Orsolya
11 °C
26 °C
Index - In English In English Eng

Akár kétszeresére is drágulhatott a panellakása

Screen Shot 2019-01-26 at 6.21.06 PM.png
2019.01.26. 18:28

A magyar nagyvárosokban három év alatt átlagosan 60 százalékkal drágultak a lakótelepi lakások, írja a Portfolio.hu az OTP Jelzálogbank elemzése (.pdf) nyomán. Legnagyobb mértékben, 80 százalékot hajszállal meghaladóan a tatabányai lakótelepek ára nőtt 2015 óta. A 75 százalékot még Egerben és Kecskeméten érte el a drágulás szintje – utóbbi városban vélhetően a Mercedes-gyár megjelenésének is komoly árfelhajtó hatása volt.

Az áremelkedésben a rekorder a tatabányai Dózsakerti lakótelep lett, ahol 3 év alatt 109 százalékkal mentek feljebb az árak, de az agglomeráció településeinek lakótelepein is 90 százalék körüli volt a drágulás. A legnagyobb vidéki városok közül Szegeden drágultak a legtöbbet a panelek (csaknem háromnegyedével nőtt az áruk három év alatt), a pécsi, debreceni és miskolci lakótelepi lakása értéke szinte ugyanannyival, kicsivel több mint hatvan százalékkal nőtt.

A vidéki városok sorának végén álló Győrben is harmadával többet kell ma fizetni egy lakótelepi lakásért, mint három éve. Hogy itt nőttek a legkisebb arányban az árak, annak részben a magas bázis az oka, a győri panelek az arányaiban enyhébb emelkedés után is a harmadik legdrágábbak.

Budapesten egy-két kivétellel szintén az olcsóbb lakótelepek állnak a drágulási lista élén, ezeken a helyeken az átlagár 2015 óta megkétszereződött. Az első két helyen a X. kerületi Gyakoroló utcai lakótelep és a XIV. kerületi Kerepesi/Fogarasi úti lakótelep áll, 107 százalékos áremelkedéssel, de Budapesten több olyan lakótelep is van (például a legdrágább Lágymányosi lakótelep), ahol a vizsgált 3 évben megduplázódtak az árak.

Ha kerületi bontásban nézzük az adatokat, a 17. kerület az első csaknem száz százalékos emelkedéssel, de figyelemre méltó, hogy az egyébként is a legdrágábbak egyikének számító 13. kerület a negyedik a drágulási sorban, a viszonylag magas bázisról indulva is mintegy 90 százalék volt a növekedés.

Nyitókép: A járási szintű árváltozás. A budapesti kerületekkel együtt 197 járásból 153 esetében végezte el az OTP Jelzálogbank az éves összehasonlítást, ott, ahol mind a bázisév 2017, mind pedig 2018 első kilenc hónapjában legalább tíz értékelhető adattartalmú eladás történt. A 153 járásból mindössze 18-ban (12%) csökkent az eladott lakóingatlanok átlagára (piros színezés). Budapesten egy kerület sem tartozik ide, Pest megyében és a Dunántúlon együtt is csak nyolc járás szerepel ezen a listán. A többi az ország keleti felében található, a legtöbb (4–4 db) Hajdú-Bihar és – a Dunántúlon – Tolna megyékben. Nyolc megyéből viszont egyetlen járás sem került a csökkenő árúak közé, és ebben a csoportban van a lakáspiaci szempontból hagyományosan alulértékelt Heves, vagy a peremi helyzete folytán ugyancsak perifériális Szabolcs-Szatmár-Bereg megye is. 75 járásban nőtt országos átlagot (18%) meghaladó mértékben az átlagár. A legmagasabb kategóriát ezen belül is az a 62 területi egység képviseli, ahol a 20%-ot is meghaladja a drágulás; ebből 44 Pest megyei, budapesti vagy dunántúli (sötétzöld színezés).