Vince, Artúr
-5 °C
2 °C
Index - In English In English Eng

Matolcsy: Száz éve nem volt ilyen a magyar gazdaságban

DSC 2909
2019.02.26. 10:43

Nemcsak a rendszerváltás óta, de az elmúlt száz évben sem volt olyan helyzetben a magyar gazdaság, mint amilyenbe az elmúlt hat-kilenc évben került, vagyis hogy úgy tud növekedni, hogy egyensúlyban marad, és főleg belső forrásokra támaszkodik – így dicsérte saját MNB-elnöki és gazdasági miniszteri teljesítményét Matolcsy György jegybankelnök és elnökjelölt.

Matolcsy kedd reggel az Országgyűlés gazdasági bizottságának ülésén beszélt, ahol mint jegybankelnökjelöltet hallgatta meg a bizottság. Előadása annyira meggyőzte a bizottság kormánypárti tagjait, hogy 10-5 arányban támogatták, hogy ismét ő legyen a Magyar Nemzeti Bank elnöke. 

Matolcsy szerint az elmúlt hat évben „példátlan pénzügyi konszolidációt" sikerült végrehajtania a jegybanknak, amelyet megelőzött és lehetővé tett az a költségvetési konszolidáció, amit az amúgy szintén őáltala vezetett gazdasági minisztérium végrehajtott. Azt mondta, időnként bírálták az általa vezetett MNB-t, de gyakorlatilag minden ügyben kiderült, hogy a jegybanknak volt igaza. 

Matolcsy arról beszélt, kiemelkedő eredmény, hogy az egyensúlyi növekedés kétharmadban hazai forrásokból, elsősorban a hitelállomány bővüléséből, a foglalkoztatás növekedéséből és az adópolitika ösztönzőiből táplálkozik, és szerinte csak egyharmad arányban függ külső forrásoktól, működőtőke-beáramlástól, uniós forrásoktól és hasonlóktól. 

Eldicsekedett a növekedési hitelprogram eredményeivel, amely szerinte a válság után összességében 40 százalékkal növelni tudta a hitelállományt Magyarországon, ezzel segítve a kisvállalkozásokat. Ezenkívül az MNB árstabilitást és pénzügyi stabilitást tudott elérni az elmúlt években, és érdemben tudott hozzájárulni Magyarország gazdasági növekedéséhez. 

Szerinte minderre azért volt képes, mert a lehető legszorosabb stratégiai szövetséget kötötte a kormánnyal, a bankszektorral és az üzleti szektorral. Ez Matolcsy szerint a válság alatt is kiderült, hogy ahol a jegybank és a kormány együtt tudott működni, például az Egyesült Államokban, ott sikeres volt a válságkezelés, ahol pedig nem, mint az eurózónában, ott elhúzódott. Szerényen amúgy azt mondta, hogy Európában Magyarországon volt a legsikeresebb a válságkezelés.

Nagy eredménynek nevezte azt is, hogy a pénzügyi felügyelet rendszerét a vezetése alatt integrálták a jegybankba, azt pedig, hogy erre mekkora szükség volt, a brókerbotrányok mutatták meg igazán: szerinte korábban évtizedekig háborítatlanul működhettek ezek a „csalárd” cégek, a jegybankba integrált felügyelet viszont nyolc-tíz hónapon belül fel tudta göngyölíteni az ügyeket, és véget vetett ezeknek a csalásoknak. 

unnamed
Fotó: Bődey János / Index

Beszélt arról is, hogy sokat kritizálják a jegybankot azért, mert olyan intézményeket vásárolt a pénzügyi piacon, mint a Budapesti Értéktőzsde vagy a Giro Zrt. Szerinte azonban ezek szükséges lépések voltak a pénzügyi rendszer megújításához. Hasonlóan indokolta azt, hogy az MNB aktívan részt vesz a gazdasági felsőoktatásban, részben az alapítványain, részben együttműködéseken keresztül.

A gazdasági, pénzügyi tudást meg kell újítani, amihez szükség van a felsőoktatási részvételre. Az MTA helyzetével kapcsolatban feltett egyik kérdésre mindehhez hozzáfűzte: az MTA nem vesz részt a magyar pénzügyi tudás megújításában, amit sajnálatosnak nevezett. 

