Sámuel, Hajna
19 °C
30 °C
Index - In English In English Eng

A sikeres Audi-sztrájk másokat is feltüzelhet

10751031360 HUSZ8365
2019.02.02. 10:56
A rendszerváltás utáni magyar történelem egyik legnagyobb sztrájkját zárták le az Audinál a héten, és bár a kedélyeket a kormánypárti és ellenzéki oldalon is inkább hűteni próbálták, a cég pedig sokáig nem tűnt készségesnek a megegyezésre, végül a dolgozók csaknem az összes követelésüket elérték. Több észak-magyarországi cégnél és az Audi beszállítóinál is mozgolódnak a szakszervezetek.

Szerdán a 168 órára tervezett sztrájk 156. órájában lezárta az Audi Hungária vezetése és a szakszervezet a 2019-re vonatkozó bértárgyalásokat, ezzel véget ért a rendszerváltás óta eltelt időszak eddigi egyik legnagyobb sztrájkja. Arra már láttunk példát 1989 óta, hogy az állami szférában vagy az állami cégeknél komolyabb sztrájkot szerveztek meg a szakszervezetek,

azonban a versenyszférában ilyen komoly sztrájk nem volt a rendszerváltás óta.

Az Audi Hungária Független Szakszervezet követeléseit pedig végül szinte kivétel nélkül megadta a munkaadó, a szakszervezeti tagság is 8700-tól 9300-ra nőtt a sztrájk alatt, Facebookon pedig megtriplázódott a kedvelőik száma. A sztrájk utolsó napjaiban a dolgozói gyűlések létszáma 4000-4500 főről ötezresre nőtt. Az Index kérdésére Németh Sándor, a szakszervezet elnöke egyértelmű sikernek értékelte a bértárgyalásokat.

Bár az Audi nagyon sokáig kitartott saját ajánlata mellett, végül belementek a 18 százalékos emelésbe. A szakszervezet egy pontban engedett az eredeti követeléseiből: az általuk követelt 787 ezres cafeteria helyett csak 400 ezret ajánlott az Audi, és ez az összeg marad jövőre is (eddig 620 ezer forint volt a cafeteria, tehát a béremelés részben ennek a csökkentéséből valósul meg). Németh Sándor erről azt mondta, hogy ez az elem az, ami a legkevésbé fáj az embereknek, itt bruttóról van szó a cafeteria adómentességének eltörlése miatt, miközben az alapbéremelésnél nettóról, ami így összességében szerinte jelentős mértékben kárpótolja a munkavállalókat. Németh emellett azt is megjegyezte, hogy a cafeteriát csak bizonyos tételekre lehet költeni, míg a béremelésből származó plusz pénz felhasználása nem korlátozott.

Az Audi a lojalitás bónusz fejlesztésében és a jubileumi bónuszok bevezetésében (10, 15, 20, 25 éves időszakban egyszeri kifizetések) is engedett a dolgozók követeléseinek, emellett minden munkavállaló számára minden hónapban legalább egy teljes szabad hétvégét is biztosítani fognak, és a szakszervezet azt is elérte, hogy a munkavállalók dönthessék el, hogy mikor veszik ki a gyerekeik után járó pótszabadságot. Ennek a követelésnek a teljesítése egyébként a legnagyobb vívmány Németh szerint az alapbéremelés mellett.

Sokan nem kérnek sztrájksegélyt

A tárgyalásokkal kapcsolatban Németh azt is elmondta, hogy az utolsó napokon már az is felmerült, hogy mediátor vegyen részt az egyeztetéseken, erre végül nem került sor.

A sztrájk idején már hírt adtunk róla, hogy a szakszervezet készen áll arra, hogy sztrájksegélyt adjon a sztrájkban részt vevő munkavállalóknak. Egyelőre azonban még nem osztott ki sztrájksegélyt a szakszervezet, erre akkor kerülhet sor, ha az igénylők a januári fizetésjegyzékük alapján igazolni tudják már, hogy hány napra nem kaptak bért. Sok tag viszont jelezte, nem fogja igényelni a sztrájksegélyt.

A sztrájk alatt nagyjából hatmillió forint gyűlt össze abba a sztrájkalapba, ami az Életre Tervezett Munkavállalók Országos Szakszervezetének (ÉTMOSZ) ötlete alapján jött létre, de Németh azt mondta, hogy a tagdíjaikból biztosan ki fogják tudni fizetni a segélyeket, így arról jövő héten hoznak majd döntést, hogy mit kezdenek ezzel a pénzzel. A sztrájkalapba a legnagyobb felajánlást az ÉTMOSZ tette, ők 5 millió forintot adtak, és az audisok és az ÉTMOSZ között adminisztratív együttműködés is létrejött, az ÉTMOSZ közvetítőként kezelte az Audihoz befutó felajánlásokra vonatkozó megkereséseket.

