Friderika
3 °C
18 °C
Index - In English In English Eng

Mennyit keres egy Index-olvasó?

penztarca hun
2019.02.03. 08:57 Módosítva: 2019.02.04. 15:24

A Nettólottó cikksorozattal eredetileg csak annyi volt a szándékunk, hogy egyéni példákon keresztül mutassuk be a hazai jövedelmi helyzetet. De olyan sok választ kaptunk, hogy végül annak is láttuk értelmét, ha statisztikai módszerekkel elemezzük az adatokat, ennek eredményét mutatjuk be most.

Adattisztítással kiszűrtük az irreálisan magas és alacsony értékeket, illetve az elrontott vagy szándékosan viccelődő válaszokat, így összesen 45 900 használható sort kaptunk. Ez rengeteg adat, összehasonlításképpen közvéleménykutatók rendszeresen végeznek országosan reprezentatív kutatásokat egy-két ezer fős mintákon. A látszat azonban ne tévesszen meg senkit, az adatmennyiség önmagában nem elég a reprezentativitáshoz, így a számainkból maximum az Index olvasótáborára vonatkozóan vonhatunk le következtetéseket. Róluk pedig korábbi piackutatásokból tudjuk, hogy az országos átlaghoz képest több köztük a városi, a magasabb iskolai végzettségű és a jobban kereső.

Ezt az adataink is megerősíteni látszanak, a teljes adatsorban a nettó medián 340 000 forint lett, ami jóval magasabb, mint a becsült országos átlag (nettó 240 ezer forint). A szórás elég nagy, a válaszadók kétharmada (67 százalék) az átlag alatt keres, erősen torzítja az átlag értékét, hogy saját bevallása szerint a 46 ezerből majdnem 2000 ember keres egymillió forint fölött.

Fontos, hogy az adatokat felfelé húzhatja az átlagos fizetési statisztikákhoz képest, hogy tényleges nettó, havi átlagban elkölthető pénzre voltunk kíváncsiak, vagyis azt kértük, hogy a

  • borítékban, szürkén kapott
  • túlórázással szerzett
  • mellékesen, fusizással megszerzett
  • pénzbeli juttatásként felfogható cafeteriaként kapott (pl. ételutalványok)
  • év végi vagy egyéb bónuszként kapott

jövedelmeket is számolják bele a fizetésekbe a válaszadóink. Emellett a névtelenség ellenére biztosan vannak olyanok, akik a valóságnál magasabb értékkel hencegtek, de ugyanígy olyanok is előfordulhatnak, akik a ténylegesnél alacsonyabb számot adtak meg.

A munkatapasztalat esetében elég jól látszik a rendszerváltáskori nagy gazdasági és munkaerőpiaci visszaesés hatása, 20-25 év tapasztalat után kezdenek csökkenni a fizetések.

Az is felfelé torzít egy rendes országos mintához képest, hogy a budapestiek az összes válaszadó 61 százalékát tették ki, a többi régió részvételi aránya 3-7 százalék között mozgott. Ebből adódóan a budapesti értéket tekinthetjük pontosabbnak (legalábbis az Index-olvasókra nézve mindenképp), bár ilyen adatmennyiség esetén már a 3-7 százalékos arány is több ezer válaszadónak felel meg.

Az adatokból az is kijött, hogy a magánszféra sokkal jobban fizet, mint az állami, ráadásul elég nagy a különbség. A közszférában elért Index-olvasói átlagbér mintegy 40 százalékkal alacsonyabb a piacon kapott átlagbérnél. Az állami vállalatoknál valamivel jobb a helyzet, de azért itt is van egy 25 százalékos különbség.  

Nem meglepő módon a magasabb termelékenységi mutatóval rendelkező ellátási láncba illeszkedő magyar multi-leányvállalatoknál magasabb keresetet lehet elérni, mint a magyar tulajdonú cégek többségénél.

Ami már eggyel meghökkentőbb, hogy a cégméret a mintánkban nem befolyásolja igazán jelentős mértékben a kereset nagyságát. Bár várakozásainknak megfelelően a nagyvállalatoknál a legmagasabb az átlag- és a mediánbér, nem sokkal van tőlük lemaradva a többi cégméret sem. A mikrovállalkozások esetében torzító tényező lehet, hogy sok magas jövedelmű egyéni vállalkozó adta meg így az adatait, illetve hogy ezeknél az ügyvezető sokszor egyben tulajdonos is, és ez is felfelé húzza az átlagokat.

A Nettólottó korábbi részeit itt, itt és itt találja.