Ilona
17 °C
31 °C
Index - In English In English Eng

Úgy megy tőzsdére az MKB, hogy nem méreti meg magát

BJASZ20190202022
2019.05.30. 18:31
Hamarosan megkezdődik a kereskedés a Budapesti Értéktőzsdén az MKB részvényeivel. A debütálást nem előzi meg tranzakció, a prospektuson látszólag nem dolgoztak neves tanácsadók, az árazásra sincs semmilyen indikáció. Egyelőre ilyen előzményekkel túl nagy forgalom sem várható. Mi az oka a csendes megjelenésnek?

Hozzál is ajándékot, meg ne is hozzál! Szinte mindenki ismeri Mátyás király esetét az eszes lánnyal, aki ugyan egy galambbal érkezik a királyi udvarba, de azt az átadás közben elengedi, így hoz is ajándékot, meg nem is.

Valami ilyesmi történik hamarosan az MKB-val, amely a tőzsdére lép, de még nem is lép igazán a tőzsdére. A Budapesti Értéktőzsde honlapján május 30-án megjelent néhány dokumentum alapján természetesen formálisan teljes mértékben megtörténik a tőzsdei bevezetés, várhatóan már június 14-én el is indulhat a kereskedés az MKB részvényeivel.

Ám ha a tőzsdére lépés valódi tartalmát abban látjuk, hogy egy nyilvános társaság valóban megméretődik a tőkepiacon, mert egy nyilvános forgalomba hozatal során kiderül, hogy a lakossági és az intézményi befektetők mennyire taksálják a papírt, esetleg értelmezhető közkézhányad mellett, gyakori adásvételek mentén válik láthatóvá a piaci értékítélet, szóval, ha ez a tőzsdei lét definíciója, akkor erre egyelőre még várni kell.

Túl sok mindent egyelőre nem lehet tudni:

  • Május 30-tól megváltozik az MKB működési formája, a bank nyilvános céggé válik, neve MKB Nyrt-vé módosul.
  • Az MKB valamennyi, 100 millió darab, egyenként ezer forint névértékű részvényét bevezetik a BÉT standard kategóriájába.
  • Az első kereskedési nap még kérdéses, de vélhetően ez lesz június 14-e.

A már publikus tájékoztató alapján a bevezetést nem előzi meg forgalomba hozatal, nem ad el egyik nagyobb tulajdonos sem, vagyis a Mészáros Lőrinc, illetve Szijj László nevével fémjelzett NER-es építőipari óriások érdekeltségei, a Metis Magántőkealap, a Blue Robin, az Rkofin, vagy az Eirene Magántőkealap, de a kisebb tulajdonosok, vagyis a bankot vezető Balog Ádám, illetve a versenytárs takarékos világ erős emberének, Vida Józsefnek a vagyonkezelője sem.

A prospektust nem írta alá neves forgalmazó, nincsenek benne a részvényre értékelési iránymutatások sem, egyedül egy magyar jogi iroda, a HBK Partners jogi közreműködéséről lehet olvasni. Az iroda vezető jogásza dr. Halápi Dóra, ő régóta munkakapcsolatban állhat Balog Ádámmal, állítólag a Magyar Nemzeti Bank és a Pallas Athéné alapítványok körül is végzett jogi munkákat.

Az MKB emellett sok nemzetközi jogi irodát is alkalmaz, például azért, mert a bankot sok szempontból megkötő európai uniós előírások kapcsán folyamatosan egyeztetnie kell Brüsszelben az Európai Unió, illetve a folyamatot felügyelő Blackrock munkatársaival, azt azonban nem tudjuk, hogy a többi jogi csapat részt vette-e a tőzsdei előkészítésben.

Kipipálva

Az MKB korábban elég sok feltételt vállalt az Európai Bizottság felé. Többek között azt is, hogy 2019 végéig bevezeti a részvényeit a tőzsdére. Ez a mostani bevezetési megoldás ennek a kívánalomnak megfelel, az MKB papírjai ott lesznek a tőzsdén, de ez a bevezetés még nem az igazi. Elsősorban éppen azért, mert a legtöbb európai uniós bankszanálásnak, restrukturálásnak a végpontja a tőzsdei bevezetés, az MKB pedig még benne van a folyamatban, de már tőzsdére kell mennie.

Amikor ugyanis a magyar állam az MKB bizonyos nemteljesítő hiteleit piaci ár feletti áron átruházta egy vagyonkezelő szervezetre, akkor az MKB a mentőövért cserébe vállalta

  • a tőzsdei megjelenést,
  • a költségek észszerűsítését,
  • a marketingköltségek kordában tartását,
  • új stratégiát jelentett be,
  • vállalta, hogy nem folytat bizonyos kockázatos tevékenységeket, például kereskedelmi ingatlan-hitelezést, devizahitelezést,
  • de kötelezettséget vállalt a mérlegfőösszegre, a hitelezésre, az osztalékra
  • és még arra is, hogy külföldön nem terjeszkedik.

