Emánuel
3 °C
11 °C

Így akarjuk utolérni az osztrákokat

DSC 3061
2019.02.28. 10:22
Néhol egész konkrét és újszerű, néhol viszont csupán általánosságokat tartalmazó vagy csak régebbi intézkedések kibővítésére vonatkozó javaslatokból áll a jegybank 330 pontos versenyképességi csomagja, amit szerdán mutattak be. Van benne első ránézésre is könnyen megvalósítható intézkedés, és olyan is, ami jól hangzik, de inkább csak vágyálomnak tűnik. Átnéztük a Magyar Nemzeti Bank versenyképességi programját, és kiszemezgettük a legérdekesebb javaslatokat.

Szerdán jelent meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) versenyképességi programja (.pdf), ami 330 javaslatot tartalmaz. A javaslatok célja, hogy Magyarország fejlettsége 2030-ra elérje az osztrák szint „80-90 százalékát", amihez a jegybank szerint arra van szükség, hogy a magyar gazdaság növekedési üteme tartósan haladja meg a 4 százalékot.

A program 12 fejezete a versenyképesség összes területét érinti, szó van benne a kis- és középvállalkozásokról, külgazdasági stratégiáról, kutatás-fejlesztésről és innovációról, lakossági pénzügyi megtakarításról, területi felzárkózásról, infrastruktúráról és energetikáról, nagy ellátórendszerekről (oktatás, egészségügy), munkaerőpiacról és demográfiáról is.

A legfontosabb célok a program alapján:

  • a pénzügyi rendszerben a GDP-arányos hitelállomány a duplájára növekedjen;
  • teljesen hazai kézben legyen a magyar államadósság, hogy megszűnjön a magyar gazdaság külső sérülékenysége;
  • évi 7 százalékkal növekedjen a kkv-szektor versenyképessége;
  • a vállalati adóbevallással töltött idő csökkenjen évi 170 órára;
  • nőjenek évi 5 százalékkal a reálbérek;
  • a munkanélküliségi ráta legyen minden megyében hat százalék alatt;
  • jöjjön létre 10 ezer új exportáló kkv;
  • szülessen évi 110 ezer újszülött;
  • legyen egy számjegyű a személyi jövedelemadó;
  • legalább 64 évig éljenek egészségesen a magyarok, amihez az egészségügyi rendszer teljes reformjára van szükség;
  • legyen magyar egyetem a világ 200 legjobb felsőoktatási intézménye között,
  • az energiaimport csökkenjen 50 százalék alá,
  • és a GDP 2 százalékát érjék el a k+f kiadások.
Orbán Viktor
Orbán Viktor
Fotó: Bődey János

A jegybank helyzetértékelése alapján a gazdaságtörténeti tapasztalatok azt mutatják, hogy a világgazdaságban az átlagnál gyorsabb növekedést felmutató gazdaságok többnyire előbb fulladnak ki, mint hogy utolérjék a gazdasági élmezőnyt. Ezt a közgazdaságtan közepes fejlettségi csapdának hívja, és ebből az elmúlt száz évben nagyjából csak alig egy tucat ország volt képes kitörni (Európában Ausztria, Finnország és Írország, a Távol-Keleten Dél-Korea, Hongkong és Szingapúr például).

A jegybank szerint az ajánlásaik segítségével a magyar gazdaság ebből a közepes fejlettségi csapdából törhetne ki. A 12 terület több helyen összefügg, az intézkedések egymást erősítik. A jegybank szerint viszont a pontok közül kettő kiemelkedik, a pénzügyi modell megújítása és az állami hatékonyság növelése, amik az összes többi területet képesek pozitív irányba befolyásolni.

Ebben az cikkben röviden összefoglaljuk, hogy nagy vonalakban hogyan látja a jegybank a teendőket az említett 12 területen, és a 330 intézkedésből minden területre vonatkozóan kiemelünk és bemutatunk egy párat.

Új pénzügyi modell - Fő cél: A GDP-arányos hitelállomány duplázódása egészséges szerkezetben

A jegybank szerint a hitelállomány jelenlegi szintjéhez képest még jelentősen bővülhetne, ezért olyan javaslatokat fogalmaztak meg, amik azt célozzák, hogy a gazdaság szereplői szélesebb körben tudják felvenni a hiteleket, anélkül, hogy a pénzügyi stabilitást veszélyeztessék. A jegybank szerint az is fontos, hogy a cégek bármilyen életszakaszban hozzájussanak pénzügyi forrásokhoz, ami leginkább hitelt jelent, de sok vállalat számára például a tőkepiac jelentheti a kitörési lehetőséget.