Janik Tamás, az ÉTMOSZ vezetője a sztrájkalapról azt mondta, hogy az a szervezetük ötlete volt, mert úgy ítélték meg, hogy szinte alig van olyan magyar szakszervezet, ami fel lenne készülve pénzügyileg egy 168 órás sztrájkra. A két szakszervezet egyébként már eddig is tartotta a kapcsolatot, és a sztrájkalap kapcsán is fognak még egyeztetni a jövő héten. 

Az AHFSZ vezetői a sztrájk lezárása után elmondták, más szakszervezeteket és munkavállalókat is arra bátorítanak, hogy ha szükségesnek látják, szervezzék meg a sztrájkot. Az ÉTMOSZ is már több cégnél kollektív munkaügyi vitát kezdeményezett, amit könnyen figyelmeztető sztrájk is követhet.

Folytathatják máshol

Janik arról számolt be, hogy a hatvani Boschnál pénteken bértárgyalásokon vettek részt, ahol egy alapbéremelésre, teljesítmény- és lojalitási bónuszra, és cafeteriára vonatkozó követelést fogalmaztak meg a munkáltatóval szemben. A szakszervezet hétfőig vár, ezt követően viszont a munkaadó nemleges válasza esetén megkezdődik a hétnapos egyeztetési időszak, ami alatt kétórás figyelmeztető sztrájk megszervezésére jogosult az ÉTMOSZ.

HA PEDIG ENNYI IDŐ ALATT SEM TUDNAK MEGEGYEZNI, AKKOR JÖHET A HOSSZABB IDEJŰ SZTRÁJK.

Hatvanban november óta folynak a bértárgyalások és a Bosch nemrég 16 százalékos béremelési ajánlatot tett, amit a szakszervezet arra hivatkozva utasított vissza, hogy a cég a cafeteria-keretet alakította át részben alapbérré.

Az ÉTMOSZ ezen kívül két másik cégnél jelenleg is aktív: a Starters E-Components Generators Automotive Hungary Kft. (S.E.G.A.) miskolci telephelyén kollektív munkaügyi vitát kezdeményeznek, ami a figyelmeztető sztrájk előszobájának számít, ugyanakkor ott már inkább a bértárgyalások vége fele tartanak. A Thyssenkrupp Components Technology Hungary Kft. jászfényszarui üzemében viszont az ÉTMOSZ szeptember óta nem tudott asztalhoz ülni a munkaadóval, jövő héten viszont úgy tűnik, elkezdődhetnek ott is a tárgyalások.

Az Audi-sztrájk a pozsonyi VW- és az ingolstadti Audi-gyárban is részleges vagy átmeneti leállást okozott, ugyanakkor a cég magyarországi beszállítói közül is többet érintett, például a Lear Corporation autóüléseket gyártó üzemét, a Rehau-Automotive lökhárítógyártó-üzemét és az Audi logisztikai partnerét, a Synchreont is.

Az Audi-sztrájk után pedig a beszállítók is követelésekkel állhatnak elő az Audi felé, hiszen az ő alkalmazottaik is feltehetően arányos béremelést akarnak majd. Audi Hungária történetének legnagyobb sztrájkja tehát tovább gyűrűzik, könnyen lehet, hogy a következő hetekben újabb sztrájkok várhatóak, de legalábbis a bértárgyalásokat mindenképp érdemes lesz majd figyelni.

Kormány és ellenzék

Tavaly év végén egy ideig az átlagosnál jóval többet szerepeltek a magyar szakszervezetek a túlóratörvény miatt, és mivel az év elején még az általános sztrájk lehetőség is felmerült - amiből aztán úgy tűnik nem lett semmi -, mindenképpen érdekes volt a pártok és pártsajtó Audi-sztrájkra adott adott reakciója.

A kormánypárti média egy része egyáltalán nem, vagy csak nagyon szűkszavúan számolt be a rendszerváltás utáni történelem egyik legnagyobb sztrájkjáról, és láthatóan a Fidesz is inkább kerülte a témát. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón az Audi-sztrájkról annyit mondott, hogy a kormány azt szeretné, ha a munkavállalók és a munkaadó megegyezne. De azt is hozzátette, hogy szeretnék, ha a dolgozók minél többet keresnének, ennek elérésére azonban a kormánynak semmilyen eszköz nincs a kezében.

A pártok úgy általában egyébként nem igazán kommunikáltak a sztrájkról, pártközleményben egyedül az LMP állt ki a szakszervezet mellett, ezen kívül még a DK-s Bauer Tamás Facebook-posztja váltott ki ellenzéki körökben nagyobb indulatokat ("vajon helyes-e az egykor kormányzó mai ellenzékieknek lelkesedni ezért a sztrájkért? Szerintem nem."). Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke pedig azt nyilatkozta, hogy károsan hat Magyarország nemzetközi megítélésére az Audi-sztrájk. Schiffer András, az LMP egykori elnöke szóvá is tette, hogy a kormányhoz közeli és ellenzéki erők a munkáltatók oldalára álltak.

(Borítókép: A győri ÁHFSZ sztrájkolói 2018. január 25-én. Fotó: Huszti István/Index)