Eleonóra
0 °C
12 °C

Már megint a németek járnak jól - mi nem, de ők üzletelhetnek az oroszokkal

GettyImages-1017649258
2019.02.08. 17:54
Mennyire erős a német lobbi? Sikerül-e megvédenie a nagy orosz gázüzletét, vagyis az Északi Áramlat 2-t, vagy a többi európai állam képes lesz-e bevinni egy gyomrost a kivételezett németeknek? Ez volt a kérdés, és persze a németek nyertek.

Mi másban lehetne fontos szerepe az Európai Uniónak, mint a hatalmas gazdasági, politikai és energiapolitikai kérdések összehangolásában? Ha van olyan projekt, ami egyesíti a fenti szempontokat, az az Északi Áramlat 2 nevű, Oroszországot és Németországot összekötő gázvezeték?

Miért kell egyáltalán?

Ez a vezeték elemi érdeke Oroszországnak és Németországnak, a többiek pedig kis túlzással szinte egyként fújnak rá.

  • Oroszország pedig szeretné eladni a földgázt, hiszen ez az egyik legfontosabb költségvetési bevétele, de ha lehet úgy, hogy a zűrös ukránokat kikerülje. Azokkal ugyanis mindig csak a baj van, az Északi Áramlat 2 nagy ívben szeretné elkerülni az ellenséges államot. Az, hogy az ellenségeskedésért ki mennyire felelős, nyilván összetett, de az orosz agresszió mellett fontos hangsúlyozni, a gázszállításoknál az ukránok is erősen hibáztathatóak a rossz viszonyért.

A többiek utálják

Az Északi Áramlat 2 azonban szinte mindenki mást irritál. Az Egyesült Államok minden fórumon gyalázza, mondván Oroszország ezzel növeli befolyását, hiszen fokozza Nyugat-Európa energetikai függését Oroszországtól. Ez biztosan így van, csak éppen a holland mezők kimerülése után nem nagyon látszik alternatív megoldás, mint a 9,5 milliárd eurós projekt, amellyel összesen évi 55 milliárd köbméter gáz érkezhet a Balti-tenger fenekén húzódó vezetéken.

A vezeték az oroszországi Viborgból indul, a végállomás pedig a németországi Greifswald.

A többiek közül a legjobban Ukrajna szívja meg, amelyik elesik a „pofátlanul magas” tranzit-bevételektől, de az oroszoktól hagyományosan tartó lengyelek, lettek, litvánok és észtek is harcos ellenzői a zöld lámpának.

Magyarország és Ausztria is megsértődhetett volna, azt vehette volna zokon, hogy az EU pofátlan kettős mércét alkalmazott, erős leegyszerűsítéssel megfúrta a minket megcélzó Déli Áramlatot, de engedi a nagy lobbierővel bíró németek projektjét. 

 Csakhogy a magyarok és az osztrákok nem szoktak a németek ellen menni, legfeljebb belföldön használatos, menekülthelyzetet taglaló beszédekben, így borítékolható volt, hogy most sem fekszenek keresztbe ezek a baráti beszállító országok.

 Mi történt most?

De egyáltalán miért tudtunk volna keresztbe feküdni? A tagországok a közösségi gázirányelv tervezett módosításáról tárgyaltak, és úgy tűnt, hogy a kemény verzió teljesen kinyírta volna a projektet, de végül nem ez történt, a körvonalazódó kompromisszum bonyolultabbá teszi, de nem lehetetleníti el az Északi Áramlat 2-t.

Ahogyan az MTI is írja, a föderáció erősítésének nagy stratégiai szövetségesei, vagyis a németek és a franciák már előre megegyeztek, így aztán végül a tárgyaláson erős győzelmet értek el a gázvezeték hívei.

Állítólag Ausztria, Belgium, Bulgária, Hollandia és Magyarország eleve a németeket (és így az oroszokat) támogatta. A kulcslépés alighanem Angela Merkel és Emmanuel Macron szövetségében található, de az előzetes hírek alapján gyakorlatilag végül mindenki a német–francia tengely mellé állt.

(Borítókép: A Castoro 10 nevű hajó fekteti le a Balti-tenger fenekére az Északi Áramlat 2 gázvezetéket 2018. augusztus 16-án. Fotó: Sean Gallup / Getty Images Hungary)

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!