Néhány javasolt intézkedés:

  • a Minősített Fogyasztóbarát termékek további terjesztése, egyszerű és felhasználóbarát bankszámlaváltás lehetőségének megteremtése, bankszámlacsomagok összehasonlíthatóságának erősítése: a régiós országokkal összehasonlítva Magyarországon nagyon drága a bankolás, ezek az intézkedések pedig a bankok közti versenyt erősítenék, ami lenyomná az árakat.
  • Bankszámla-konstrukciók kidolgozása és terjesztése nyugdíjasok, szociálisan hátrányos helyzetben lévő bankkapcsolatainak növelésére: a jegybank azt javasolja, hogy 2020-tól jogszabályi előírás alapján legyen elérhető minden banknál egy, az említett csoportok számára kedvezményes feltételekkel igénybe vehető számlakonstrukció.
  • Az átutalás helyzetbe hozása a kártyás és készpénzes fizetés mellett: minden hazai lakossági fogyasztó számára alapszolgáltatásként kellene biztosítani a jövőben, hogy a havi számlavezetési díj megfizetése ellenében korlátlan számú és összegű átutalást indíthasson.
  • A lakáshitelek felvételéhez kapcsolódó közjegyzői díjak csökkentése, a közjegyzői hitelesítés kiváltása egy központi digitális platformmal, az online felvehető hitelek körének bővítése: túl drága és bonyolult az ügyintézés, ezekkel lehetne egyszerűsíteni, és lehetne még úgy lazítani a szabályozást, hogy a fogyasztási és lakáshitelek nagyobb részét lehessen online felvenni.
  • Bankok tőzsdei bevezetésének ösztönzése, állami vállalatok bevezetése kisbefektetői részvényprogrammal, tőzsdére lépés költségeinek levonhatósága a társasági adóból: jelenleg nem elég diverzifikált a magyar pénzügyi rendszer, túl nagy szerepük van a banki hiteleknek, és a bankszektortól való függőség csökkentése a gazdaság egészének sérülékenységét is csökkenthetné.

Háztartási megtakarítások aktivizálása - fő cél: legyen hazai kézben az államadósság

A jegybank szerint az ország pénzügyi sérülékenysége jelentősen csökkent az elmúlt években azáltal, hogy az államadósság finanszírozásában az állam növelni tudta a forintalapú forrásokat a devizaalapú források rovására. Ez a jegybank szerint egy jó trend, amit folytatni kell, és vannak is még olyan lakossági pénzügyi források, amiket be lehet terelni az állampapírpiacra. A javaslatok célja, hogy a lakosság a „frissen képződött megtakarításaikat nagyobb arányban fordítsa állampapír-vásárlásra, és a hazai befektetők hangsúlyosabb szerepet kapjanak a tőkepiacon".

Néhány javasolt intézkedés:

  • A futamidő növelése és a termékstruktúra átalakítása, készpénzből állampapír: a lakossági termékpaletta bővítése, hosszabb futamidejű, vonzó kamatozású értékpapírok bevezetése, új, kifejezetten a készpénz megtakarítás állampapírba való átforgatását célzó konstrukció bevezetése. Ez utóbbi egy hosszú futamidejű konstrukció, ami kedvező árazású, és legálisan szerzett készpénzben tartott jövedelem befektetése esetén visszaváltható lenne.
  • Vidéki terjeszkedés: a lakossági állampapír-állomány jelentős részét budapesti családok tartják, amely a magasabb vagyon és képzettség mellett összefüggésben állhat a földrajzi elérhetőséggel is, a vidéki értékesítési csatornák szélesítésével új csoportokat lehetne bevonni az állampapírpiacra.
  • A tőzsdei osztalék adómentessége: a hazai lakosság tulajdonosi bázisának erősítését segítheti a BÉT-en megvásárolt részvények osztalékkifizetése után fizetendő adó eltörlése természetes személyek számára.
  • Munkavállalói részvényprogram ösztönzése: a munkaerőhiány miatt problémát jelent a cégeknek a magas fluktuáció, a munkaerő maradását ösztönözné, ha a fizetése egy részét a dolgozó a cég részvényeiben kapná, ráadásul ez jobb teljesítményre is ösztönzi a munkavállalót.
  • Jóléti alapok létrehozása a nyugdíj- és egészségmegtakarítások fúziójával: a jelenlegi önkéntes nyugdíj-, egészség- és önsegélyező pénztári szereplőket tömörítené egybe az új rendszer. A Jóléti Alapba a munkaadó és a munkavállaló a bruttó bér egy bizonyos részét fizetné be, a jóléti számlának lenne egy nyugdíj- és egy egészségzsebe is. Az állam a két szereplő befizetése mellé további adókedvezményeket biztosítva tehetné a rendszert vonzóbbá.

