Salamon
9 °C
24 °C
Index - In English In English Eng

Elindult a legszörnyűbb szezon, a halálos szarvasgomba-vadászat

2019.02.12. 17:34
200 euró, vagyis 60 ezer forint egy kiló sivatagi szarvasgomba ára. Sokan keresik ezért Észak-Irakban a hegyek áldását, de sajnos a gyűjtögetőkre orvvadászok leselkednek.

Omár, Szaid és Mohamed – két iraki testvér és egy unokatesó – nagy kockázatot vállaltak. Szaláh ed-Dín tartományban, Bagdadtól északra, Iraki Kurdisztán közelében hajnalban felmerészkedtek a hegyekbe. Tudták, hogy veszélyes, hiszen az észak-iraki szunnita többségű területen az Iszlám Állam sok dzsihádista katonája húzódott meg a sivatagos, kietlen magas hegyek oltalmában.

A három fiatalnak nem volt szerencséje, az iszlamisták rajtuk ütöttek, elhurcolták őket, majd mindannyiukat kivégezték. A falubeliek már csak a holttesteiket találták meg. Sajnos az ő történetük egyáltalán nem egyedi, az elmúlt három évben február elejétől március elejéig minden évben több tucat iraki fiatal járt így.

De akkor minek mennek fel?

Mégis ki és miért vállal ekkora kockázatot? A magyarázat szomorú, de egyszerű. Ebben az időszakban van egyedül esély egy rendkívül értékes fűszergomba, a sivatagi szarvasgomba megtalálására.

A gomba ugyan nem is közvetlen rokona az európai társainak és azoknál jóval alacsonyabb áron (kilónként mintegy 200 euróért, azaz 60 ezer forintért) adható el, de a finom íze és a neki tulajdonított magas vágyfokozó, illetve gyógyító hatása miatt így is nagyon keresett.

. Vagyis, aki kockáztat és ügyes, egyetlen nap alatt a szokásos havi átlagkeresetét is összeszedheti. A baj csak az, hogy mivel sokan űzik ezt a sportot, jó eséllyel csak a távolabbi, veszélyesebb rengetegben lehet lelőhelyeket találni.

A napraforgó gyökere

Az iraki szarvasgomba-vadászat központja az egymilliós nagyváros, az észak-iraki Kirkuk. A környezet februárban itt drámai változáson megy keresztül.  A téli esőzések hatására a sivatagos táj egy rövid időszakra kizöldül, a gazdák gabonát és más haszonnövényeket is termesztenek, de a domboldal is tele lesz vadvirágokkal.  

A férfiak ezeket a vadvirágokat, elsősorban egy vad napraforgófajtát keresnek, mert a szarvasgombák ügyesen ezek gyökérzetén fejlődnek, hagynak vizet a gazdanővénynek is, de igyekeznek minél többet a maguk javára fordítani. A sivatagi szarvasgomba méretesebb, mint az ezernyi szarvasgomba közül ehető tíz-tizenkét ismert európai fajta, de sokkal értéktelenebb is.

Bocuse levese

Még maga  Mohamed próféta is megemlékezett arról, hogy a sivatagi szarvasgombából főzött leves hatékonyan orvosolja a szem betegségeit. Annyi szembeteg talán nincsen, mint amennyien keresik a kirkuki piacon nagy mennyiségben felhalmozott gombákat, ők talán inkább abban a babonában hisznek, hogy a gomba valóban teljesítményfokozó.

Illetve finom, hiszen gasztronómiai értékéről rengeteg ismert anekdota, elképesztő áron lebonyolított árverés ismert. A világ talán valaha élt leghíresebb szakácsa, Paul Bocuse is többek között a szarvasgombaételeiről lett a legismertebb. Ma már az ő nevét viseli harminc éve a gasztronómi csúcsversenye. Amikor Bocuse 1975-ben megkapta a Becsületrendet, szintén a leghíresebb ételkülönlegességét, a szarvasgombalevesét készítette el a neves vendégseregnek.

Nagy a kockázat

Észak-Irak most nagyon szegény, nincs infrastruktúra, nem nagyon folynak be az olajbevételek, így természetesen sokan vállalják a kockázatot. A gombát nem könnyű megtalálni, résekben, mélyedésekben kell leselkedni, bizonyos szúnyogfajták előfordulása növeli a találat esélyét, és ami a szúnyogot odavonzza, az segíthet a vadászoknak is, vagyis érdemes szaglászni, mert a gombának szúrós, de sajnos nem túl intenzív illata is van.

Az Iszlám Állam amúgy sem riad vissza a civilek értelmetlen lemészárlásától, de sokan a terméket tiltják, olyan élvezeti cikknek gondolják, amely nem összeegyeztethető a vallással, így a szarvasgombavadászokat a sátán gyermekeinek tartják, ezért ha tudják, megölik őket.

Ma már alig pár száz, zömében külföldről érkezett dzsihádista tartja rettegésben Irakot, nem szervezettek, nincsenek sokan, de sajnos azokra halálos fenyegetést jelentenek, akik fegyvertelenül vagy egyedül vadásznak. Márpedig sokan így tesznek, mert féltik a generációk között átadott titkos lelőhelyeiket. A három rokon együtt ment, de sajnos rajtuk ez sem segített, már csak a holttesteik kerültek elő.

Hazai érdekesség

A valós képhez hozzátartozik, mint azt egy a témában jártas szakember megírta számunkra, hogy a magas árakon elkelő európai szarvasgombák, bár szintén a föld alatt képzik a termőtestét, de egy teljesen más csoport, mint a sivatagi szarvasgombák. 

Mint megtudtuk, Európában is élnek sivatagi szarvasgombák, például Spanyolország déli részén, de még Magyarországon is él olyan szarvasgomba, amely közeli rokon a sivatagi fajokkal.

A hazai szakemberek nemrég mutattak ki egy újabb olyan csoportot magyarországi száraz területekről, mely bár nem sivatagban, de hasonlóan száraz amerikai területen találták eddig csak. Vélhetően hamarosan meg is jelenhet az esettel kapcsolatos publikáció.