A jövőre és tervekre nézve a jegybankelnök nem mondott túl sokat, azt ugyanakkor közölte: a jegybank célja azt, hogy 

2030-ra a magyar életszínvonal elérje az osztrák szint 80-85 százalékát, 

ami óriási gazdasági siker lesz az országnak. 

A jegybankelnök számos kérdést kapott, elsősorban a bizottság ellenzéki tagjaitól, többek között a magánnyugdíjpénztári vagyon államosításáról, az MNB alapítványairól, az euró bevezetéséről és az unokatestvére, Szemerey Tamás tulajdonában lévő Növekedési Hitelbank csődjéről is. 

Ez utóbbiról Matolcsy azt mondta, hogy a jegybank minden bankot egyenlő bánásmódban részesít, csak azért, mert valakit így hívnak vagy úgy hívnak, még nem lesz köze egyes bankok vezetéséhez. 

A magánnyugdíjpénztári vagyonról azt mondta: szerinte nem lett volna szabad bevezetni a kötelező magánnyugdíjpénztárakat, és jó döntés volt, hogy ezt a kormány megszüntette a gazdasági minisztersége idején. Persze a jegybankelnök elismerte, hogy a pénztárakban lévő 3000 milliárd forintos vagyonra szükség volt a költségvetés konszolidációjához, de azt mondta, a tagok önként döntöttek arról, hogy visszalépnek a teljesen állami rendszerbe. 

Ahogy arra Szatmáry Kristóf fideszes képviselő emlékeztette a bizottságot, Matolcsy vezetése alatt az MNB a magyar bankszektor tulajdonosi szerkezetének átalakításában is részt vett, amikor kezelte az államosított MKB szanálását, majd azt privatizálta. Mint emlékezetes, a bank vezetője és részben tulajdonosa az MNB alelnöke, Balog Ádám lett, az MKB-ban pedig tulajdonos lett Matolcsy György unokatestvére, Szemerey Tamás, később pedig Mészáros Lőrinc is. A jegybankelnök erről azt mondta, a pénznek igenis van szaga, minden tulaj keze maga felé húz, így örvendetes, hogy hazai tulajdonosok kezébe került a bank. 

Bangóné Borbély Ildikó szocialista képviselő arról kérdezte a jegybankelnököt, hogy helyesnek tartotta-e azt a kormánypárti törvénymódosítást, amely szerint az MNB alapítványainak vagyona elvesztette volna közpénz jellegét. Erről Matolcsy azt mondta: a céljuk az volt, hogy az alapítványok elváljanak a jegybanktól, amely esetben

a Pallas Athéné alapítványoknak juttatott milliárdok közpénz helyett „közösségi pénzzé” váltak volna, nem magánpénzzé. 

Beszélt a jegybank értéktárprogramjáról is, amelyben 13 milliárd forint értékben vettek műkincseket. Azt mondta, a program 2018-ban lezárult, de egyedi döntésekkel továbbra is hozhat haza magyar műkincseket az MNB. 

Kérdésre, hogy kopogtat-e a válság, Matolcsy azt válaszolta: látszik, hogy a globális gazdaság minden fontos szereplője lassulni kezdett, és vannak bizonyos buborékok a pénzügyi rendszerben. Viszont a pénzügyi rendszert ellenőrző intézmények mindenhol erősebbek, mint voltak az előző válságnál, a magyar gazdaság pedig válságálló. Ennek ellenére a jövőben is szükség lehet majd kreatív megoldásokra a kormány és a jegybank részéről. 

Az euró bevezetését politikai döntésnek nevezte, amelyet a magyar kormánynak és az Európai Bizottságnak kell meghoznia, nem a jegybanknak. Matolcsy nemrég arról beszélt, hogy Magyarország a következő évtizedekben bevezetheti az eurót, ezt most is megerősítette, de emlékeztetett Nagy Márton MNB-alelnök véleményére, miszerint még vannak olyan makrogazdasági célok, amelyeket el kellene érnie Magyarországnak ahhoz, hogy sikeresen léphessen be az eurózónába. 

(Borítókép: Matolcsy György az Országgyűlés gazdasági bizottságának ülésén 2019. február 26-án. Fotó: Bődey János / Index)