Az EU szerint is eltér az élelmiszerek összetétele a tagállamokban

Az Európai Bizottság Közös Kutató Központja (Joint Research Centre – JRC) 64 azonos márkájú és címkéjű terméket vizsgált meg, és 20 esetében állapította meg, hogy azoknak eltérő az összetétele, ez azonban nem derült ki a csomagoláson feltüntetett szövegből – tudta meg az Index.

Az eredmények alapján még nem lehet végleges következtetést levonni az Európai Unió egységes piacán belül forgalmazott élelmiszerek kettős minőségére vonatkozóan.

A legtöbb terméknél, amelynek összetételében a JRC eltérést talált, a nemzeti hatóságok vizsgálatai is eltérést mutattak ki. Összesen 140 termék minőségét ellenőrzik, és végleges eredményt csak a maradék 76 termék vizsgálata után hirdet az Európai Bizottság. 

Egyelőre azt sem lehet tudni, hogy a húsz eltérő összetételű terméket melyik cégek gyártják, és hogy pontosan mely márkákról van szó. Az Európai Bizottság vizsgálatai esetében ugyanis a vizsgálatok eredményeinek nyilvánosságra hozása előtt az érintett cégeknek lehetőségük van arra, hogy kommentálják az eredményeket, és hogy magyarázatot adjanak arra, hogy mi az oka az eltérésnek.

Vitatott módszertan

Az Európai Unión belül forgalmazott élelmiszerek kettős minőségére vonatkozó feltételezésekből azt követően lett ügy 2017-ben, hogy a szlovák agrárminisztérium 22 olyan élelmiszer összetételét hasonlította össze, amelyeket Szlovákiában és Ausztriában is azonos márkanév alatt lehet kapni. A laboratóriumi körülmények között végzett tesztből például kiderült, hogy a szlovák piacra szánt üdítőkben több tartósítószer és mesterséges édesítőszer volt, vagy hogy a hústermékekben kevesebb volt a hús Szlovákiában, mint Ausztriában. A magyar médiában ezt követően kaptak fel egy 2014-es vizsgálatot, amit a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal készített.

A vizsgálatot első körben úgy adták elő, hogy a termékek többségének eltérő a minősége és az összetétele, és sok terméknek gyengébb volt a minősége, mint amit például Ausztriában árulnak. Volt például olyan porleves, aminek a magyar verziójában kevesebb volt a májgombóc, vagy olyan üdítő, aminek a magyar piacra szánt verziójában több volt a cukor. A legtöbbször egyébként összetevők szintjén nem, csak érzékszervi vizsgálattal sikerült kimutatni, hogy rosszabbak a keletre szánt termékek, ez viszont vitatottabb terület.

Fazekas Sándor akkori agrárminiszter a vizsgálatokat kommentálva arról beszélt, hogy a multik silány minőségű élelmiszereket etetnek a magyarokkal és „megtévesztik, becsapják" a magyar vásárlókat, sőt, a magyar vásárlókon spórolnak, mert olcsóbb alapanyagokból készítik az ide szánt élelmiszereket, de a biztonság kedvéért azért elrendelt egy újabb Nébih-tesztet is. Az itt vizsgált 96 termékből 25 esetében találtak összetételbeli különbséget, a teszt módszertana azonban hagyott kivetnivalót maga után,

• 20 esetben például nem is pont ugyanazt a terméket hasonlították össze, hanem valamit, ami „leginkább megfeleltethető" a magyarországi terméknek.
• 63-nál találtak érzékszervi eltérést, de ezek közül sok eredmény szubjektív, például a Spar budget csemegeuborka esetén azt írták, a magyarnak „harmonikusabb" íze van, hét sör esetében pedig annyival letudták a vizsgálatot, hogy a magyar verzió „gyengébb minőségű".
• Ahol viszont összetételbeli eltérés volt, ott nem mindig volt egyértelmű, hogy melyik termék a rosszabb. Például a Kellogg's Corn Flakes kukoricapehely osztrák verziójában árpamalátát találtak, a magyar pedig malátaaromával készült; a magyar kukoricapehelyhez pedig adtak vitaminokat és ásványi anyagokat, az osztrákhoz viszont nem.

