Donát
-3 °C
10 °C

A NER-en nincs vészfék

DSZZS20171030019
2019.01.29. 06:00

Korrupció Érzékelési Index

A CPI-t 12 szervezet 13 felmérése és értékelése felhasználásával készíti el a Transparency International Berlinben található titkársága. A CPI alapjául szolgáló mérőeszközök szakértők és üzletemberek megkérdezésének  eredményeként állapítják meg az egyes országokban a közszektor korrupcióját az állami intézményrendszer, a gazdaság és a társadalom fertőzöttsége alapján. 2018-ban 180 országról állt rendelkezésre megfelelő adat; Magyarországot 10 különböző alindex alapján vizsgálták. A Transparency International központi titkárságának kutatói a háttérindexek pontszámait 0-tól 100-ig terjedő skálára vetítik, és az alindexek pontszámának átlagából súlyozással számítják az egyes országok CPI pontszámát. A Korrupció Érzékelési Indexben a 0 a korrupcióval leginkább, a 100 a legkevésbé fertőzött országot jelzi. A CPI részletes ismertetése itt érhető el.

A Transparency International minden évben közreadja a világ országait a közszektor korrupciós kitettsége alapján rangsoroló Korrupciós Érzékelési Indexet. A tavalyi évhez képest egy helyet javítottunk, azonban nincs okunk az örömre, Magyarország még mindig az unió egyik legkorruptabb országa. Bár Orbán Viktor szerint nincs jelentős korrupció hazánkban, hiszen javulnak a gazdasági mutatók, ahogyan arról mi is írtunk korábban, és a TI kutatásából is kiderül: a helyzet rosszabb, mint ahogy a kormány láttatni szeretné.

Stabil utolsók

Magyarország 2018-ban 46-pontot szerzett a 100-ból, ez egy pont javulást eredményez 2017-hez képest, az ország a huszonhetedikről a huszonhatodik helyre jött fel, megelőzve Görögországot. Ezt azonban aligha foghatjuk fel sikernek, ugyanis a görögök 3 pontot rontottak a 2017-es felméréshez képest.

Magyarország Romániával, Görögországgal és Bulgáriával még mindig az unió legkorruptabb országai között van.

tabla.PNG

A Közép- és Kelet-Európa országait összehasonlító táblázatból még gyászosabb kép rajzolódik ki elénk. Az elmúlt 7 évet vizsgálva, Magyarországot leszámítva csak Szlovénia rontott (1 pontot), míg a többiek javítottak. Kiemelkedőek az észtek, a csehek és a lettek, akik jelentős javulást értek el. Magyarország azonban úgy tűnik mélyrepülésben van, 9 pontot rontott.

A Világgazdasági Fórum 2018-as globális versenyképességi rangsorából kiderül, hogy számos olyan tényező van, ami rontja Magyarország megítélését a befektetők között, valamit teret ad a korrupciónak. Az állami intézményekben alacsony a bizalom, kétséges az igazságszolgáltatás függetlensége, gyenge a tulajdonjogok védelme.

Igaz még így is vonzó lehet a befektetők számára Magyarország, akik mérlegelik magukban az előnyöket és hátrányokat, kvázi “beárazzák a korrupciót.” Ennek azonban a legkevésbé sem kell örülni, hiszen ez a helyzet hosszútávon lehetőségeinknél gyengébb növekedést eredményez. Az, hogy van GDP-növekedés korántsem jelenti, hogy ne lenne korrupció.

Hazánkra kifejezetten jellemző az is, hogy a korrupció nem a szabályok ellenében, hanem a szabályok által valósul meg. Az eljárásokat a rendőrség sorra szünteti meg “bűncselekmény hiányában”, a javak pedig nem a teljesítmény, hanem a lojalitás alapján kerülnek elosztásra. A szabályok sokszor tudatosan úgy kerülnek kialakításra, hogy a megfelelő emberek kezébe kerüljön a pénz és a hatalom. Ezek ismeretében érthető az a cinikus magabiztosság, amivel a kormány elhárít minden közpénzen gazdagodó kormányközeli oligarchát érintő kérdést: ha valaki szabálytalanságra gyanakszik, tegyen feljelentést.

