikerrel is járt, és a beavatkozás eredménye volt a részvény és ingatlanárak szárnyalása az elmúlt években.

Ugyanakkor a túlzott pénznyomtatás buborékok kialakulásával fenyeget, ezért az amerikai jegybank úgy határozott, hogy a kinyomtatott pénzt elkezdi visszaszívni. Ez 2018-ban megkezdődött, és októbertől gyorsabb ütemre kapcsolt. Ráadásul az európai jegybank is bejelentette, hogy 2019 január elsejével abbahagyja a pénznyomtatási programját, és e kettőnek az lesz az eredője, hogy a különböző piacokat életben tartó likviditás egyre szűkösebbé válik. Véleményem szerint

USA: instabil alapok?

Elek Péter, a Dialóg Befektetési Alapkezelő Zrt befektetési igazgatója: Az ábra az USA finanszírozási igényét mutatja az elmúlt három évre (itt egy év a június 30-tól következő év június 30-ig tartó időszakát jelöli; jobb lenne persze a naptári év, de értelemszerűen sem az idén novemberi, sem a decemberi adat még nincs meg). A finanszírozási igény két komponensből áll: folyó fizetési mérleg (CA - kék oszlop) és a költségvetési hiány (BD - narancssárga oszlop).

Az első azért érdekes, mert hatalmas kereskedelmi háborúkkal is sikerült tovább növelni a hiányt (hiába, az embereknek van pénzük, fogyasztanak és importálnak). A másik meg azért, mert trendszerűen nő, nem kicsit. Most ott tart az USA, hogy az éves finanszírozási igény eléri az trillió dollárt, ami brutális összeg. És ez elég veszélyes lehet egyrészt a dollárárfolyam miatt (potenciális gyengülés), másrészt az egész USA gazdasága miatt, mert ha jönni fog a költségvetési korrekció, akkor igen jelentősen csökkenhet az USA gazdasági növekedése.

Masszív drágulás az európai gázpiacon

Pletser Tamás, olaj- és gázipari elemző, Erste Befektetési Zrt.: Az európai gázpiacon folytatódott 2018-ban a 2016 óta elkezdődött emelkedő ártrend. Az év elején még 18 euró/MWh azonnali (1-napos leszállítású) földgáz árfolyam decemberben jellemzően 24-25 euró/MWh körül mozgott. Az év közben két jelentős emelkedést látunk: egyrészt március elején az európai hidegbetörés rövid időre 80-90 euró/MWh köré lőtte fel az árakat, miután az európai tárolókból lényegében kifogyott a földgáz a szezon végére. Ez részben a szezon elején tapasztalt alacsony betárolt mennyiségeknek is volt köszönhető a hirtelen hideg időjárás mellett.

Másrészt július végétől is láttunk egy jelentős áremelkedést egészen szeptember végéig. Ennek a fő oka a rendkívüli nyári időjárás volt: az alacsony nyári csapadékmennyiség nagy meleggel és alacsony szélhozammal párosult. A magas napi átlaghőmérséklet növelte az áramigényt, míg a kínálati oldalon még extrémebb helyzet alakult ki:

• egyrészt drasztikusan kisebb lett a skandináv vízerőművek elektromos áram termelése.
• Másrészt az észak-európai szélerőművek kapacitáskihasználtsága is drasztikusan esett.
• Harmadrészt az alacsony vízállás gondokat okozott a nukleáris erőművek üzemeltetésében és a Rajnán is jóval kevesebb szenet lehetett a kontinens belsejébe szállítani, így a szénalapú áramtermelés is csökkent.

Ezek a hatások mind a gáz iránti igényt növelték, miközben Oroszország a szokásos mennyiséghez képest kevesebb szállítást vállalt Európa felé a szibériai mezők karbantartása miatt. A jegyzések egészen 30 euró/MWh szintig kúsztak fel, a piac csak november elejére nyugodott meg. A trendszerű emelkedés folytatására számítunk 2019-ben is.

Kipukkadt vagy erőt gyűjt?

