- Gazdaság
- szakképzés
- szakgimnázium
- szakközépiskola
- technikum
- innovációs és technológiai minisztérium
- tankötelezettség
A szakképzés kudarcáról ír egy háttéranyag, de nem emelnék a tankötelezettség korhatárát
További Gazdaság cikkek
- Eladhatják a Belügyminisztérium épületét
- Fontos mérföldkőről számolt be Szijjártó Péter, török olajtársaság jelenhet meg Magyarországon
- Egyre több cég foglalkoztat külföldi munkavállalókat, most ennek oka is kiderült
- Bejelentette a kormány, 1410 milliárd forintot mozgatnak meg
- Cáfol a Shein: nem nyitottak üzletet Magyarországon
Továbbra sem vonzó a szakképzés a magyar diákok számára, ezért az innovációs tárca stratégiája technikummá nevezné át a szakgimnáziumokat, csökkentené a terhelést, roma szakkollégiumokat alapítanának és emelné a tanárok fizetését, írja a Népszava a birtokába jutott Szakképzés 4.0 című háttéranyag alapján.
A lap a szakmai anyag olyan változatát szerezte meg, amelyben szerepelt a tankötelezettség korhatárának felemelése is, de ezt az Innovációs és Technológiai Minisztérium cáfolta. A tárca közleménye szerint az új szakképzési stratégia kormány elé kerülő változata nem tartalmazza a tankötelezettség 17 éves korra emelését. A tervezett szabályozás középpontjában nem az életkor van, hanem az a cél, hogy minden fiatal szakmai képzettséggel lépjen ki az iskolarendszerből. A gazdasági növekedéshez kapcsolódóan új munkaerő-piaci helyzet alakult ki, hiány van a jól képzett szakemberekből. Erre a kihívásra egy rendszerszintű átalakítás tud választ adni, ezért készül az új szakképzési stratégia.
Az anyag főbb megállapításai:
- A középfokú oktatásban a szakközépiskolák és a szakgimnáziumok népszerűsége csökken.
- Hiába minden próbálkozás, a többség gimnáziumba akar menni. A 2015-2016-os tanévben a gimnáziumi tanulók aránya már meghaladta a szakgimnáziumi diákokét.
- A szülők és az általános iskolai pedagógusok nem orientálják megfelelően a diákokat a szakgimnáziumba vagy a szakközépiskolába.
- Túl magasak a gimnáziumi keretszámok, és „felszívják” azokat a fiatalokat, akiknek "a szakmai jövőképébe jobban illeszkedne a szakgimnázium".
- Megújítanák az állami szakképző intézményeket. A 10 éves időszakra kidolgozott „21. századi szakképző iskola” fejlesztési programra évente 50 milliárd forintot költenének.
- Orientációs évfolyamokat indítanának azoknak, akik az általános iskolából kompetenciahiányokkal, bizonytalan szakmaválasztással lépnek be a szakképzésbe.
- Szakképzési roma szakkollégiumokat is létrehoznának.
- A szakgimnáziumokat technikummá neveznék át, a technikusi képzés 5 éves lesz (aki még tudja követni: az érettségit adó szakközépiskolákat néhány éve szakgimnáziummá nevezték át, most ez lenne a technikum)
- Csökkentenék a terheket: a 12. év végén a 4 kötelező közismereti tárgyból tesznek érettségit a diákok, nem kell 5. választható tantárgyból levizsgázniuk. Az 13. év végén tett szakmai vizsga lenne az ötödik érettségi tárgy.
- Új életpályamodellt dolgoznának ki a szakképzésben dolgozók oktatóknak, akiknek a jövedelme átlagosan 30 százalékkal marad el a piaci bérektől.
Most technikummá neveznék át a szakgimnáziumokat.
547 · Feb 14, 2019 06:28am Tovább a kommentekhez