A közép- és kelet-európai országok egy csoportjának kérésére az Európai Bizottság 2017-ben kezdte el vizsgálni, hogy bizonyos élelmiszerek valóban silányabb minőségben kaphatók-e a kontinens keleti felén, mint nyugaton. A kutatóközpontnak is azóta feladata a kettős minőségű élelmiszerek állítólagos problémájának feltárása, a vizsgálat azért is tartott ilyen sokáig, mert először létre kellett hozni az azonos márkájú és csomagolású termékek összetevőinek és állagának, aromájának összehasonlíthatóságát lehetővé tevő módszertant.

Az egységes módszertan kidolgozása során egyébként a Brüsszeltől száz kilométerre lévő Geel városában működő laborban már vizsgáltak Győrben vásárolt termékeket, de a Népszava cikke szerint az uniós vizsgálatokat a nemzeti hatóságok végzik el, és a Közös Kutató Központ már csak ezeknek a vizsgálatoknak az eredményeit összesíti, a különbség az új vizsgálatban viszont az, hogy azt már az egységes uniós módszertan alapján végzik el.

Franz Ulberth, a geeli labor csoportvezetője a lapnak a korábbi vizsgálatokról azt mondta:

Az Európai Parlament elé kerül a javaslat

Annak ellenére ugyanakkor, hogy a vizsgálat még nem zárult le, január végén az Európai Parlament Egységes Piacért és Fogyasztóvédelemért felelős Bizottsága (IMCO) 37 igen és egy nem szavazat mellett elfogadott egy előterjesztést, amely a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv szigorításával 

ugyanolyan csomagolással és elnevezéssel a EU keleti és nyugati tagállamaiban.

Az Európai Fogyasztóvédelmi Szervezet (BEUC) alapvetően pozitív fejleményként értékelte a bizottság javaslatát, azt például külön megemlítették, hogy örülnek neki, hogy az Európai Bizottság eredeti javaslatához képest az európai parlamenti bizottság kihagyta a szövegből a „jelentős" szót az eltérés elől, amivel szerintük egy potenciális kiskaput zártak be. Camille Perrin, a BEUC szenior szakpolitikai szakértője a Foodnavigator.com szerint a bizottság azt is helyesen tette, hogy kihangsúlyozta, hogy ha egy élelmiszer receptjét a helyi ízlésre hivatkozva változtatják meg, akkor azt egyértelműen kell kommunikálni a fogyasztó irányába. 

Az élelmiszeripari cégeket képviselő lobbiszervezet, a FoodDrinkEurope szerint viszont nagyon káros az előterjesztés, mert az összekeveri a helyi ízlés figyelembe vételét a fogyasztó megkárosításával. „Bár a bizottság által elfogadott javaslat elismeri, hogy lehetnek legitim okai a termékek közötti eltérésnek, a javaslatban nem szerepel az összes ilyen ok. A javaslat ráadásul ugyanazon termék esetében a legkisebb összetételbeli eltéréseket is megtiltaná, még az olyanokat is, amiknek logisztikai oka van, vagy a termelés során felhasznált eszközök különbsége okozza, aminek óriási hatása lenne a termelésre.

A szervezet szerint az előterjesztés törvényerőre emelkedése az élelmiszeripari innovációt és a fogyasztók választási lehetőségeit is korlátozná, és bizonyos piacokon drágulást okozna. A FoodDrinkEurope ezért arra kérte a bizottságot, hogy gondolják át a javaslatuk várható hatásait.

Az unió soros elnökségét januárban átvevő Románia februárban kezdene egyeztetni az Európai Parlamenttel a rendelet szigorításáról, azonban a rendelet megszavazását korlátozhatják majd egyes tagállamok, például Ausztria, ami már az előterjesztés egy korábbi verzióját is megtorpedózta.