Kkv-szektor - Fő cél: Évi 7 százalékos termelékenységnövekedés 

Magyarország gazdaságában a kis- és középvállalkozások foglalkoztatják a munkavállalók 70 százalék, és ezek a cégek termelik meg a hozzáadott érték nagyjából felét, a termelékenységük csak a harmada a nagyvállalatokénak. Ezért ennek a növelésére lenne szükség a jegybank szerint, amit a beruházások és a mérethatékonyság növelésén, valamint az innovációs kapacitások erősítésén keresztül lehetne elérni. Ha ez megvalósulna, akkor béremelésre is maradna pénz ezeknél a cégeknél. Az még a kkv-szektoron belül egy külön probléma, hogy túl magas a mikro- és kisvállalatok aránya a középvállalatokéhoz képest.

Néhány javasolt intézkedés:

  • Kötelező vállalati honlap: Magyarországon ma minden negyedik vállalatnak nincsen honlapja. A cégbejegyzéshez, illetve nyilvántartásban maradáshoz (adószámhoz) feltételként elő lenne írva, hogy minden cégnek legyen weboldala.
  • Vidéki digitális infrastruktúra fejlesztése: a szupergyors (100 mbit/s feletti) internet-hozzáférés kiépítése egyenként nem gazdaságos megoldás a cégeknek, a szolgáltatóknak csak egy bizonyos kritikus tömeg elérése után éri meg hálózatot létrehozni. Ezért a jegybank egy brit mintára megvalósuló voucherprogramot javasol, ahol a támogatást közvetlenül a vállalkozások kaphatnák segíthetne abban, hogy növekedjen a szupergyors internet iránti igény.
  • A szociális hozzájárulási adó további mérséklése csak kkv-k körében. 
  • Stratégiai partnerségi megállapodások innovatív kkv-kal: az egyedi jogcímen adott kormányzati támogatásokat eddig szinte kizárólag nagyvállalatok kaptak, a kkv-k versenyhátrányát lehetne kiküszöbölni, ha a kormány egyedi alapon mérlegelt stratégiai megállapodásokat köthetne azokkal a kkv-kkal, amik éltechnológiát képviselnek Magyarországon.
  • Inspiráló vállalkozói környezetet biztosító intézkedések: a nagyvárosi co-working irodák számának emelése, egyetemi inkubátorok és spinoffok támogatása, fiatal és női vállalkozók számára kedvezőbb pályázati és hitelfelvételi lehetőségek biztosítása, releváns startupkonferenciák, meetupok szervezése és támogatása, a kezdő vállalkozók első három évében társasági adó mentesség.
  • Felvásárlások és fúziók elősegítése: ezzel lehetne elérni, hogy több középvállalat legyen mikro- és kisvállalatok helyett.
  • 2 éves osztalékadó-elengedés, ha a vállalat élén generációváltás történik: 53 ezer vállalkozás vezetője lesz nyugdíjas korú a következő 1-5 évben, a kiöregedés a vállalkozások nagyjából ötödét érintheti, a fiatalok viszont gyakran nem tartják elég érdekesnek a folytatást, vagy nem tartják elég jövedelmezőnek a tevékenységet. Az osztalékadó elengedése a folytatást ösztönözné.

Külgazdaság és gazdaságszerkezet - Fő cél: 10 ezer új exportáló kkv

A magyar gazdaság erős exportban, de ebben jóval nagyobb mértékben vesznek részt külföldi multik (a külkereskedelmi forgalmunk nagyságrendileg 20 százalékát adja csak a kkv-szektor), ráadásul a külső piacon versenyképes termékeink túlzott mértékben függnek a felhasznált importált javaktól. A jegybank szerint az lenne a cél, hogy az exportáló kkv-k száma a jelenlegi 32 ezerről további 10 ezerrel emelkedjen, és az export hazai hozzáadott érték tartalma növekedjen a jelenlegi 50 százalék körüli szintről.

Néhány javasolt intézkedés:

