Gyöngyi
9 °C
25 °C
Index - In English In English Eng

Csodát nem fog tenni a gazdaságvédő csomag

D  YT20190530011
2019.05.31. 07:23 Módosítva: 2019.05.31. 11:44

Csütörtökön kiderült, milyen elemeket tartalmaz a kormány hamarosan benyújtásra kerülő gazdaságvédelmi akcióterve. A 13+1 lényegi elemből álló csomag részletszabályai még nem ismertek, de a főbb pontok alapján kirajzolódik egy irány, amit elemzők segítségével értékeltünk.

A csomag 13+1 pontja

1. A szociális hozzájárulási adó 2 százalékpontos csökkentése július 1-től. Ez idén 144 milliárd forintos, jövőre 156 milliárd forintos tételt jelent.

2. 13-ról 12 százalékra csökkentik a kiva mértékét, 2020. január 1-től.

3. Adóadminisztráció-csökkentő intézkedések lesznek.

4. Decembertől a vállalkozásoknak nem lesz szükségük kötelező adófeltöltésre.

5. A reklámadó kulcsát nulla százalékra csökkentik, 2022-ig felfüggesztik a jelenlegi kulcsot, ettől piacbővítő hatást várnak.

6. 18 százalékról 5 százalékra csökken az áfa a szálláshely-szolgáltatásnál.

7. Építésre, bővítésre, felújításra használt lakóingatlanoknál 5 millió forintig áfa-visszatérítést kaphatnak a kistelepüléseken.

8. Támogatni fogják, hogy a vállalkozások munkásszállókat építsenek.

9. 2020-tól kisvállalatoknál 300, középvállalatoknál 400 millió forint, 2021-től kisvállalatoknál 200, középvállalatoknál 300, 2022-től kisvállalatoknál 50, középvállalatoknál 100 millió forint után lehet majd igénybe venni fejlesztési adókedvezményt.

10. 10 milliárd forinttal tőkét emelnek a Garantiqa Hitelgarancia Zrt.-nél.

11. 5 milliárdos tőkeemeléssel segítik a mezőgazdasági garanciarendszert.

12. 2020 és 2030 között évi 17 milliárd forintot szánnak az öntözéses rendszer fejlesztésére.

13. A k+f és innováció támogatására jövőre 32 milliárd forinttal több jut, összesen 157 milliárd forint.

+1 Elindul a Magyar Állampapír Plusz program.

A csomagról általánosságban elmondható, hogy nagy meglepetéseket nem tartalmaz, sőt, olyan eleme is van, ami korábban hozott intézkedésekből következik egyenesen. Az is minimum kérdéses, mennyire lesz képes szolgálni eredeti célját, vagyis azt, hogy egy esetleges összeurópai gazdasági lassulást ellensúlyozni tudjon. Az általunk megkérdezett szakértők szerint viszont több olyan eleme is van, aminek lehet örülni – bár ezek is inkább bizonyos krónikus, a munkaadók vállát nyomó terheken enyhítenek, mint hogy plusz százalékpontokat adnának hozzá a GDP-növekedéshez. 

Segítik a béreket nyögő munkáltatókat

Az intézkedések jelentős részének van adóvonatkozása, ezért megkerestük az RSM Hungary Zrt.-t, melynek szakértője, Fajcsák Gábor azt mondta: kérdéses, mennyire lesz valódi gazdaságélénkítő a csomag, szerinte a főként munkához kapcsolódó adó- és járulékcsökkentések manapság már inkább alapvető és jogos elvárások a munkaadók részéről, mert rendkívül nagy nyomás nehezedik rájuk béroldalról.

Magyarországon az elmúlt években kiugró béremelkedés volt, amihez a minimálbér és a garantált bérminimum emelése is megnyomott,

természetes tehát, hogy a kormány csökkentsen a még mindig az európai élmezőnybe tartozó adóéken.

