János, Pál
19 °C
34 °C
Index - In English In English Eng

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Az állam óriási összeget kér tőlünk kölcsön

D MTZ20181228003
2019.01.15. 15:20
Varga Mihály pénzügyminiszter és Barcza György ÁKK-vezér öt év alatt megduplázná a lakossági állampapírok állományát. Ráadásul úgy, hogy a bankok kedvét amúgy éppen elveszik az ilyen papírok tartásától, de még a forgalmazásától is. Hogyan teljesülhet akkor mégis a merész vállalás? Nehezen, de érdemes figyelni, mert ezzel jól is lehet majd keresni. Az inflációkövető papírok kamatfelára máris megnőtt.

A bomba az év végén robbant. Ekkor jelentette be Varga Mihály és Barcza György, hogy a lakossági állampapír-állományt öt éven belül szeretnék megduplázni. Mindjárt megnézzük, hogy ez mit jelent a számok nyelvén, de előbb tegyük fel az alapvető kérdéseket:

  • Mire is gondoltak pontosan?
  • Milyen hozamokat kell majd az államnak kínálnia, hogy ez megvalósulhasson?
  • Ki fog ezzel rosszul járni, vagyis honnan fog a magyar ember átcsoportosítani erre a célra?
  • Ki fogja ezt a sok állampapírt eladni, ha közben a bankoknak egyre rosszabb üzlet a lakossági állampapírok forgalmazása?

Mire gondoltak?

Az első kérdés rögtön az, hogy a két főpénzügyér mire is gondolt pontosan? Nagyon nem mindegy ugyanis, hogy a lakosság kezén levő állampapír-állomány megduplázását tűzték-e ki célul, vagy a lakossági állampapírok teljes állományának megduplázását. Utóbbiba beletartoznak azok a lakossági állampapírok is, amelyek nem a lakosságnál vannak, hanem egyházaknál, alapítványoknál, önkormányzatoknál és igen nagy részben a bankok könyveiben.

Ha a teljes állományra gondoltak, az máris 2 ezer milliárd forinttal nagyobb tétel. (Csak hogy érezzük az összeget, ez annyi, mintha a 200 ezer lakosú Debrecen minden egyes polgára venne egy 10 milliós BMW-t.) Ha csak a lakosság kezében levő állampapírokat duplázzuk a mostani 5,5 ezer milliárd forintról, akkor 11 ezer milliárd forint a kitűzött szint. (Autós példánál maradva annyi pénz, mintha a kétmilliós Budapest minden lakója venne egy 7,5 milliós kocsit.)

Nagyon fontos a különbség már csak azért is, mert a 2 ezer milliárdos banki, alapítványi, önkormányzati csomagot az ÁKK nagyon szeretné leépíteni (elsősorban a bankoktól), így ha a cél a 15 ezer milliárd, és még a banki állományt is a lakosságnak kellene pótolnia, akkor nem pusztán 5,5 ezer milliárd forintot, hanem

egyenesen 9 ezer milliárd forintot szeretne az állam a magyar lakosság felé új állományként teríteni.

Mindenesetre a témával behatóan foglalkozó Portfolio.hu értelmezése szerint a cél inkább a lakossági állampapírok összesített állományának duplázása lehet.

Közben hosszítani is kéne

A terv azért is különösen ambiciózus, mert miként Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője hangsúlyozza, közben az ÁKK hosszabb papírokat szeretne értékesíteni, ehhez pedig az kell, hogy a lakosság eddigi preferenciáit némileg átalakítsa. Vagyis vélhetően a ma nagyon népszerű kamatozó kincstárjegy (KKJ) és féléves kincstárjegy (FKJ) termékek helyett több inflációkövető papírt (PMÁP-ot) és 3, 5, 10 éves államkötvényeket próbál majd értékesíteni. Illetve ezek mellé jöhet márciustól vagy áprilisról a NYUCÁK, a ma még pontosan nem ismert, de szintén kamatprémiumot fizető nyugdíjcélú államkötvény.

A hosszítás nem könnyű cél, hiszen Magyarországon a vonzóbb kamatok és az adókedvezmények ellenére is nehéz rábírni az embereket, hogy 5 évre vagy annál hosszabb időre lemondjanak a pénzük használatáról. Legalábbis ezt lehet abból sejteni, hogy bár a hosszú távú babakötvények kamata nagyon jó (jelenleg 5,4 százalék), az állomány nem kiugró, éppen ezért a szintén évtizedekre lövő NYUCÁK eladása is nagy kihívás lesz.

Segítheti az állománynövelés tervét, hogy a bankok most a saját ajánlataikkal nehezen versenyeznek a lakossági állampapírokkal, az alacsony betéti kamatokkal, befektetési jegyekkel nem könnyű lenyomni az állampapírokat. De azért így sem kicsi feladat ennyit növekedni állományban és közben még hosszabbítani is az átlagos futamidőt.