  • Az áruexport mellett a szolgáltatásexport erősítése: a hazai vállalkozások számára elsősorban az agrártechnológiához és a környezetvédelemhez (víztisztítás, zöld energia) kapcsolódó, valamint az információs technológiai szolgáltatások nyújtásában lehet a legnagyobb potenciál a jegybank szerint.
  • Az „Egy övezet – egy út” kínai kezdeményezés által elérhető előnyök kiaknázása és gyorsan növekvő új piacokra való belépés támogatása: a kkv-k exporttevékenységét Kínában nyolc külgazdasági attasé támogatja, ezenfelül magyar–kínai gazdasági vegyes bizottság is működik, ezt a jegybank szerint ki kéne használni, de van még jó néhány olyan piac, ami gyorsabban bővül, mint a fejlett országok piacai: Mexikó és Brazília, Délkelet-Európa, Afrika egyes gazdaságai, ASEAN országok: ilyen irányba lenne érdemes exportálni a jegybank szerint.
  • Hazai külkereskedő réteg támogatása, új kereskedőház koncepció: a magyar kereskedőházak jellemzően a külföldi vásárlókat kötik össze a magyar beszállítókkal, de a kereskedelmi haszon nagy része az exportfolyamatot megszervező külföldi partnereknél marad. A nagyobb hozzáadott értéket az jelentené, ha a magyar exportőr és a célpiaci nagykereskedő közötti kapcsolat közvetlen lenne. Ehhez a jelenlegi kereskedőház koncepciót meg kell újítani úgy, hogy az MNKH Zrt. exportőri tevékenységet is támogasson, esetleg maga is folytasson.
  • Állami fejlesztési pénzek átvariálása: sok olyan feldolgozóipari terület van, ami rendelkezik magyar tradíciókkal, de eddig nem kaptak támogatásokat, például a nemfém ásványi anyag gyártás, a speciális gépgyártás, vagy a textilipar: ezeket érdemes lenne támogatni. A járműiparban és az elektronika esetében törekedni kell arra, hogy a behozott tevékenységek minél inkább a magas hozzáadott értékű szegmenseket érintsék (k+f, tervezés).
  • Magyar beszállítók támogatása: a magyar beszállítók általában a beszállítói lánc közepén és alján helyezkednek el és sok esetben csak egyszerűbb alkatrészeket szállítanak be, ráadásul ezek a cégek sokszor csak egy vagy két vállalat számára értékesítenek, ami kockázatos a működésük szempontjából (erről ebben a cikkben írtunk részletesebben). A beszállítóknál ezért támogatni kell az értékláncban való feljebb lépést, a termékpaletta szélesítését, valamint az új megrendelői igények felkutatását.

Munkaerőpiac - Fő cél: Egyszámjegyű szja és évente 5 százalék nettó reálbér-növekedés

Az elmúlt években jelentősen csökkent a munkanélküliség, nőtt a foglalkoztatottság és nőttek a bérek. Azonban a jegybank szerint vannak még munkaerőpiaci tartalékok az inaktívak, a külföldön élő magyarok és a közfoglalkoztatásban dolgozók körében, és a bérek is messze vannak még az uniós átlagtól. A jegybank szerint ezért a meglévő munkaerőpiaci tartalékok bevonására és a reálbér növekedésének fenntartására van szükség, ami a termelékenység javításával érhető el fenntartható módon.

Néhány javasolt intézkedés:

  • Közmunkásokat érintő intézkedések: az állam fizesse a munkába álló közfoglalkoztatott bérét egy meghatározott ideig, továbbá növekednie kell a közmunkáért fizetett bér és a minimálbér különbségének.
  • Nyugdíjasokat érintő intézkedések: a nyugdíjkorhatár alatt, nyugdíj mellett munkát vállalók esetében növekedjen a munkajövedelem összegének engedélyezett felső határa, a nyugdíjazási korhoz közel állók alkalmazásának ösztönzése az önkéntes nyugdíjpénztári munkáltatói befizetések adómentessé tételével.
  • A Munkahelyvédelmi Akcióterv átalakítása: szakképzetlen foglalkoztatottak kategóriájának bővítése, az akcióterv kiterjesztése a munkavállalói járulékokra, kibővítése a minimálbérig.
  • Atipikus foglalkoztatási formák ösztönzése: a hazai munkaerőpiacon jelenleg mindössze az alkalmazottak alig több mint 4 százalékát foglalkoztatják részmunkaidőben, míg ez az arány az EU-ban 19 százalék.
  • A személyi jövedelemadó 9 százalékra csökkentése: a jegybank szerint ez most fontosabb is, mint a szocho csökkentése, mert a munkaerőpiaci kínálatot növeli, míg a szocho a munkaadók keresletének növekedéséhez járul hozzá.
  • Digitális nomádok vonzása: a fejlett technológiai megoldásokkal dolgozó rugalmas külföldi munkavállalók, azaz a digitális nomádok vonzása „segítheti az új típusú munkavállalási formák meghonosítását, ezáltal a rugalmas, atipikus foglalkoztatási formák elterjedését, ami versenyképességet javító tényező".
  • A külföldön élő magyarok hazavonzása: bérfejlesztés az állami hiányszakmákban (oktatás, egészségügy), különféle állami kampányok, például olyan, ami a bőkezű családtámogatási rendszerre hívja fel a figyelmet, vagy ami az államilag támogatott (?) oktatási és egészségügyi rendszerre" hívja fel a figyelmet. Magyar vállalatok külföldi toborzásának támogatása költségek leírásával, adókedvezményekkel, külföldön szerzett diplomák elfogadtatásának egyszerűsítése.
  • Felnőttoktatási és a felnőttképzési intézmények fejlesztésére: az első végzettség megszerzésének ingyenessé tétele a felnőttképzésben, digitális és nyelvi készségek fejlesztése az idősebbek körében.
  • Szakmai továbbképzések ösztönzése: élethosszig tartó tanulás ösztönzése az oktatási költségek társasági adó alapból való levonhatóságával, kötelező vállalati továbbképzési minimum bevezetése, sikeres vizsga díjának utólagos állami megtérítése a legismertebb, nemzetközi sztenderdeket jelentő vizsgák esetében.