Ezek természetesen béklyók, így fogalmazhatunk úgy, hogy az MKB mai tulajdonosai vélhetően ki szerették volna pipálni, vagy meg szerették volna úszni a kötelező tőzsdére lépést, de nem szerették volna még ezekkel a kötöttségekkel felértékelni a céget.

E gondolat szerint az MKB már átalakult, vadonatúj az informatikai rendszer és a munkavállalói csapat, de a sok kötöttség együttese miatt még nem úgy működik, ahogy szeretne, márpedig az év végére remélt „felszabadulásig” irányítani kell ezt az egész tőzsdei folyamatot.

De miért nem lehetett volna így eladni?

Mi ennek a megoldásnak az előnye és a hátránya, illetve mi történt volna, ha lett volna egy valódi IPO? A BÉT szempontjából már az is örömteli ha jön egy új részvény, a tőzsde boldog lehet, mert nő a kapitalizáció, bizonyos díjbevételei is jelentkeznek, igaz a magasabb forgalommal a tőzsdei forgalom és a forgalomarányos díjak is emelkedhettek volna.

Ez egyelőre elmarad, és vélhetően azt a bank tulajdonosai jól érezték, hogy most nem kaptak volna jó árat a piacon a papírokért. Úgy tudjuk egyébként, hogy a bank folyamatait mindkét tulajdonos, Mészáros Lőrinc és Szíjj László is nyomon követi, és ők, bár jóban vannak és a közvélemény előtt teljesen egybeforr a nevük, valójában több kérdésben is másként gondolkodó entitások.

De miért nem lett volna most jó ár egy tranzakció során?? Az MKB árazását nemcsak az uniós kötöttségek mérsékelték volna, hanem az is, hogy politikával átszőtt bank, ahol az Orbán-közeli tulajdonosok és baráti körük sok hitelt is felvesznek.

Fedezetek, limitek

Ez a szakértő befektetők szemében árcsökkentő tényező. A magyarul nagyhitel-kockázatnak nevezett jelenség annyit tesz, hogy egy adott körnek mennyi hitelt tud a bank nyújtani, a saját nagytulajdonosra a szabályok szigorúbbak. Az angol kifejezéssel related party lendingnek nevezett jelenséget a piac nemcsak a politikai finnyásság miatt, hanem gazdasági okból sem szereti, ez ugyanis kockázat.

A pontos mutatókat jogszabályok kezelik, nem véletlen, hogy Mészáros Lőrinc érdekeltségei jellemzően 50 százalék alatt maradnak az MKB tulajdonosi struktúrájában, de azért érezzük, hogy bár sem az MNB, sem az EU tőke-előírásai nem kezelik kapcsolt személyeknek Mészárost és Szijjt, de ők nincsenek egymástól nagyon távol.

A külföldi intézmények az ilyen bankokat viszonylag alacsony P/E mutatókkal, diszkonttal értékelik. Az orosz bankpiac aligha rosszabb, mint a magyar, de érdemes megnézni, hogy a két piacvezető közül a Sberbanknak 3-as a P/E-je, vagyis az éves adózott nyereség 3-szorosát éri a társaság, ugyanez a mutató az OTP esetében 9.

Ha ebből indulnánk ki, akkor az MKB 25 milliárd forintos nyereséget termelt tavaly, akkor a bank e két mércével, vagy 75 milliárd forintot, vagy 225 milliárd forintot érne, nem mindegy, hogy a kereskedésben egy papír 750 forintos, vagy 2250 forintos áron debütál majd. Természetesen a 2019-es nyereség, mint előremutató számolási metódus lehet majd ennél magasabb.

Egy másik bevett mutató azt mutatja, hogy a könyv szerinti értéknek hányszorosát éri a bank (P/BV).

Az MKB esetében az 1-es P/BV mutató 160 milliárd forintos (részvényenként 1600 forintos) árat jelentene,

a legtöbb kelet-közép-európai bank ennél magasabb 1,3-1,9-es értéken forog, de itt is kérdés, hogy az MKB megkapja majd ezt az értékelést, vagy éppen diszkontot szavaznak meg a befektetők.

Magyar intézmények

Természetesen az MKB esetében az esetleges eladók fordulhattak volna a magyar intézmények felé is. Vannak ugyan olyan befektetők, akiket biztosan rá lehetett volna beszélni a vásárlásra, de azért ez a vásárlói kör nem kimagasló.

Ha például a 6-7000 milliárd forintos hazai befektetési alap állományból indulunk ki, ebből mindössze 400 milliárd forintot tesz ki a részvényalapokban tartott vagyon. Részvény azért lehet más alapban is, ám összességében, ha a magyar alapokban van esetleg 600 milliárd forintnyi magyar és külföldi részvénybefektetés, akkor 1-2 százaléknál, vagyis 6-12 milliárd forintnál aligha jutna több az MKB-részvényekre. Ez nem elhanyagolható, de azért egy akár 100 milliárd forintnál is többet érő papír esetében nem is kimagasló.