Németh Dávid szerint természetesen automatikusan segít a lakosság megtakarításainak a növekedése (akár 15-20 százalékkal is nőhet az állomány öt év alatt), de az is kell, hogy

az új megtakarítások arányaiban ne ugyanúgy oszoljanak meg, mint eddig, vagy akár a mai állományokból is el kell indulnia némi átrendeződésnek.

Honnan jöhet a pénz?

A leginkább indokolt folyamat az lehetne, ha az állampapírpiac felszívna a 2018 szeptemberének végén 4,6 ezer milliárd forintnyi lakosságnál levő készpénzállományból. A lakosságnál ugyanis tényleg indokolatlanul sok készpénz van, amit sok minden magyaráz:

  • a természetes igények: lakosságnak valóban szüksége van a mindennapi élethez valamekkora készpénzállományra;
  • a lustaságfaktor: az emberek nem intézkednek a náluk felhalmozódó kisebb összegű készpénzek befektetéséről;
  • a kamatfaktor: annyira nem sürgető a pénz elhelyezése, ha például 2 százalékos kamat mellett egymillió forint otthon tartásának csak 55 forint naponta az alternatív vesztesége;
  • a drágaság: a készpénzfelvételi és a tranzakciós díjak miatt olykor tényleg nem is érdemes a készpénzt elhelyezni, befektetni, majd felvenni;
  • végül a bűnözésfaktor: hiszen bizonyos pénzek illegális, megmagyarázhatatlan eredete (korrupció, drogkereskedelem) miatt szívesen maradnak árnyékban és így cashben.

Készpénz tehát eljuthat az államhoz, de azért csodára nem érdemes számítani. Az összesen 52,5 ezer milliárd forintnyi bruttó lakossági pénzügyi jellegű eszköz közül érdemi átcsoportosítás érkezhetne még például

  • a 8 ezer milliárd forintnyi bankbetétből,
  • a 4 ezer milliárd forintnyi befektetési hazai befektetési jegyből,
  • a 2 ezer milliárd forintnyi életbiztosításból,
  • vagy a 2 ezer milliárd forintnyi pénztárban tartott vagyonból is.

A hosszabb távú és diverzifikált portfóliók feltörése azonban nem indokolt, inkább a pénzpiaci alapok vagy a rövid bankbetétek olvadhatnak, mert itt valóban kézzelfogható hozamhátrányt szenved el, aki marad a 0-1 százalék mellett, és nem megy át a 2-3 százalék irányába. A legtöbb pénze a magyaroknak amúgy a céges részesedésekben van, ami jelenthet részvényt, saját vállalkozást, de sok minden egyebet is, például azt, amikor valaki a cége nevében megvesz egy lakást, amit aztán valójában a családja használ. Éppen ezért ezt a furcsa, vegyes vagyontömeget nehezebb megítélni.

A kamat

A nagy terv sikere természetesen árazás kérdése is. A kritikusok szerint azzal lehet sok lakossági megtakarítást megszólítani, ha magas a kamat, de kérdés, hogy meddig érdemes ebben elmenni. Úgy tűnik, hogy az ÁKK ezen az úton is elindult már. Az egyik legjobb és legnépszerűbb termék az infláció felett kamatfelárat ígérő Prémium Magyar Állampapír (PMÁP). E sorozat legújabb tagja, a 2024/I jelű PMÁP például a korábbi gyakorlattal ellentétben

MÁR NEM 1,4 SZÁZALÉKKAL, HANEM 1,7 SZÁZALÉKKAL FEJELI MEG AZ INFLÁCIÓT.

Vagyis egy példával, ha az infláció 3 százalék lesz, akkor a 2024/I már 4,7 százalékos kamatot fizet majd, ami több mint szívmelengető. A következő nagy kérdés az, hogy a NYUCÁK állampapíroknál, vagy a később induló, de szintén kamatprémiummal operáló papíroknál mennyivel kell majd az infláció fölé lőni. A mostani felár is magas ugyanis, de távol van a történelmi csúcsoktól.

Ha nagyon magas lesz a prémium, akkor a megtakarításokért hajtó versenytársak (biztosítók, önkéntes pénztárak, brókercégek) egyáltalán nem lesznek boldogok. A magyar ember, aki kölcsön tudja adni a pénzét az államnak, talán egy ideig igen, de azért ha állampapírokról van szó, összességében soha nem szabad elfelejteni, hogy

a magas kamatot ugyan a magyar ember kapja, de a magyar ember is fizeti.