Területi felzárkózás - CÉL: Munkanélküliség minden megyében hat százalék alatt

Magyarországon a fejlettebb régiókban (Nyugat-Dunántúl és Közép-Magyarország) az erős munkakereslet következtében gyakorlatilag elfogyott a munkaerő-tartalék, az ország keleti részén gyakori a munkanélküliség. A munkaerőpiac területi egyenlőtlenségeivel párhuzamosan a Nyugat-Dunántúl és Közép-Magyarország fejlettsége meghaladja az átlagos fejlettséget, míg az ország keleti és délnyugati részének fejlettsége érdemben elmarad az országos átlagtól. 

Néhány javasolt intézkedés:

  • A munkaerőpiaci mobilitás támogatása: az ingázás ösztönzése, költözés támogatása, a közfoglalkoztatottak elhelyezkedési juttatásainak mobilitási ösztönzőkkel való kiegészítése, a helyközi közlekedés fejlesztése.
  • Munkaerőpiaci kompenzációs mechanizmus bevezetése: amelynek keretében egy járás/megye kompenzációban részesülne azon munkavállalók után, akiket ott képeztek, de nem az adott járásban/megyében állnak foglalkoztatásban.
  • Kompenzációs mechanizmus bevezetése a kevésbé fejlett régiókban munkát vállaló pedagógusok számára: például lakás tíz év szolgálati idő után.

Családbarát program - Fő cél: 110 000 újszülött évente

Az elmúlt években a termékenységi ráta már emelkedett Magyarországon, bár még nem érte el a társadalmi reprodukcióhoz szükséges 2,1-es értéket. A munkaképes korú népesség csökkenése a jegybank szerint hosszú távon kedvezőtlen hatással lenne a gazdasági növekedésre, a költségvetési egyenlegre és a versenyképességre is, ezért tesznek javaslatokat a negatív trend megállítására.

A jegybank javaslatai között nagyon sok a meglévő programokat egészítené ki, vagy növelné az azokban elérhető támogatások mértékét (családi adóalap kedvezmény, csok, gyed, gyet) ezeket a felsorolásból viszont most kihagyjuk és a 46 javaslatból csak a teljesen új intézkedésekre fókuszálunk.

Néhány javasolt intézkedés: 

  • Indulótőke-program bevezetése a hazatelepülő és itthon gyermeket vállaló fiatalok számára
  • A felsőfokú intézményben tanuló hallgatók gyerekvállalásának támogatása
  • Az egészségügy családbarát fejlesztése: gyerekvállalást gátló betegségek megelőzése, mesterséges megtermékenyítés aktívabb támogatása, terhesség alatti államilag támogatott vizsgálatok körének bővítése, magzati halálozások csökkentése a terhességgondozás további fejlesztésével, védőoltások árának csökkentése, rendelési idők munkaidőhöz történő igazítása
  • Bölcsőde- és óvodafejlesztés: valamennyi 2 és 3 év közötti magyar gyermek számára legyen elérhető bölcsődei férőhely, az óvodai férőhelyek számának bővítése úgy, hogy 2,5 éves kortól lehetséges legyen az óvodai felvétel minicsoportokba, magánbölcsődék és magánóvodák igénybevételének támogatása a térítési díjakhoz való állami hozzájárulás révén, a köznevelési rendszer családbarát fejlesztése (pl.: ügyeletek meghosszabbítása a munkaidő végéig).
  • A nők szülést követő munkaerőpiaci visszatérésének támogatása: az atipikus foglalkoztatási formák járulékkedvezménnyel és támogatásokkal való ösztönzése.
  • Családbarát munkahelyi környezet kialakítása és munkahelyi gyermekfelügyeleti rendszer ösztönzése
  • Állami iskolabusz-rendszer létrehozása: A rendszer fenntartása elsősorban központi költségvetési forrásokból valósulhatna meg, míg a rendszer megszervezésében jelentős szerep juthatna az önkormányzatoknak.
  • Üres önkormányzati lakások felhasználása a fiatalok első lakhatásának megteremtésére, ami a gyermekvállalást is támogatná.
  • Nyugdíj és gyereknevelés: A felnevelt gyermekek száma alapján kapjanak a szülők egy bizonyos mértékű nyugdíjkiegészítést, a családi adókedvezményt vegyék figyelembe a nyugdíj megállapításakor.

