A fiatal felnőttek jóval szegényebbek, mint a szüleik

2019.06.03. 18:59 Módosítva: 2019.06.03. 20:22

Drasztikusan szegényebbek a mai 25-35 évesek, mint a szüleik, ezért vásárolnak kevesebbet, mint a korábbi generációk tagjai ugyanebben az életkorban – írja a Qubit a Deloitte legfrissebb nemzedéki vizsgálatának eredményei alapján.

Az Y-generáció tagjai azok, akik 1983 januárja és 1994 decembere közötti évtizedben születettek. Rájuk szokás angolul „millenials”-ként, azaz ezredfordulósokként hivatkozni. A róluk kialakult sztereotípia alapján pedig ez a korosztály az, amelynek saját rózsaszínje van, illetve amelyik odáig van az avokádós pirítósért.

Kasey Lobaugh, Bobby Stephens és Jeff Simpson, a Deloitte kutatásában abból a hipotézisből indultak ki, hogy ez az a generáció is, amelynek tagjai alapvetően változtattak a fiatal felnőtteket jellemző fogyasztási szokásokon. 

A 42 ország több mint 13 ezer érintettjének megkérdezésével elkészített felmérés ezt a felvetést azonban nem tudta igazolni.

Ehelyett arra világított rá, hogy a mai harmincöt év alatti felnőttek lényegesen rosszabbul keresnek, mint a korábbi generációk fiataljai. A teljes munkaidőben dolgozó Y-férfiak átlagos reáljövedelme 18 százalékkal, illetve 27 százalékkal kisebb, mint az előző (X-), illetve a baby boom nemzedék tagjaié volt ugyanennyi idősen. A nőknél ez a különbség valamivel kisebb, 12 és 24 százalék. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor a lakhatási, az egészségügy és a oktatással kapcsolatos kiadásaik sokkal magasabbak.

A kutatás mindezek alapján arra jutott, hogy a huszon-harmicévesek nem azért vásárolnak kevesebbet, mert finnyásak vagy mert valamilyen ideológiai megfontolásból így döntöttek. Egyszerűen arról van szó, hogy rosszabbul élnek, így nem engedhetik meg maguknak, hogy  a szüleik, vagy a nagyszüleik generációjához hasonlóan költsenek fiatal felnőttekként.

Az Y-generáció pénzügyi céljai között a felmérés szerint az utazás és a világ megismerése a legfontosabb 57 százalékkal, ezt követte a saját otthon vágya 49 százalékkal. A közösségre gyakorolt pozitív hatás (46 százalék) pedig fontosabbnak bizonyult a családalapításnál és a gyerekvállalásnál (39 százalék).