Nőtt a korrupciós kockázat a hadügyi közbeszerzéseknél
További Gazdaság cikkek
A Honvédelmi Minisztérium, a minisztérium háttérintézményei és cégei által lebonyolított szerződések korrupciós kockázatai jelentősen nőttek a 2012 utáni években - derül ki a Korrupciókutató Központ (Corruption Research Center Budapest - CRCB) tanulmányának néhány előzetes eredményéből.
Korrupciós kockázatok
A korrupciós kockázatokat két mutatóval mérte a kutatóközpont: egyrészt a verseny nélkül megkötött szerződések arányával; másrészt a CR2 mutatóval, amely emellett azt a szempontot is tartalmazza, hogy közbeszerzési eljárás ajánlati felhívással indult-e vagy sem. A CR2 0 értéket vesz fel, ha a korrupciós kockázatok minimálisak, és 1-es értéket akkor, ha ezek a kockázatok maximálisak. A két komponens, amelyet a CR2 kiszámításánál figyelembe vesznek, az a) volt-e verseny a szerződés megkötését megelőzően; b) a közbeszerzési eljárás ajánlati felhívás közzétételével indult, vagy sem. Ha nem volt ajánlati felhívás, akkor csak azok a cégek tudhattak az eljárásról, amelyeket az ajánlatkérő erről külön értesített. Ha nem volt verseny és nem volt ajánlati felhívás sem, akkor a CR2 értéke 1 lesz, ha volt verseny és volt ajánlati felhívás, akkor pedig 0. A másik két lehetőségnél a CR2 0,5-ös értéket vesz fel. A versenyerősséget az ICI mutatóval mérték, ami nem más, mint az ajánlatok számának logaritmusa, ha legalább két ajánlat volt. Ekkor, két versenyző estén az ICI értéke minimális, 0,301, míg 10 ajánlatnál már 1. Úgy tekintették, hogy 10-nél több ajánlat esetén már a versenyerősség nem nő számottevően, és ennek megfelelően 10-nél több ajánlat esetén az ICI 1-es értéket kapott.
A dolog azért is érdekes, mert sajtóértesülések szerint több jelentős magyar-amerikai katonai megállapodás megkötése is a küszöbön áll, többek között Mike Pompeo amerikai külügyminiszter hétfői budapesti látogatása kapcsán is.
Az intézet a 2005-2018 közötti közbeszerzési szerződéseket vizsgált, szám szerint 193661 darab szerződést. Az adatokból az is kiderült, hogy 2012 és 2018 között a honvédelmi beszerzések esetén a versenyerősség is csökkent, ráadásul sokkal nagyobb mértékben, mint más közbeszerzési tendereknél.
A központ elemzésében rámutat, egyelőre nem tudni, hogy milyen tényezők állnak e tendenciák mögött: nem kizárt, hogy az intézményrendszer integritásától független hatások (pl. az egyébként magasabb korrupciós kockázatok mellett beszerezhető termékek súlyának növekedése az összes beszerzésen belül, stb.), de lehetséges, hogy a korrupciós kockázatok növekedése és a versenyerősség csökkenése a beszerzéseket lebonyolító intézményrendszer csökkenő integritásával van összefüggésben.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
