Orsolya
11 °C
26 °C
Index - In English In English Eng

Ha van brexitmegállapodás, ha nincs, a magyarok maradhatnak Nagy-Britanniában

2019.02.13. 12:07

A magyar kormány mindenképpen azt reméli, hogy lesz megállapodás a brit kormány és az Európai Bizottság között a brexitről, de egyelőre azt javasolja minden magyar cégnek és állampolgárnak, hogy készüljenek fel arra a lehetőségre, hogy nem lesz – mondta Schmitt Pál Péter, a Miniszterelnökség európai uniós ügyek koordinációjáért felelős helyettes államtitkára a Deloitte adótanácsadó cég brexitről szervezett szerdai konferenciáján.

A helyettes államtitkár szerint a magyar kormánynak az a legfontosabb, hogy az Egyesült Királyságban élő 100-200 ezer magyar állampolgár szerzett jogai biztosítottak legyenek a brit kilépés után is, akár megtörténik ez március 29-én (ha nincs megállapodás), akár csak 2021-ben (ha lesz megállapodás) vagy később. Schmitt Pál Péter hangsúlyozta: azt sikerült elérni a brit kormánynál, hogy

akkor is garantálják a kint élő EU-s állampolgárok jogait, ha nem lesz megállapodás a kilépésről,

vagyis aki március 29-ig kiköltözik, az ugyanúgy dolgozhat, tanulhat, élhet Nagy-Britanniában, mint eddig tette. A magyaroknak és más uniós polgároknak annyit kell megtenniük, hogy regisztrálnak a brit hatóságoknál, amit Theresa May brit miniszterelnök ígérete szerint ingyen megtehetnek majd. Ha nem lesz megállapodás, a kinti magyaroknak 2020. december 31-ig kell regisztrálniuk magukat.

Ha viszont sikerülne megállapodni a rendezett kilépésről, akkor az Egyesült Királyság 2020. december 31-ig gyakorlatilag az EU tagja maradna, vagyis marad az uniós szabályozási környezet a cégeknek és az állampolgároknak, annyi különbséggel, hogy a britek nem vesznek majd részt az uniós politikai folyamatokban. Ebben az esetben

2020. december végéig maradna a szabad mozgás, tehát ki lehet költözni Nagy-Britanniába, és a britek is szabadon költözhetnek EU-s országokba.

Ebben az esetben 2021 júliusáig kell majd regisztrálniuk a kinti magyaroknak. A rendezett kilépés esetén az uniós és brit polgárok 90 napot engedély nélkül is tartózkodhatnak majd a másik országában, utána viszont regisztrálniuk kell. 

Persze az sincs kizárva, hogy ha lenne megállapodás, akkor még későbbre tolódik a britek tényleges kilépése, hiszen a tervezetten 2020. december végéig tartó átmeneti időszak 60 naptól két évig tartó időszakra kitolható.

Azután viszont, hogy a brit parlament első körben leszavazta a brit kormány és az Európai Bizottság között született megállapodást, megnőtt az esélye annak, hogy nem lesz semmilyen megállapodás március 29-ig, vagyis a kilépés határidejéig. Schmitt azt mondta, a legvégső határidő, amíg valamilyen alku megszülethet, az március 20–21., akkor ül össze ugyanis utoljára az Európai Tanács a brexit céldátuma előtt. Ezen még akár el lehet tolni a brexit határidejét, ezzel megnövelve az esélyét annak, hogy szülessen valamilyen, minden fél számára elfogadható deal.

Schmitt Pál Péter szerint a magyar gazdaságot nem érintené nagyon súlyosan a brit kilépés, legalábbis nem annyira, mint az olyan, a brit kereskedelemnek jobban kitett uniós tagállamokat, mint mondjuk Hollandia vagy Dánia. Persze ha a brexit miatt lassul az egész EU gazdasága, az a magyar növekedésre is kihat majd, de ez csak egy lesz azok közül a folyamatok közül, amelyek miatt a magyar kormány arra számít, hogy a következő években lassulni fog a globális növekedés. Az sem érinti majd komolyabban a magyar költségvetést, ha az Egyesült Királyság március 30-tól nem fizet be az uniós költségvetésbe, ezt a magyar költségvetési többlet garantálja.