Ez most a szocho további 2 százalékos csökkentése révén meg is valósul, bár ez nem igazi újdonság, hanem a korábbi 6 éves bérmegállapodásból következik. A szocho-csökkentéssel arányosan csökkentik a kiva adózási nem kulcsát is 1 százalékkal, amivel a munkaintenzívebb (ezért magasabb bérköltségű) ágazatok járnak jól, jellemzően itt alkalmazzák ugyanis a kivát. Az intézkedés mintegy 40 ezer céget érint, és 5 milliárd forint maradhat a révén a vállalkozásoknál. 

A dolgozókat érinti közvetlenül az eva megszüntetése, amit az adminisztratív racionalizálás alá sorolt Varga Mihály. Az eva még csúcsán sem volt soha olyan népszerű, mint például a kata, de azért még manapság is 20-25 ezren eváznak, közülük

van egy olyan réteg, akinek egyértelműen kellemetlenségekkel fog járni az adózási forma beszántása,

mondta Fajcsák. Itt elsősorban azokra kell gondolni, akik szabadúszók, de nagyon jól keresnek (például független tanácsadók), mert az eva értékhatára évi bruttó 30 millió forint szemben a katával, ami csak 12 millió. Akik 12 millió forint fölött keresnek, azok most kénytelenek lesznek létrehozni egy kft-t vagy bt-t, ami plusz bürokratikus terhekkel jár. Az eva megszüntetése így valójában az adminisztráció növekedését hozza az azt alkalmazók számára, míg a gazdaság egyéb szereplőinek ez egy teljesen semleges intézkedés.

Sok kérdőjel a járulékösszevonás körül

Szintén az adóadminisztrációs terhek csökkentése alá sorolódik a járulékfajták összevonása, a gyakorlatban ez annyit tesz, hogy a korábban külön tételként fizetett természetbeni és pénzbeni egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék és munkaerőpiaci járulék ezután egyben kezelendő. Ezek közül a nyugdíjjárulék kivételével a többi három eddig is egy számlára ment, mondta Fajcsák, de a mentesülési szabályok mindegyiknél eltérőek voltak.

Kérdéses, mi lesz ezután ezekkel a szabályokkal. Néhány konkrét példa, ahol érdemes lesz figyelni a részletszabályokat: 

  • A munkanélkülieknek juttatott álláskeresési támogatásból mostanáig vonták a nyugdíjjárulékot, hogy addig se essenek ki a nyugdíjrendszerből az emberek. Nem tudni, mi lesz ezután, vonnak majd egy nagyobb összeget, ami mind a négyet fedezi, vagy a nyugdíjjárulékot sem fogják vonni, és az álláskeresőknek kiesik majd ez az időszak. 
  • A nyugdíjasként dolgozóknál is felmerül egy hasonló probléma, utánuk mostanáig a négy járulékból csak kettőt (a természetbeni egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosításit kellett fizetni). Ha ezután mindegyiket kell majd, kevésbé éri majd meg foglalkoztatni őket, vagy kevesebbet fognak kézhez kapni.
  • A vendéglátásban létezik egy speciális nyugdíjjárulék a felszolgálási díj után, ennek is kérdéses a sorsa. 

Ne reméljük, hogy olcsóbb lesz megszállni

A vállalkozások adózását közvetlenül érintő változások közül fontos még a szálláshely-szolgáltatás áfacsökkentése. Ezt évek óta rebesgették, most azonban élesbe fordul, és jelentős könnyebbséget jelenthet az iparág cégeinek, azt azonban ne nagyon várjuk tőle, hogy olcsóbbá válnak a hotelek. 

Az ágazatot durván sújtják az emelkedő bérköltségek, és az épületállomány is viszonylag elavult, ezért valószínűtlen, hogy a szállásadók átengednék a vendégeknek az adócsökkentésből származó pluszt. Ez már csak azért is így van, mert nemzetközi (vagy akár régiós) viszonylatban sem drágák a magyar szálláshelyek.

