Gyöngyi
9 °C
25 °C
Index - In English In English Eng

Az MNB-alelnök megmagyarázta a jegybank fura kommunikációját

2019.04.02. 11:37

"A normalizációba, mint kifejezésbe a piaci szereplők olykor túl sok mindent hajlamosak belelátni. A téves értelmezés miatt a múlt heti közleményből már elhagytuk ezt a kifejezést" - mondta Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a Portfolio.hu-nak.

A jegybank múlt hét keddi döntése alapján szigorította a kamatpolitikát, tíz bázisponttal megemelte az O/N (overnight) jegybanki betétek kamatát és bejelentette, hogy hetente 10 miliárd forinttal csökkenteni fogja a 2000 milliárd forintos (swap) állományt. (Arról, hogy ez pontosan mit jelent, ebben a cikkben írtunk).

Matolcsy György jegybankelnök a döntés napján tartott sajtótájékoztatót maga is azzal kezdte, hogy 2011 óta nem történt olyan döntés, amely a monetáris politika módosítását célozta, mint mondta

egy hat éves ciklusnak vége, egy hat éves ciklus elkezdődik.

Ezt a bevezetőt nehéz volt nem úgy érteni, hogy hat évnyi monetáris lazítás után egy hat éves szigorítás jön, de a későbbiekben az elnök többször is nagyon határozottan egyedi, eseti döntésnek minősítette a szigorítást, amelynek folytatása a horgonyon, vagyis elsősorban az indirekt adóktól szűrt, maginfláció követésén alapul. (Amely mutató februárban 3,2 százalék volt.)

Nagy Márton az Porfoliónak adott interjúban erre reflektálva azt mondta, a piac a normalizáció kifejezése alatt egyfajta folyamatot, kamatciklust értett, ám a normalizáció jelentéséből mindez nem következik. "Csak az infláció szemszögéből lehet a normalizációt definiálni. Az a kamatszint, monetáris kondíció tekinthető normálisnak, ami biztosítja az inflációs cél, azaz az árstabilitás elérését és fenntartását. Téves azt hinni, hogy az a normális, ami visszatérést jelent a monetáris eszköztár felépítésében vagy akár a kamatok szintjében valamiféle múltbeli állapothoz. Mi azt gondoljuk most, hogy a jelenlegi monetáris kondíciók tekinthetők normálisnak" - mondta.

Azt is elmondta, hogy a nemzetközi környezet, főként az európai gazdaság erőteljes lassulása pedig a korábbiaknál is óvatosabb megközelítést indokol, és ilyen környezetben nincs olyan jegybank, amely bármilyen hosszabb távú pálya mellett elköteleződne.

"Az alappálya mentén ez a helyzet, de ezt a pályát rendkívül nagy bizonytalanság jellemzi. Két jelentős, ellentétes hatású kockázatot lehet azonosítani: az egyik az erős belső kereslet, ami tovább növelheti a vállalatok árazási mozgásterét, a másik a külső környezet vártnál is erőteljesebb lassulása, ami valljuk meg, bőven benne van a pakliban. Az Európai Központi Bank előrejelzése szerint az európai konjunktúra lassulásának komoly dezinflációs következményei is lesznek. Ritka, hogy az EKB olyan mértékben csökkenti inflációs prognózisát, mint azt március elején tette. Amennyiben az európai gazdaság tovább gyengül vagy akár recesszióba süllyed, akkor az a hazai makrogazdasági környezetben és a monetáris politikában is merőben új helyzetet teremt" - mondta.

Nagy megerősítette, hogy egyedi döntésekre készül mostantól a jegybank. "Számunkra az a kulcs, hogy 5-8 negyedéves időhorizonton milyen inflációs pályára számíthatunk. Ha szükséges lépünk, ha nem szükséges akkor pedig nem lépünk."

Arról, hogy egyes vállalatok panaszkodnak a bérnövekedésre, Nagy azt mondta, a nagyvállalatok ki tudják gazdálkodni a béremeléseket. A magyar tulajdonú nagyvállalatokról azt mondta, vannak olyanok, amelyek nagyon nyereségesek és nem lesz problémájuk, de "mi akkor örülnénk, ha a bérnövekedés miatt a kkv-szektor kezdene el konszolidálódni. Összeolvadások során a mikro- vállalkozásokból kicsik, a kicsikből pedig közepesek lennének. A mérethatékonyságból már önmagában termelékenység-növekedés generálódik. Semmit sem kell csinálnunk, csak hagyni a piacot, hogy ez a konszolidáció végbe menjen."

Nagy azt is elmondta, hogy szerinte mindössze öt nagybankra és nagyobb árversenyre lenne szükség a pénzügyi szektorban, és hogy jó irány a lakossági állampapír-állomány duplázása, ami bár költséges, de megéri. "A stabilitás növekedése mellett azért is előnyös lehet, mert a lakossági fogyasztás fékezése hozzájárulhat az inflációs cél eléréséhez" - mondta.