Kína is bejelentkezett a ferihegyi gyorsvasút megépítésére

DEGER20090928052
2019.01.24. 16:40

A világ legnagyobb, kínai állami tulajdonban levő vasúti járműgyártóját is érdekli a ferihegyi gyorsvasút megépítése - derül ki a Hvg.hu birtokába került dokumentumból. A 2017-es keltezésű pályázat szerint a CRRC intézné a kivitelezést és az üzemeltetést, és a Bank of China lenne a finanszírozó, magyar állami pénzt nem igényelne a projekt. A vasútvonal a a Liszt Ferenc repülőtér és a Keleti pályaudvar között helyezkedne el.

A terv szerint

  • a vasútvonalat a CRRC építene és üzemeltetne, és a nyomvonal a MÁV-vonalakkal párhuzamosan, de külön pályán haladna. Azt külön megemlítik, hogy emiatt nem lenne annyi késés, mintha a MÁV-vonalon menne a reptéri járat.
  • A pálya egyharmadán át magaslaton menne, ezért a szakaszon a terv szerint 13 híd épülne összesen 5,5 km hosszan. 
  • A városközpontot 15-18 perc alatt érnék el a vonatok, amelyek csúcsidőszakban 10-12 percenként közlekednének a terv szerint. A tervezett jegyár egy utazásra nettó 2500, azaz áfával 3175 forint lenne. A vonatok éjszaka is járnának.
  • A CRRC saját maga üzemeltetné a vasutat várhatóan 30 évig, majd öt évig az infrastruktúra üzemeltetésében még közvetve részt venne, a befektetés megtérülési ideje 35 év lenne, ezután a pálya üzemeltetését térítésmentesen a magyar államnak adnák át.
  • A CRRC maga gyártaná a járművet is, 6 db 300 férőhelyes elektromos motorvonatot, az infrastruktúrával együtt 180 milliárd forintos beruházási költséggel számol.

A kínai verzió végállomása a reptér lenne, az eredetileg tervezett hazai változatban viszont a meglévő MÁV-vonalról kiágaztatott vonal továbbmenne Szolnok felé, és Monor előtt visszatérne a 100-as vasútvonalra. Emiatt minden mostani Szolnok, Debrecen, Nyíregyháza, Kecskemét, és Szeged felől érkező vonat is be tudna már térni a reptérre, de Győr és Székesfehérvár felől is átszállás nélkül elérhető lenne a budapesti reptér vasúton. Emiatt a Hvg.hu által megkérdezett szakmai szervezetek, a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE), és a Közlekedő Tömeg is a MÁV-os verziót támogatják.

Azt egyelőre ugyanakkor nem lehet tudni, hogy melyik verzió fog megvalósulni. Homolya Róbert MÁV-os elnök-vezérigazgató a január 16-i Demokratának adott interjúban megemlítette, hogy noha a kész tervek szerint a Budapest-Cegléd vasútvonalból ágazott volna ki a ferihegyi reptéri vasút, a kormány nem hozott még döntést arról, hogy ezt a koncepciót támogatja-e, vagy egy adott esetben a Keleti pályaudvar és a Liszt Ferenc repülőtér közötti, külön erre a célra fenntartott vonalat hoz létre.

December elején írtunk róla, hogy Budapest Főváros Kormányhivatala hétfői döntésével visszavonta a hatszintes ferihegyi parkolóház engedélyét, és egyből felmerült, hogy a későbbre tervezett MÁV-projektnek lett volna útban a betonmonstrum. A Hvg.hu szerint ugyanakkor a kiágaztatott szolnoki vonal állomása a legutóbbi tervek szerint éppen a mostani Holiday Parkoló helyére kerülne, azaz a terminálépület mellé, ez a reptérről a médiában megjelent jövőbeli látványterveken is jól látszik, így a reptér által megkezdett parkolóház éppen a kínai vasút végállomásának a helyét ütné. Így az is felmerült, hogy emiatt állították le az építkezést.

Kurucz László, a Budapest Airport helyettes szóvivője a lap kérdésére ezt cáfolta, mondván csupán egy hiányzó szakhatósági engedély miatt állították le a parkolóház építését. Elmondta, hogy a Budapest Airport nem tud a kínai vasúttal kapcsolatos tervről, csak a hivatalos, elkészült engedélyekkel rendelkező változatról tudnak.

A Hvg.hu rákérdezett a csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszternél is, hogy tárgyalt-e a kormány a CRCC-vel. Gulyás elismerte, hogy a kormány több helyről is kapott megkeresést, és több céggel is tárgyal annak érdekében, hogy minél előbb létrejöhessen a direkt vasúti kapcsolat a Liszt Ferenc Reptérre. Gulyás nem cáfolta, hogy a tárgyalófelek között van a CRRC is.

(Borítókép: A Ferihegyi repülõtér I. termináljához épített vasútállomás és annak fedett felüljárója 2009. szeptember 28-án. Fotó: H. Szabó Sándor / MTI)