Friderika
4 °C
18 °C
Index - In English In English Eng

Eddig azért szerették Magyarországot, mert a munkások kevéssel is beérik

2019.02.04. 14:19

Magyarország és a közép-európai tagállamok sikeresen zárkóztak fel a nyugati tagállamokhoz, ám az eddig sikeres gazdasági modell már sokáig nem fog működni  így lehetne röviden összefoglalni a Magyar Nemzeti Bank Lámfalussy-konferenciájának az EU-n belüli felzárkózással foglalkozó panelbeszélgetésének tanulságait. A meghívott előadók szerint a keleti tagállamok versenyképességét lehetővé tevő olcsó munkaerőre épülő modell az országok fejlődésével és a munkaerő elvándorlásával egyre kevésbé lehet motorja a növekedésnek.

Lúcio Vinhas de Souza, az Európai Bizottság Európai Politikai Stratégiai Központjának vezető közgazdásza arról beszélt, hogy a kelet-közép-európai tagállamok mutatják, milyen sikeres az EU a felzárkózás támogatásában, hiszen ezek az országok még a válság évei alatt is folyamatosan zárkóztak fel az unió átlagához az egy főre jutó GDP-ben mérve. Ami a versenyképességet illeti, a régió a makrogazdasági mutatókban nagyon jól teljesít, viszont ha az olyan intézményi szempontokat is figyelembe vesszük, mint a jogállamiság, akkor Csehországot leszámítva a keleti tagállamok elmaradnak az uniós átlagtól.

Mindez azért jelent problémát, mert a jogállamiság, a kormányzatba vetett bizalom és hasonló, a jó kormányzást mérő mutatók nagyon fontosak abban, hogy a külföldi befektetők továbbra is szívesen hozzák a régióba a tőkét. A keleti tagországok, így Magyarország növekedési modellje is nagyrészt az olcsó, de jól képzett munkaerőre épül, ez azonban egyre kevésbé vonzó, hiszen – részben a gazdasági fejlődésnek köszönhetően – nő a munkaerő költsége, másrészt a munkaerő az uniós szabadságokat kihasználva nagy tömegekben vándorol nyugatra.

Ez az elvándorló dolgozók részéről teljesen racionális, hiszen egy román munkás 12-szeresére növelheti a jövedelmét, ha Németországba költözik. Emiatt egyes tagországokból már a munkaképes népesség harmada elvándorolt. 

Ahogy azt Christian Kopf, a német Union Investment Privatfonds GmbH ügyvezető igazgatója elmondta, a visegrádi országokban még nem ennyire rossz a helyzet, bár ezekből az országokból is elvándorolt már a munkaképes népesség 11 százaléka. Ez ezeknek a dolgozóknak és az EU egészének előnyös, a keleti tagállamoknak viszont komoly gondot okoz. Mégis, Kopf szerint nem az elvándorlás miatt alakult ki munkaerőhiány például Magyarországon, hanem a gazdaság fejlődése miatt. Ennek ellenére a probléma komoly, amit a magyar kormánynak valahogy kezelnie kell. Kopf szerint a kormánynak két választása van:

vagy engedi a munkaerő bevándorlását, vagy elfogadja, hogy lassulni fog a gazdaság. 

Az olyan törvényekkel, amelyek megnövelik a kiszabható túlórát, a munkaerőhiány problémáját nem lehet megoldani, jegyezte meg az üzletember, ezzel nyilván a nagy politikai vitát és tüntetéshullámot eredményező túlóratörvényre utalva. Más uniós szabadságok, az áruk szabad áramlása jelentősen segítették a magyar és keleti növekedést, ami meg is látszik azon, hogy mennyivel nőtt a Németországba tartó magyar export az uniós csatlakozás után. Kopf szerint viszont kockázatot jelent, hogy a magyar export nagy része egyetlen iparághoz, a járműgyártáshoz kötődik. 

kelet-közép-európai tagállamok felzárkózását továbbra is fenn lehet tartani, ahhoz viszont nagyobb hangsúlyt kell fektetni az olyan területekre, mint az oktatás és az intézményes bizalom kiépítése – ezt már William R. White, az OECD Gazdasági és Fejlesztési Vizsgálóbizottságának korábbi elnöke mondta a konferencián. A közgazdász szerint a történelem azt mutatja, hogy nem azok az országok lesznek gazdagok és sikeresek, amelyek a jó években gyorsan tudnak növekedni, hanem amelyek a rossz években is meg tudják tartani az eredményeiket, és nem esnek olyan gyorsan vissza, ahogy felemelkedtek. Ehhez pedig megfelelő intézmények kellenek. Véleménye szerint a keleti tagállamoknak is jogi és intézményes reformokra van szükségük ahhoz, hogy továbbra is vonzóak legyenek a befektetők számára és folytassák a felzárkózást. 

Az MNB Lámfalussy-díját 2019-ben Yves Mersch, az Európai Központi Bank igazgatósági tagja és a luxemburgi jegybank korábbi elnöke kapta. A díjat a 2015-ban elhunyt, az euró egyik atyjaként számon tartott magyar származású közgazdász, Lámfalussy Sándor tiszteletére alapította az MNB még 2013-ban.