Donát
1 °C
14 °C
Index - In English In English Eng

Tegye fel a kezét, aki úgy érzi, hogy Borat a rokona!

2019.05.28. 11:42
A Fővárosi Közgyűlés szerdán dönt arról, hogy Budapest és a kazah főváros, Nur-Szultán testvérvárosi kapcsolatra lép-e. Az előterjesztés a keleti nyitás mellett a közös kulturális, történelmi és eredet-tudati gyökerekre hivatkozik.

Budapest testvérvárosi kapcsolatra léphet Nur-Szultánnal, Kazahsztán fővárosával. Egy ilyen kapcsolat, mint azt a tervezett szerződés is bemutatja, nem jár anyagi felelősségvállalással, legfeljebb egyfajta politikai orientációt mutat, hogy melyik város éppen merre nyit. Azért messzemenő következtetéseket nem érdemes levonni a testvérvárosi kapcsolatokból, Budapestnek például a sok ilyen nexusa között egyaránt ott van Teherán és Tel-Aviv, amely városok most éppen szívesen megsoroznák egymást.

A Főpolgármesteri Iroda közgyűlési előterjesztése hosszasan részletezi a magyar-kazah, vagyis konkrétan a Budapest és Nur-Szultán (korábban Asztana) közötti jó kapcsolatokat. Három pontot kiemelünk az előterjesztésből:

  1. Budapesten 2014 júniusa óta, a XIV. kerület, Városligetben található Asztana út mellett mellszobra van Abaj Kunanbajevnek, a kazah nép nemzeti öntudatát meghatározó költőnek és zeneszerzőnek.
  2. Bahit Szultanov,  Nur-Szultán újonnan kinevezett főpolgármestere tavaly decemberben első hivatalos útján Budapest felé vette az irányt, és megbeszélést folytatott Tarlós István főpolgármesterrel.
  3. Magyarország számára Kazahsztán nemcsak fontos politikai, gazdasági, kereskedelmi és kulturális partner Közép-Ázsiában, hanem egy olyan nemzet, amellyel közös eredettudati, történelmi és kulturális gyökerei is vannak.

De vajon tényleg így van-e, vagyis valóban van-e közös eredettudatunk, és ha van, az megalapozott-e?

Régi barátság

A magyar kormány valóban régóta barátkozik Kazahsztánnal, erről itt és itt is írtunk. A kereskedelmi kapcsolatok valóban bővültek is az elmúlt években. 

Kazahsztán legnagyobb városa, egyben 1997-ig a fővárosa a 1,5 milliós Almati (oroszul Alma-Ata) volt, de az országot vezető Nurszultan Nazarbajev nem kedvelte annyira, és a közigazgatást átköltöztette a feleakkora Asztanába.

Amikor a kazah elnök lemondott, a kazah parlament egyhangúan a főváros átnevezése mellett döntött, ekkor lett a város neve Nur-Szultán, ami meglepő módon még a ritkán lázadozó kazah közéletben is visszatetszést keltett. 

Rokonság

A cikkünk címében feltett kérdés természetesen sántít, Borat nem kazah, és az ország nem is vette jó néven, nem találta szellemesnek, hogy Sacha Baron Kohen éppen kazahként taplóskodott Amerikában.

Ugyanakkor a magyar és a kazah nép közös története vagy egyfajta rokonsága nem először kerül szóba hazai politikusok részéről. Mint a Nyelv és Tudomány portálján megjelent érdekes és részletes tanulmány kifejti, ennek valójában nincs sok alapja.

Ahogy vélhetően az is csak egy véletlen, hogy Kazahsztánban él egy ma már csak 1-2  ezer fős kisebbség, a madjarok, akiknek a neve ugyan nagyon ismerősen cseng, de a népcsoport vélhetően török eredetű. A Torgaj tájegységen, a Sarikopa-tó körül letelepedett közösséget magyar kutatók is felkeresték, akik még közös szavakat is találtak, de ennek az volt az oka, hogy a magyar nyelvben is nagyon sok a török eredetű szó, viszont a kutatók szerint a genetikai azonosság rendkívül alacsony. A keleti nyitás jegyében lelkesen erőltetett magyar–kazah barátkozás lehet cél, de vélhetően a rokoni vonal, a közös eredet nem megalapozott.