Váradi Balázs, a Budapest Intézet és az ELTE munkatársa: Az étert, az Ethereum, a Bitcoin blockchainlogikáját mindenki által programozható világkomputert működtetni képes, így szerződések visszavonhatatlan programmá konvertálását lehetővé tevő, elvileg semmilyen közvetítőbe helyezett bizalmat nem igénylő, decentralizált blokklánc üzemanyagául szolgáló kriptovalutát induláskor, 2014 nyarán egységenként kb. harmincegy dollárcentért bocsátották áruba. Három és fél év múlva, idén év elején, a kriptovaluta-mánia csúcsán egy étert 1400 dollárért lehetett eladni; az árfolyam most 90 dollár körül jár.

A grafikonra nézve

A technológia hívei azonban továbbra is töretlenül hisznek abban, hogy a (rendkívül bizonytalan és viszonylag távoli) jövőben ott a forradalmi, természetes monopóliumot jelentő technológia első megvalósításából fakadó óriási piaci érték reménye – a szkeptikusok számára ez persze nem más, mint kétségbeesetten az értékevesztett cirmostulipán-hagymát szorongató öncsalás. Mivel annak, hogy a szabad pénzeszközökből a bírvágy ilyen óriásra növő, majd elpattanó befektetési szappanbuborékokat fújjon, épp az az egyik előfeltétele, hogy az eszköz „valódi,” fundamentális értékét nehéz legyen meghatározni, csak évek múlva derül majd ki, melyiküknek volt igaza.

Óriási potenciál van a mesterséges intelligenciában

Kerekes Antal, a PwC Magyarország Technológiai tanácsadási területért felelős cégtársa: A PwC globális tanulmánya szerint

A hatások jelentős része a humánerőforrás-idő megtakarításából származik, tehát abból, hogy az unalmas feladatokat átveszi az MI, a munkatársak többet tudnak értékesebb dolgokkal foglalkozni vagy több szabadidejük lesz. Emellett a hatások maradék része a testreszabottabb szolgáltatások fogyasztásnövelő hatásából és az erőforrások hatékonyabb kihasználásából fakad.

Az is jól látszik, hogy a Magyarországhoz hasonló területeken relatív magasabb hatás érhető el mint a legfejlettebb országokban, ahol már most is magas a nehezen automatizálható, kreatív, szolgáltatásorientált szektorok GDP részesedése. Éppen ezért a legnagyobb nyertes Kína lehet (a GDP 26 százaléka), de a mi régiónkban is jelentős, a GDP 10 százalékát meghaladó hatás érhető el. Éppen ezért kiemelt jelentőséggel bír, hogy 2018 nyarán megalakult a Mesterséges Intelligencia Koalíció, azzal a küldetéssel, hogy Magyarország minél előbb megteremtse az MI gyakorlati alkalmazásának feltételeit. A PwC is a Koalíció alapító tagja, lokálisan és globálisan is elkötelezett az MI terjedése mellett.

Hol tart a magyar banki digitalizáció?

Schenk Tamás, Deloitte Magyarország Üzletviteli tanácsadás üzletágának partnere: A Deloitte átfogó tanulmánya a magyar bankok közül a nyolc legnagyobb digitális szolgáltatási spektrumát vizsgálta. A 2018 tavaszán publikált listán a magyar bankszektor a középmezőnyben végzett, a kilenc közép-kelet-európai ország körében pedig a 7. helyre került.

Az elemzés rávilágított arra, hogy nem a nyugat-európai (pl. angol, német) bankpiacokon a legelőrehaladottabb a digitális szolgáltatások elterjedése, hanem az orosz, a lengyel, spanyol és a török ügyfelek választhatnak a legszélesebb szolgáltatási körből. Itthon 2018 során több bank is rákapcsolt és új digitális megoldásokat vezetett be, így jó eséllyel előrébb lép a szektor a következő évi rangsorban.

Digitalizáció: az áttörés még várat magára

Ságodi Attila, a KPMG vezetési tanácsadásért felelős partnere: A digitalizáció fontosságát ugyan már a vállalatvezetők többsége felismerte, és a felhasználás széles körben elterjedt, de ez elsősorban a vállalatok jelenlegi működésébe illesztett eszközökre és használatukra korlátozódik.

Az új ügyfélmegközelítés, a vállalat teljes működését új alapokra helyező integrált gondolkodás és felhasználás még várat magára.