Egészségügy - FŐ CÉl: legalább 64 évig éljenek egészségben a magyarok

A magyar lakosság egészségi állapota elmarad a nyugat-európai szinttől, ami jelentős hatékonysági, termelékenységi és növekedési tartalékot jelent a gazdaság számára. A jegybank szerint az egészségügyi rendszer egyes részei jelenleg külön-külön törekednek a költséghatékonyságra, amely viszont együttesen nem megfelelő kimenetet eredményez. 

Az egészségügyi rendszer fenntarthatóságát és az egészségesen várt életévek növekedését legnagyobb mértékben az segítené, ha növekedne a lakosság egészségtudatossága, valamint a jelenleginél sokkal nagyobb hangsúlyt kapna a prevenció. Azt a jegybank is elismeri, hogy az egészségügy megreformálása jóval bonyolultabb feladat annál, mint amit egy ilyen programban részletezni lehet, ennek ellenére még így is számos javaslatuk vonatkozik szervezési és pénzügyi kérdésekre, mi viszont ebben a cikkben csak a megelőzésre vonatkozó javaslatokból szemezgettünk.

Néhány javasolt intézkedés:

  • Egészségügyi alapismeretek a közoktatásban: ami az étkezésen túl kiterjed a rendszeres és megfelelő testmozgás fontosságára, valamint a szájápolási és szájhigiéniai ismeretek bővítésére is.
  • A népegészségügyi termékadó bővítése: javasolják a cukrozott előrecsomagolt készítmények adójának sávosítását (10, 25 és 50 grammos sávhatárokkal), illetve a környezetszennyező módon előállított és kedvezőtlen egészségügyi hatásokkal bíró pálmaolaj (például a Nutella egyik fontos összetevője) élelmiszeripari felhasználásának adóztatását. Javasolják a termékadó bevezetését a magas zsírtartalmú feldolgozott húskészítményekre (például: virsli, bacon), valamint a helyben készített magas cukor- vagy sótartalmú termékekre (például: cukrászsütemény, hamburger).
  • A röviditalok jövedéki adójának növelése
  • A dohányzás elterjedtsége és az általa okozott megbetegedések költségeinek csökkentése a jövedéki adó emelésével, ezenkívül az egységes csomagolások mielőbbi bevezetését és az iskoláskorú fiatalok modern jellegű szemléletformálását javasolják.
  • A rendszeres sportolás lehetőségének megteremtése: az egyik ötlet az orvosok által felírható ún. „mozgásgyógyszer”, aminek az a lényege, hogy a kezelőorvosoknak lehetőségük lenne állami támogatású vagy egészségpénztárból finanszírozható rendszeres testmozgást (például: uszoda-, sportközpont- vagy fitneszbérlet) felírniuk páciensek részére. A másik ötlet, hogy ha a szülő munkaadója hozzájárul a gyerekek sportolásához, akkor az ezzel kapcsolatos költségeit levonhassa az adóalapjából.
  • A minőségi munka- és lakókörnyezet kialakításának támogatása pályázatokkal: célzott pályázati források álljanak rendelkezésre ergonomikus munkahelyi- (ezen belül is kiemelten irodai székek és megfelelő világítás), illetve lakókörnyezet (ezen belül is kiemelten minőségi ágyak) kialakítására.
  • A háziorvosi rendszer funkcióinak erősítése: a háziorvosok által végzett vizsgálatok körének bővítése (például vérvétel), és a magasabb szintű ellátás megszervezése úgy, hogy a háziorvosok szükség esetén egyből tudják a megfelelő szakorvoshoz utalni a betegeket.
  • Nemzeti Egészségügyi Adatbázis létrehozása: a rendszeres állapotfelmérések és szűrővizsgálatok eredményeit célszerű lenne egy olyan újonnan létrehozott egészségügyi adatbázisban összegyűjteni, ami lehetővé tenné a morbiditási és a népegészségügyi célú elemzéseket, illetve big data elvű kockázatelemzéseken alapuló célzott szűrésbehívási rendszer kialakítását.
  • Átfogó mentális egészségcsomag kidolgozása és szisztematikus végrehajtása

Oktatás- Fő cél: Magyar egyetem a TOP 200-ban

A közepes fejlettségi csapdából való kitörés egyik kulcsterülete az oktatás, ugyanakkor manapság azért is nehéz terület ez, mert egyre nehezebb előrejelezni a munkaerőpiac jövőbeli alakulását, az oktatási rendszernek pedig feladat felkészíteni erre a fiatalokat. 

