A kormány kiadta a bizonyítékot a brüsszeli támadásról, amiből kiderül, hogy nincs támadás

Közzétette a honlapján a kormány a babaváró támogatás kapcsán az Európai Bizottsággal folytatott egyeztetések jegyzőkönyveit, összefoglalóját. Ez az az ügy, amiből a kormány megpróbál egy hatalmas családpolitikai csatát kreálni, amiben az egyik oldalon a gyerekszülést támogató magyar kormány áll, a másikon pedig a családok támogatását „hónapok óta támadó” Brüsszel.

Valószínűleg napokig az fog folyni a kormányközeli sajtóból, hogy ezek a jegyzőkönyvek bizonyítják a brüsszeli támadásokat, de valójában bárki, aki végigolvassa ezeket, láthatja, hogy ez így ebben a formában nem igaz.

A valóság annyi, hogy

• az Európai Bizottság egyik alegysége (a Versenyjogi Főigazgatóság) és a kormány között vannak egyeztetések a babaváró támogatással kapcsolatban,
• a brüsszeli szervezetnek semmilyen politikai vagy morális kifogása nincs a babaváró támogatással kapcsolatban,
• ez az előző pontból magától értetődően következik, de azért a rend kedvéért legyen leírva: nem, nem az a baj, hogy migránsok helyett a magyar családokat támogatja a kormány,
• és csak egyetlen apró kritika fogalmazódott meg a brüsszeli oldalról: a 100 százalékos állami kezességű babaváró támogatás kamata túl magas.

A babaváró támogatás egy olyan, maximum 10 millió forintos hitel lenne, amit a bankok nyújtanak az ügyfeleknek, át is kell esni a hitelbírálaton, de arra az állam teljes kamattámogatást ad a kölcsönre, csak cserébe szülni kell 5 éven belül egy gyereket. (Részletesebben ebben a cikkben írtunk róla.)

Mivel az állam minden kockázatot átvállal, a bankok számára a hitelnyújtás gyakorlatilag nulla kockázattal jár, ezért az uniós szerv szerint alacsony szinten kellene maximalizálni a kamatszintet. Ha magas a kamatszint, akkor a lakossági hitelekkel foglalkozó bankok állami támogatásból növelik a nyereségüket.

Az EB Versenyjogi Főigazgatósága erre két megoldási javaslatot adott. Az egyik az, hogy a kezességvállalás és a kamattámogatás mértékét csökkentse a kormány 80 százalékra. Így nem lesz teljesen állami a hitel, ami miatt beindulna a piaci verseny a bankok között azért, hogy minél többen náluk vegyék fel a babaváró hitelt. A hitelfelvevők pedig érdekeltté válnának abban, hogy a legjobb ajánlatot keressék meg a piacon.

A kormány ettől elzárkózott, mindenképp ragaszkodik a 100 százalékos állami kamattámogatáshoz. Ez érthető, hiszen így teljesen biztosra vehető, hogy tényleg nem kell semennyi kamatot fizetniük azoknak, akik gyereket vállalnak a babaváró támogatás futamideje alatt.

Ezután a magyar fél szakértői szinten, nem hivatalos javaslatként felvetette, hogy a kamat mértékének csökkentése megszüntetné-e a potenciális állami támogatás gyanúját. Erre Brüsszelből azt válaszolták, hogy igen, ha az állampapírok hozamához hasonlóan alacsony maximális kamatszintet rendel a kormány a babaváró támogatáshoz, akkor semmiféle versenyjogi aggályuk nincs, 100 százalékos kamattámogatás mellett sem.

„A Bizottság azt válaszolta, hogy a 100 százalékos kezességvállalás miatt a konstrukció annyira kockázatos a bank számára, mintha állampapírt venne, tehát egy, a kölcsön futamidejével összevethető lejáratú állampapír hozamát meg nem haladó kamatmérték esetén a kölcsön kamata nem tartalmazna előnyt. Mivel a kölcsön legfeljebb 20 éves futamidejű, de lehet rövidebb, és van előtörlesztési kockázat (a 2. és a 3. gyerek esetén), egy 10-15 éves állampapír hozamával vethető össze (ez jelenleg 3,5% körüli érték) a Bizottság szerint az előnyt nem tartalmazó kamatszint” – írja a 2019. május 3-i telefonkonferenciáról szóló összefoglaló.

A kormány által kiadott jegyzőkönyvek szerint jelenleg ennyi történt. Ez az, amit óriási támadásnak próbálnak beállítani.