Lukács
7 °C
22 °C
Index - In English In English Eng

A horvátok nem akarnak eurót, a kormányuk viszont igen

2019.04.24. 16:09

A horvát állampolgárok 53,4 százaléka elutasítja az euró bevezetését, 39,9 százalékuk a valuta bevezetése mellett áll, míg 7,3 százalék bizonytalan – írja az MTI a Vecernji List című horvát napilap felmérése alapján.

Az 1400 ember megkérdezésével, április 12-18. között készült közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek

  • 12,8 százaléka vélte úgy, hogy Horvátországnak mielőbb be kell vezetnie az eurót és be kell lépnie az Gazdasági és Monetáris Unióba,
  • 18,7 százalék bár egyetért ezzel, hozzáteszi, hogy meg kell várni, míg a horvát gazdaság felkészül erre.

Nem akar eurót,

  • az emberek 23,7 százaléka, amíg a gazdaság teljesen fel nem épül,
  • 23,1 százalék szerint pedig örökre a kuna kell, hogy maradjon a horvát fizetőeszköz.

Az Eurobarométer tavaly novemberi felmérése szerint a horvát állampolgárok 56 százaléka utasította el az euró bevezetését, az ezt megelőző közvélemény-kutatás még 61 százalékos elutasítást mért, tehát

van egy csökkenő tendencia, ami nem is csoda, hiszen a horvát kormány egyik legfontosabb céljaként tűzte ki az euró bevezetését, és számos fórumon próbálja meg eloszlatni az euróövezettel és az új valuta bevezetésével kapcsolatos kételyeket. 

A kormány formálisan 2018 májusában fogadta el a tervezetet, amely szerint 2020-ban, a soros EU-elnöksége alatt lépne be Horvátország az európai árfolyam-mechanizmusba (ERM). Ez a közös pénz bevezetésének egyik előfeltétele; minden országnak legalább két évig részt kell vennie az ERM-ben, mielőtt átállhat az euróra.

5 éven belül bevezetnék az eurót

Az euró bevezetését legkésőbb 2024-re tervezi Zágráb, addigra az ország megfelelhet valamennyi maastrichti kritériumnak. Ezek között szerepel, hogy az infláció nem lehet 1,5 százalékponttal több, mint a három legnagyobb árstabilitással rendelkező tagállam inflációs rátájának átlaga. A feltételek között szerepel még, hogy az éves államháztartási hiány nem haladhatja meg a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékát, a bruttó államadósság nem lépheti túl a GDP 60 százalékát, és a hosszú távú hitelek kamatlába legfeljebb 2 százalékponttal lehet magasabb, mint a három legnagyobb árstabilitással rendelkező tagállam tízéves lejáratú államkötvényeinek átlagos kamatlába.

Horvátországban 2018-ban az infláció 1,6 százalékos volt. Az ország 0,2 százalékos GDP-arányos államháztartási többlettel zárta a tavalyi évet. Az államadóság a GDP 74,6 százalékára csökkent.