Ezért a magyar oktatási rendszernek koncentrálnia kell a jövőben a lexikális alaptudás biztosítása mellett a megfelelő alapkészségek (köztük kiemelten az informatikai ismeretek és idegen nyelvek) és a pénzügyi műveltség fokozott elsajátítására, illetve a folyamatos tanulás igényével és képességével kellene felruháznia a diákokat.

Néhány javasolt intézkedés:

  • Igény esetén alapozó 0. évfolyam bevezetése az általános iskolákban
  • Az általános iskolai tanulmányokat lezáró alapvizsga bevezetése
  • A természettudomány és az informatika súlyának növelése a középiskolai felvételinél
  • A duális képzés erősítése
  • A képzettség nélküli (korai) iskolaelhagyás csökkentése
  • Az oktatásra fordított költségvetési és privát források növelése
  • A pedagógusok, óvónők és dajkák társadalmi megbecsültségének emelése az életpályamodell kiterjesztésével és továbbfejlesztésével
  • A nyelvoktatás fejlesztése: nyelvvizsgák elvárásainak átalakítása, az iskolai oktatás ezekhez történő igazítása, angol nyelvű középiskolai felvételi és érettségi lehetősége minden tárgyból, tanítási időn kívüli idegen nyelvű szakkörök, nyelvvizsga-felkészítők állami támogatása, helyszín biztosítása, feliratos filmek és sorozatok népszerűsítése
  • A programozás integrálása a matematika oktatásba
  • A felsőoktatási K+F kiadások a GDP 0,5 százalékára emelése
  • A felsőoktatási rangsorok szempontjainak érvényesítése a finanszírozásban
  • A kollégiumi férőhelyek számának növelése
  • A matematikán felül további kötelező természettudományos tárgy az érettségin

Kutatás-fejlesztés és innováció - fő cél: A K+F kiadás érje el a GDP 2 százalékát

A kutatás-fejlesztés és innováció erősítése elősegítheti a mennyiségvezérelt magyar gazdaság átállását a tudás és technológia alapú modellre. Magyarország innovációs tevékenysége ma még számottevően elmarad az Európai Unió átlagától. Ennek részben gazdaságszerkezeti okai vannak, ugyanis a külföldi nagyvállalatok jellemzően nem az innovatív folyamataikat telepítik Magyarországra, a hazai tulajdonú kisebb vállalatok innovációs aktivitása pedig nemcsak a nagyvállalatoktól marad el, de a hasonló méretű uniós versenytársaiktól is. A K+F kiadások 2017-ben a GDP 1,35 százalékát tették ki, ami 0,7 százalékponttal elmarad az uniós átlagtól és 1,8 százalékponttal az osztrák értéktől.

Néhány javasolt intézkedés:

  • A kutatói humán erőforrás biztosítása: A PhD végzettséggel rendelkezőkre vonatkozó adókedvezmény kiterjesztése az egyetemi végzettséggel rendelkező kutatók részére, a kutatási-fejlesztési segédszemélyzet létszámának növelése a bérek további emelésével, a 30 év feletti munkavállalók számára a doktori képzés költségei 50 százalékának állami átvállalása
  • Feltételes munkáltatói járulékcsökkentés azon kkv-k részére, amelyek K+F beruházást hajtanak végre
  • A szabadalmak fenntartási díjának csökkentése

Állami hatékonyság - fő cél: Vállalati adóbevallással töltött idő évi 170 órára csökkenése

Az állam hatékony működése számos csatornán keresztül befolyásolja a gazdaság egészének versenyképességét, amit a kisebb bürokrácia és a digitalizáció térnyerése érdemben támogathat. Az államapparátus működtetése költséges, így fontos, hogy a kiadások hatékonyan kerüljenek felhasználásra. Az eredményes működéshez hozzájárulhat többek között a bürokrácia csökkentése, a munkafolyamatok és a közigazgatásban foglalkoztatottak létszámának optimalizálása, a párhuzamosságok megszüntetése és a közigazgatás digitalizációja.

