Ákos, Bátor
4 °C
11 °C

Kiakadtak a közbeszerzési tanácsadók: az állam is megjelent a piacon

000 Was584242
2019.02.28. 19:37
Tavaly április 15-e óta már kötelező használni az Elektronikus Közbeszerzési Rendszert (EKR). A Magyar Állam által birtokolt, és a Miniszterelnökség irányítása alatt álló rendszer-működtető cég, a NEKSZT Kft. immár maga is vállal közbeszerzési tanácsadást, lebonyolítást. Ez a helyzet jó sok kérdést vet fel a szakma szerint, de az államot ez láthatóan nem zavarja.

Magyarországon több, mint egy éve, 2018 elejétől működik és tíz hónapja, 2018. április 15-től kötelező az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer (EKR).

A Miniszterelnökség tulajdonában álló NEKSZT Kft. által működtetett szisztéma ma Magyarországon az egyetlen olyan elektronikus közbeszerzési rendszer, amelyen keresztül a közbeszerzési törvény értelmében közbeszerzéseket lehet lefolytatni.

Monopólium

Természetesen az már önmagában kérdés, hogy mennyire indokolt ez a monopol pozíció, az Európai Unió gyakorlatát ismerő közbeszerzési szakemberek szerint sok helyen vannak egymással versengő platformok, ami akár egyfajta árversenyt is jelenthet a felhasználóknak, ilyenkor az államnak akkreditációs szerepe van csak.

Az árazás azért lehet lényeges, mert a magyar rendszer nem túl szofisztikált, a rendszerhasználat díja az eljárások becsült értékétől függetlenül mindig 40 ezer forint, ami óriási, milliárdos beruházások közbeszerzéseinél elenyésző összeg, de a kisebb önkormányzatok esetében a hirdetménykezelés díjával együtt már aránytalanul nagy teher.

A NEKSZT

A rendszert tehát a NEKSZT Kft. nevű cég üzemelteti, amely név a Nemzeti Elektronikus Közbeszerzési Szolgáltató és Tanácsadó rövidítése. A cég a Magyar Állam tulajdonában van, és a tulajdonosi joggyakorló a Miniszterelnökség.

Ez a NEKSZT Kft. 2019. január 1-től megjelent a közbeszerzések bonyolítói piacán is. Idézünk a honlapról

Tájékoztatjuk, hogy cégünk 2019. január 1-től közbeszerzési eljárások lebonyolítását is vállalja. Díja a nettó becsült érték 0,8 százaléka + ÁFA, de legalább nettó 500 ezer forint. A megbízási díj nem foglalja magába a várható hirdetmény-ellenőrzési díjakat, illetve az EKR rendszerhasználati díjat, azokat a Megbízó viseli.”

Vagyis az ajánlatkérők megbízhatják az állami céget azzal, hogy bonyolítsa le a közbeszerzési eljárásokat.

A piac kiakadt

Ezen a piacra lépésen a magánpiaci közbeszerzési tanácsadók igencsak kiakadtak. Szerintük ugyanis erősen aggályos, hogy a magánszereplők egy olyan céggel lesznek kénytelenek versenyezni, amely amúgy a rendszert üzemelteti, illetve amelynek a tulajdonosi jogait gyakorló Miniszterelnökség egyebek mellett a közbeszerzések szabályosságát is ellenőrzi.

Vajon nem fogják-e a potenciális ügyfelek azt gondolni, hogy az állami szereplővel jobb esélyük van szabályos közbeszerzés lebonyolítani, különösen, ha a jogalkotó, a közbeszerzést bonyolító, illetve az azokat ellenőrző szervezet ennyire nyíltan nincsen szétválasztva.

Bezárult a kör, a Miniszterelnökség versenyez, bonyolít és ellenőriz, de vajon mennyire fog saját magánál hibát találni? – hallottuk a kérdésfelvetést. Természetesen erről igyekeztünk a NEKSZT Kft-t is megkérdezni, még nem kaptunk választ, ha érkezik, természetesen frissítjük a cikkünket.

Torzulás

A potenciális kárvallottak szerint tehát ügyfeleik joggal gondolhatják azt, hogy érdemes az állami bonyolítót választani, mert neki vélhetően olajozottabb útja van. A NEKSZT teljesen más formában tud megjelenni a piacon, mint azok, akik mögött nem az állam áll és így versenyhátrányba kerülnek.

A közbeszerzéseket a 320/2015. (X.30.) Kormányrendelet által meghatározott kör számára a Miniszterelnökség ellenőrzi, de vajon nem lejt-e a pálya, ha a Miniszterelnökség önmagát, vagyis a saját cégét ellenőrzi?

Fél éve írt cikkünkben maga a piac is örömmel üdvözölte, hogy tisztulhat a piac, a teljesen elektronikus rendszerben bizonyos, korábban eltérített megoldásokat használó körök eszköz nélkül maradnak.

Vagyis számukra problémát jelentett a meghekkelhetetlen, mert teljesen elektronikus rendszer szigora. A rendszerbe nem lehetett kívülről tuti ajánlatokat betenni, de a jövőben lesz olyan külsős (vagyis bonyolító), aki belsős, vagyis rendszer-üzemeltető.

Döcög, de igyekeznek

A piaci tanácsadók szerint maga a rendszer amúgy működik, igaz, ahhoz képest, hogy már elég régóta megy, még viszonylag sok a NEKSZT honlapján transzparensen is nyomon követhető „tervezett teljes frissítés” és a „részleges-” vagy „teljes üzemzavar”, de a felhasználók összességében nem tűntek elégedetlennek.

Pozitívumként emelték ki, hogy a helpdesk gyors és professzionális, a válaszokból látszik, hogy a válaszadók értenek hozzá, és a jelzett hibák eltűnnek a rendszerből, a következő eljárásban már jobb a metódus.

Azt azonban nem értik az érintettek, hogy a korábbi alapítói szándékkal ellentétben, miért kavar be az állam azzal, hogy maga jelenik meg bonyolítóként. Netán ez a jövő, vagyis a közbeszerzési (bonyolítói) tanácsadás is monopóliummá válik, a kiválasztott kevesek kiváltsága lesz a jövedelmező feladat ellátása?