Márpedig, ha az MKB valóban aktív forgalommal szeretett volna kilépni a piacra, akkor legalább 25-30 százalékos közkézhányadot kellett volna biztosítania. Ilyen esetben alapelvárás lett volna, hogy legalább 200 millió dollár körüli szintet (50-60 milliárd forintot) érjen el a dealméret.

Hazai lakosság

A jellemző magyar tranzakciós struktúra szerint az intézmények mellett a hazai lakosságnak is szokott szerep jutni. Tőkepiaci szakemberekkel beszélgetve, azért elhangzik, hogy a magyar lakossági jegyzők mostanában szintén elég kevés papírt vesznek (ezt bizonyította a Waberers, de a meghiúsult BILK tőzsdei tranzakciója is).

A kisbefektetők elérése hálózat- és marketingigényes, vagyis drága, és túl nagy érdeklődést nem lehet tőle remélni. Igaz, a különös hazai tőkepiaci struktúrában az, hogy az MKB-hoz van köze Mészáros Lőrincnek, még pozitívum is lehet, hiszen a hazai spekulánsok az elmúlt két-három évben nagyon megtalálták maguknak a Konzum, Opus, 4iG, Appeninn részvénykört. Éppen ezért a kötelezően előírt tőzsdére lépéstől vélhetően nem is tartott a nyilvánosságot amúgy kerülő Mészáros, vagy a nyilvánosságot extra módon kerülő Szíjj László, hiszen ebben a világban azért a tőzsde egy aranybánya.

Igaz, az is lehet, hogy spekulánsi szemszögből az MKB nem lett volna annyira vonzó, mint a hirtelen robbanó portfóliócégek, mert utóbbiak megvásárlásának lehetősége mindig az azonnali felfutás lehetőségével kecsegtetett, egy aktivitásában korlátozott banknál ez nem várható.

Forgalmazói kör

Minden fenti negatívumtól függetlenül mi azt hallottuk a piacon, hogy már korábban felmerült egy erősebb megjelenés, tranzakcióval, forgalmazóval, voltak is beszélgetések, ezek azonban nem jutottak el addig, hogy valaki vállalja az együtemű bevezetést (a Waberers e szempontból is nagy kudarc volt).

Jó példa az indokolt óvatosságra, hogy a kisebb hazai tőzsdei kereslet miatt még egy olyan nagyon sikeres, magyar kötődésű, piaci céget sem lehetett hazai megjelenésre invitálni, mint a WizzAir. A légitársaság elsődleges piacnak Londont választotta, már ez is egyfajta tőkepiaci szomorúság volt itthon, de a későbbiekben egy hazai rábocsátásos, második körös megjelenésre sem sikerült rábeszélni a WizzAirt.

Mi lesz, ha elindul a kereskedés?

Az MKB megjelenése után pár kisebb szórt pakettből elindulhat a kereskedés, de azt nem gondoljuk, hogy a nagyok is eladnának. Hozzáállásukat nyilván az is nagyban befolyásolja, hogy a későbbiekben kinek kell tőkét felhalmoznia egy esetleges nagy banki integrációra (MKB, Takarékban, Budapest Bank örökké napirenden levő integrációjához).

Természetesen a mai MKB-tulajdonosok érdeke biztosan a minél magasabb ár, akkor is, ha később kiszállást terveznek, akkor is, ha valamire becserélnék a papírjaikat, ám az, hogy mi lesz a nagy banki integrációval és ki vezeti azt, a mai napig rendkívül képlékeny.

Az MKB jövőbeli részvénypályájával kapcsolatban még minden nyitott, Amikor elindul majd a kereskedés, nem lehetünk abban biztosak, hogy az első árak mögött mekkora piac, milyen erős valódi kereslet és kínálat áll.

Érdemes lehet kivárni, mert a piacnak meg kell találnia majd magát, iránymutatás nélkül erős áremelkedés és intenzív árlejtés egyaránt elképzelhető lesz.

Ha több lesz a kedvező momentum, akkor a piac majd elhiszi, hogy a bank uniós béklyók nélkül sikeresebb lehet, külföldi bankot vehet, fejlődhet, értékelheti, hogy a Moodys éppen most minősítette fel a bankot, amelynek immár jobb a megítélése, mint volt a BlB-s időszak végén. A profit az elmúlt időszakban szépen fejlődött, de az egyelőre még mindig kérdés ennek a banknak az esetében, hogy a nyereség milyen mértékben származik „normál” bankolásból, vagyis alaptevékenységből és mennyire államhoz kapcsolódó üzletekből,„treasury-jellegű” területekről.

Az MKB ugyanis ma magántulajdonosokkal bír, de különös reprivatizációja, szanálása, privatizációja miatt abban biztosak lehetünk, hogy a két főtulajdonos, Mészáros Lőrinc és Szíjj László mellett az állam mindenféle szereplője, Matolcsy György jegybankelnök, Varga Mihály, Szijjártó Péter és Bártfai-Mager Andrea miniszterek, de még Orbán Viktor miniszterelnök is közvetlen közelről figyeli az eseményeket.