Néhány javasolt intézkedés:

  • Digitális ügyintézés: minden, a kormányablakokban elintézhető ügy legyen elvégezhető online is észt mintára, közigazgatási szervezetek adatbázisainak összekapcsolása, mobil alkalmazások továbbfejlesztése az egyszerűbb ügyintézés érdekében, az elektronikus űr- és adatlapok előre kitöltött részeinek növelése, online rendszeres elégedettségmérés a közszolgáltatásoknál.
  • Ügyfélbarát NAV: az adóhivatal fejlesztése, hatékonyságának növelése, a NAV által készítendő társasági adó és áfa bevallás rendszer végrehajtása, adózóbarát, átlátható weboldal fejlesztése, online intézhető ügyek bővítése, társasági adóelőleg-kiegészítés megszüntetése társasági adó közelítése a „pénzforgalmi adózás” felé, adminisztratív terhek csökkentése.
  • E-kasszák kiterjesztése potenciálisan ezekre a területekre: szerencsejáték, az utazási irodák, a szépségápolás, valamint a magánegészségügyi és állatorvosi szolgáltatások.
  • A lakossági pénzügyi tranzakciós illeték megszüntetése: az illeték teljes kivezetésével növelni lehetne az elektronikus fizetés arányát a készpénzes fizetéshez képest. Ez viszonylag kevés (15 milliárd forint) adóbevétel kiesésével járna, viszont az elektronikus fizetési módok nagyobb fokú használatával akár 100 milliárd forintos költségmegtakarítás is el lehetne érni.
  • Kötelező bankkártyás fizetés előírása bizonyos kereskedőknek: bizonyos körben, például az online pénztárgép bevezetésére kötelezettek esetében az elektronikus fizetések kötelező elfogadását a jegybank szerint kötelezővé lehetne tenni.

Modern infrastruktúra és hatékony energiafelhasználás - fő cél: Energiaimport 50 százalék alá csökkentése

A hagyományos infrastruktúra modernizálása és a modern infrastruktúra fejlesztése egyaránt fontos versenyképességi tényező, ami mellett a magyar gazdaság energiafelhasználásának csökkentése és a zöld gazdaság erősítése is hozzájárulhat a sikeres felzárkózáshoz. A jegybank fő célja ezen a területen a magyar energiafelhasználás importarányának 58-ról 50 százalékra csökkentése, amit a környezetkímélő belföldi energiaforrások termelési és felhasználási arányának növelése, a hazai energiatárolás fejlesztése és közvetetten az energiahatékonyság növelése segíthet elő.

Néhány javasolt intézkedés:

  • Gyorsabb vasúti közlekedés:  minden legalább 30 ezer fő lakosságú város és az észak-balatoni régió váljon villamosított vasútvonalon elérhetővé, minden fő vasútvonalon legalább 160 km/h sebesség, a vasúti mozdonyok és személykocsik cseréje, valamint felújítása, minden megyeszékhelyen intermodális csomópont építése és a teherpályaudvarok fejlesztése.
  • Úthálózat fejlesztése: M1, M7 háromsávosítása, önvezető autók közlekedésére alkalmas gyorsforgalmi utak (a zalaegerszegi tesztpályához kapcsolódóan a terv szerint így épül meg az R 76-os számú, az M7-es autópályát Zalaegerszeggel összekötő gyorsforgalmi út), autópálya ráhordó utak, település elkerülésének előmozdítása.
  • A 4. ipari forradalomnak megfelelő telekommunikációs hálózat: az 5G technológia fejlesztése a magasabb frekvenciatartományok megnyitásával és a kisebb cellaméretek fejlesztésének állami támogatásával, az üvegszálas vezetékek elterjedésének állami támogatása, állami támogatás a magasabb áramerősségű csatlakozások számának növeléséért a háztartásokban, a főváros és minden magyar megyeszékhely váljon okos várossá
  • 50 milliárd forint szél- és naperőművek támogatására és 25 milliárd forint a kkv-k környezetvédelmi célú beruházásainak támogatására: a cél, hogy a megújuló energiaforrások aránya a teljes energiafelhasználásban 13 százalékról 30 százalékra emelkedjen 2030-ra.
  • A villamosenergia-álózat nagy kapacitású áramtárolókkal való kiegészítése: a megújuló energiaforrások terjedésével egyre lényegesebbé válik az energiatárolás fejlesztése.
  • A szennyvízelvezetési infrastruktúra bővítése a 2000 főnél kisebb településeken és a szennyvíztisztító üzemek számának növelése.
  • A mezőgazdasági öntözési infrastruktúra fejlesztése: az időjárási körülményeknek közvetlenül kitett növénytermesztés súlya 60 százalék körül alakul hazánkban, viszont a termés nagyon időjárásfüggő, az öntözési rendszerek fejlesztésével ezt a függést lehetne csökkenteni.

(Borítókép: Balról-jobbra: Varga Mihály, Orbán Viktor, Parragh László és Matolcsy György a Gazdasági Évnyitó nevű éves rendezvényen 2019. február 27-én. Fotó: Bődey János / Index)

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!