Bár a bíróságok lehetnek az utolsó független intézmények, ahol még nem tapasztalható az ügyészségnél vagy az állami számvevőszéknél tapasztalható pártosság, a Transparency International aggodalmát fejezte ki, hogy a 2020-ban induló közigazgatási bíróságok ebben is változást hozhatnak.

A 2017-es évben költöttük az elmúlt 10 évben a legtöbb közpénzt, több mint a GDP 10 százaléka, 3629,9 milliárd forint ment el közbeszerzéseken, szám szerint 8881-en. 2008 óta nem volt rá példa, hogy az elköltött pénz ilyen kevés eljáráson át kerüljön kiosztásra. Az adatok alátámasztják, azt a közbeszédben is tárgyalt jelenséget, hogy az állami megrendelések egyre jobban néhány ember kezében összpontosulnak.

Ezt jól szemlélteti, hogy 2017-ben Szíjj László vállalkozásai több közbeszerzést nyertek összesen, mint 2013-ban Grancsi István, Mészáros Lőrinc, Tiborcz és Simicska és Tiborcz összesen. 

Mészáros és Szíjj együtt elvitte a közbeszerzések közel negyedét 2017-ben.

Szintén eredményként szokta felhozni a kormány, hogy csökkent az egy ajánlattevős közbeszerzések száma. A gyakorlatban azonban hiába indulnak többen, sokszor egyéb módszerekkel lehetetlenítik el a versenyt, például a kiírások testreszabásával, ahogyan ezt az Elios esetén is láthattuk.

A 2009 és 2014 között az Európai Unió által finanszírozott egyes közvilágítási pályázatokkal kapcsolatban kiírt közbeszerzési eljárásokban olyan alkalmassági követelményeket írtak elő, amelynek csak a miniszterelnök vejéhez köthető kör tudott megfelelni. A Transparency International Magyarország 2017-es tanulmánya szerint

a részrehajló közbeszerzési gyakorlat nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a kormányközeli vállalkozók rendkívüli mértékben meggazdagodtak.

Médiatúlsúly

Rontja Magyarország korrupciós besorolását a média helyzete is a TI jelentése szerint. “A kormánypárthoz közel álló üzleti csoportok, oligarchák, sőt kormány-tisztségviselők médiapiaci bevásárlása jelenti a legnagyobb veszélyt a sajtószabadságra.“ Különösen durva beavatkozás a kormány részéről a média működésébe a kormánypárti sajtó Közép-Európai Sajtó és Médiaalapítvány tömörítése, nemzetstratégiai érdekre hivatkozva versenyjogi vizsgálat nélkül.

11954768 10153543627751093 8527352375335807322 n
Fotó: Orbán Viktor / Facebook

A médiaiparban gondot jelent a források elosztása, ugyanis:

  • A lojalitás, szervilizmus felülírja a teljesítményt.
  • Alacsony, sokszor mikroszkopikus példányszámú kormánylapok zsebelik be az állami hirdetések túlnyomó részét.
  • A hirdetések elosztását sokszor az üzleti racionalitást felülíró politikai szempontok határozzák meg.

A Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság és a Médiatanács működésében is az tapasztalható, hogy nem a sokszínű kínálat előmozdítása és a piaci verseny megteremtésének igénye motiválja, hanem a médiahegemóniára törekvő kormányzati célokhoz való feltétlen igazodás, állapítja meg a jelentés.

(Borítókép: Kárpáti László, a Kall Ingredients Kft. többségi tulajdonosa, Orbán Viktor miniszterelnök és Mészáros Lőrinc, az Opus Global Nyrt egyik tulajdonosa (b-j) a kft. tiszapüspöki izocukorüzemének avatásán 2017. október 30-án. Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI)

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!