Volt egyszer a pénzgyár

Nem is olyan régen, az Index is foglalkozott azzal, hogy az ÁKK korábbi nagyvonalú feltételrendszerét (magas kamat és magas forgalmazói jutalék) kihasználva miként ügyeskedtek a vagyonos ügyfelek és a bankok a lakossági állampapírokkal. Az év utolsó hónapjaiban vélhetően a Pénzügyminisztérium és az ÁKK is felismerte, hogy vannak e téren tennivalói, mert offenzívába kezdtek. A bankokat meginterjúvolták az Indexben bemutatott gyakorlatokról, és több változást is bevezettek. A bankok állampapír-forgalmazáshoz meghatározott jutalékszintje tovább csökkent, jelenleg

valójában a bankok már inkább ellenérdekeltek a lakossági állampapírok forgalmazásában.

Hiszen ők minden más termékkel sokkal jobban kereshetnének, csak éppen mégsem maradhatnak ki a forgalmazásból, ha a lakossági állampapírok magas kamatainak vonzereje olyan nagy, hogy a lakosság a bankokban is ezeket a papírokat keresi. Olyan ez, mint a pontyhorgászatban az ügyes etetési stratégia. A bankok és a lakosság bekapta a kiszórt paprikás kenyérgolyókat, vagyis amíg a bankok érdekeltek voltak a lakossági papír forgalmazásában a magas jutalékok miatt, az ügyfelek pedig élvezhették a magas kamatokat, odaszoktak.

Ez már csak azért is megérhette az államnak, mert ha egyszer a „híresen lusta magyar befektető" odaszokott egy átlátható, kényelmes termékhez, biztosan ezen a részpiacon tartja majd a tehetetlenség törvénye (és persze ma még az alternatívákhoz képest tényleg vonzó a hozam is). Ráadásul a jól működő és ingyenes webkincstári rendszerben az is jó, hogy nagyon egyszerű megújítani a papírokat.

Ez a kényelem és a tehetetlenség azért fontos, mert valójában a 2-2,75 százalékos kamatot fizető

1-2 éves állampapírok ma már nem tartalmaznak az inflációhoz képest reálhozamot

(miközben a PMÁP, vagyis az infláció felett fizető sorozatok definíciószerűen reálhozamot is jelentenek, a legjobb papír aktuálisan 4,1 százalékot kínál). Érdekes, hogy miközben az állampapírt megszerették a befektetők, a teljesen költségmentes kincstári hálózatra nehéz rászoktatni az ügyfeleket, akik továbbra is jellemzően inkább a pénzügyi szolgáltatójukon keresztül vesznek állampapírt.

A bankok persze megtehetnék, hogy kimaradnak a forgalmazásból, és így nem szenvedik el az állampapírok kiszorító hatását, de ezzel biztosan rosszabbul járnának, a csalódott ügyfelek elhagynák őket. A bankok mindenesetre immár a rövid papírokra csak pár bázispontos jutalékot kapnak, míg a hosszabbakra többet, de üzletileg az sem előnyösebb. Hiszen, ha egy forgalmazó egy 10 éves papír eladása után kap egy nagyobb jutalékot, de utána tíz évig fizeti a BEVA állományarányos díjait, még rosszabbul is járhat.

Nincs most éles verseny

Az államnak jelen pillanatban az a legnagyobb szerencséje, hogy a bankoknak van elég pénzük, nem kell magas kamatot kínálniuk a betétekre, így az állampapírok kamataival egyelőre nem versenyez senki. Hiába ront az állam a forgalmazás feltételein, egyelőre a bankoknak sem kell tülekedniük a betétekért, jön az magától is, még ha kicsi is a betéti kamat.

Mint Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője rámutatott, ez ráadásul így is maradhat, hiszen egyrészt a korábbi évek nagy uniós forrásból megvalósított beruházási boomja után most ömlik majd be a pénz Brüsszelből, ezekből is kihelyezhető forrás lehet.

Másrészt némileg paradox módon

a bankok megnövekedett hitelezési aktivitása is növeli a rendelkezésre álló betéteket.

Ennek részletes kifejtésében most nem kalandoznánk el, de egyetlen példával, ha Tóth Béla felvesz 30 millió forintot, hogy lakást vegyen Kiss Ödöntől, akkor könnyen lehet, hogy a megkapott vételárat Kiss Ödön másnap beteszi a bankba, és abból így nemcsak hitel, de betét is lesz.

Természetesen a befektetési alapok, a különböző diverzifikált portfóliók hozhatnak többet, de ezeket a hozamokat előre biztosan nem lehet látni. A „beígért”, a kalkulálható hozamok világában nincs versenytársa a lakossági állampapírnak.

(Borítókép: Varga Mihály pénzügyminiszter és Barcza György Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója sajtótájékoztatója a Pénzügyminisztériumban 2018. december 28-án. Fotó: MTI/Máthé Zoltán)

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!