A legnagyobb esélye annak van, hogy ez a pénz a bérek felzárkóztatására és az infrastruktúra korszerűsítésére fog elmenni.

A cégek (nem csak a szállásadók, hanem mindegyik) annak is örülhetnek, hogy eltörlik a kötelező decemberi adófeltöltést, amivel 5 hónappal tovább maradhat pénz a vállalkozásoknál, ám azért ez nem olyan nagy kedvezmény, mint amennyire Varga Mihály hangsúlyozta a csütörtöki tájékoztatón. A cégek év közben amúgy is havi szinten fizetik adóelőleg gyanánt azt az összeget, amit korábbi eredményük alapján kiszámolnak nekik, tehát a decemberben fizetendő adagot tarthatják csak tovább maguknál. Ha a cég eredménye javul, a decemberi összeg egy nagyobb tétel, mint a korábbi hónapokban fizetendő, de néhány százalékos növekménnyel számolva azért nem számottevően. 

Amennyiben azonban az öt hónapos haladékkal fizetendő körbe bekerül a helyi iparűzési adó is (ezt egyelőre nem tudjuk biztosan), az akár gondot jelenthet az önkormányzatok költségvetésének, amelybe eddig decemberben érkezett egy nagyobb összeget ebből a forrásból. 

Taktikus húzás a reklámadóval

A reklámadóval kapcsolatban az adószakértő elmondta, a kormány részéről taktikus lépésnek tűnik, hogy nem megszüntetik, hanem csak 0 százalékra viszik le a kulcsát. Ez nyitva hagyja annak lehetőségét, hogy a későbbiekben esetleg visszahozzák – mindig könnyebb törvényt módosítani, mint újat alkotni. A reklámadóval kapcsolatban ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy ezen a fronton nagyjából elvesztette a kormány a nemzetközi jogi csatákat, így a 0 százalékos kulcs egyfajta előre menekülés is.

Viszont ha előre gondolkodnak Varga Mihályék, még ott lebeghet a szemük előtt, hogy jelenleg is folyamatban van több nemzetközi jogi ügy, ami a renitensen adózó netes óriáscégek megadóztatásával kapcsolatos;

ha ezek elbillennek egy irányba, utána ki lehet majd alakítani egy az európai joggal harmonizáló magyar szabályozást. 

A két éve 7,5 százalékosra emelt reklámadó a független szereplők mellett kellemetlen volt egy sor kormányközeli médiavállalatnak is, de nem igazán valószínű, hogy emiatt döntöttek volna végül a 0 százalékos kulcs mellett, hiszen már évek óta fennáll ez a helyzet. A döntés egyébként nem jelent költségvetési szinten jelentős kiesést, 2018-ban összesen 12,3 milliárd forintot szedett be az állam reklámadó címen.

Nagy motiváció a kicsiknek

Érdemes még említést tenni a vállalati fejlesztéseket ösztönző elemről, ami Fajcsák szerint nagyon pozitív. Itt arról van szó, hogy 2020-tól kisvállalatoknál 300, középvállalatoknál 400 millió forint, 2021-től kisvállalatoknál 200, középvállalatoknál 300, 2022-től kisvállalatoknál 50, középvállalatoknál 100 millió forint után lehet majd igénybe venni fejlesztési adókedvezményt.

Ez egyrészt beruházásösztönzésként is jól működhet, másrészt valódi segítség lehet a kkv-k felzárkóztatásában. A magyar kis- és középvállalatok legnagyobb versenyhátránya az elavult technológia, illetve a komoly tőkehiány, mind a két tényező szempontjából pozitívan hathat, hogy 3 éven belül kisvállalatkén akár 50 millió forintra is igénybe lehet majd venni a támogatást.

Ez olyan alacsony összeghatár, hogy akár egy pár fős, de jól működő vállalkozás is könnyebben belevághat a segítségével a fejlesztésbe.

Jelentős növekedést azért ne várjunk

Mivel a csomagot elsősorban gazdaságélénkítésre szánja a kormány, banki elemzőket is megkérdeztünk, mennyire pörgetheti fel a növekedést. Németh Dávid, a K&H elemzője összességében úgy látja, a csomagból több pont már ismert volt vagy lehetett rá számítani, sokan kalkuláltak is velük. Az új elemek önmagukban nem fogják igazán jelentősen megemelni a növekedést, maximum néhány tized százalék pluszt jelenthetnek.

A cél elérése (vagyis a növekedés relatíve magas szinten tartása a követező pár évben) nagyban függ attól is, milyen mértékű lassulás következik be Nyugat-Európában, és hogy ez mennyire gyűrűzik be hozzánk; nem mindegy ugyanis, hogy 2 vagy 3 százalékról kellene visszazárkóztatni a 4 százalék környékére a GDP-növekedés ütemét.

Szerinte a program gerincét az adja, hogy a kormány igyekszik tehermentesíteni a feszes munkaerőpiac miatt nehézségekkel küzdő vállalatokat; ide sorolható még a munkásszállók építésére lehívható támogatás is. Ez közvetlenül nem, maximum közvetetten befolyásolhatja pozitív irányba a növekedést. 

(Ezt már mi tesszük hozzá, de érdekes, hogy az előzetesen elhangzottakkal ellentétben a program egy eleme sem tartalmazza az országban még fellelhető munkaerő-tartalék mozgósítását, holott ez is egyfajta válasz lenne a munkaerőhiány miatt is növekvő bérekre.)

Ami már nagyobb ugródeszka lehet, az szerinte is a vállalati fejlesztések támogatása, és az innovációra, k+f-re irányuló állami ráfordítás növelése. Ez utóbbinál kérdés persze, hogy mennyire hatékonyan lesz elköltve, korábbi példákból tudjuk, hogy a k+f-pénzek nem mindig hasznosultak optimálisan Magyarországon, innovációs szempontból le is vagyunk maradva némileg.

A kkv-k számára pozitívum lehet a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. tőkeemelése is, ami a hitelhez jutást hivatott megkönnyíteni a cégek számára a garanciavállalás eszközével, és az agrárszektort érintő hasonló, 5 milliárdos hitelgarancia-elem. 

Egy kicsit növeli a hiányt

Kovács Mihály, az OTP Bank elemzője azt mondta, már készítettek egy durva becslést arra vonatkozóan, mekkora költségvetési áldozattal jár majd az új csomag és mennyivel növelheti a jövő évi hiányt. Több intézkedést (például a munkásszálló-építési és a fejlesztési támogatást) nehéz árazni a mostani szakaszban, de az OTP csapata úgy számolt,

úgy 90 milliárd forinttal növelheti meg a 13+1 pont a kiadásokat, ami az 1,5-1,6 százalék körüli államháztartási hiányt 1,8 százalék közelébe lökheti. 

Kovács szerint a mostani csomag nem lóg ki a sorból, ugyanazt az irányt erősíti, mint amit a kormánytól eddig láthattunk: adó- és járulékcsökkentések, adminisztratív könnyítések. Ennek így önmagában nem lesz nagyon jelentős hatása, feltehetően a program kigondolásakor arra is odafigyeltek, hogy ne terhelje meg túlzott mértékben a költségvetést, hiszen a kormány számára  a hiánycél tartása is fontos.

Valószínűleg ehhez köthető az is, hogy az építésre, bővítésre, felújításra használt lakóingatlanoknál 5 millió forintig áfa-visszatérítést csak a kistelepüléseken (kb. 2800 teleülésen) vezetik be: ennek ebben a formában valószínűleg minimális a GDP-pörgető hatása, de ha nagyobb lefedettséggel vezetnék be, az már nagyon nagy állami ráfordítással járna.

Borítókép: Varga Mihály pénzügyminiszter a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Miniszterelnöki Kabinetiroda Garibaldi utcai sajtótermében 2019. május 30-án. MTI/Illyés Tibor