Jusztin
22 °C
34 °C
Index - In English In English Eng

MVM-botrány: büntetlenül csapolhatták az állami céget

mvm 2017 beszamolo kpmg panama bdo szlovakia
2019.06.12. 08:01
2018 közepén, az éves beszámoló elfogadásakor robbant ki az MVM súlyos informatikai botránya. A cégcsoport, egy svájci leányvállalatán keresztül közel 5 milliárd forintért rendelt IT-rendszert egy szlovák lakótelepre bejegyzett, panamai hátterű cégtől. Egy év elteltével, az újabb beszámolókból jól kirajzolódik az ügy háttere. Az állami cég és az őt felügyelő miniszter azonban továbbra is titkolózik, és mint megtudtuk, a mai napig komoly fejfájást okoz az IT-beszerzés utózöngéinek elsimítása. Ugyan már minden egykori érintettnek távoznia kellett, de az elfolyt milliárdokat senki nem szerezte vissza.

Egy év telt el azóta, hogy az MVM Zrt. könyveinek auditálásakor kirobbant egy nagyon kínos ügy. Egy különös informatikai szerződés miatt a KPMG könyvvizsgáló cég nem volt hajlandó aláírni az MVM éves beszámolóját.

A frissen felkért BDO nevű auditor ugyan végül hitelesítette az éves beszámolót, de ekkor már késő volt. A figyelem a furcsa tranzakcióra irányult.

Mint sült hal a szatyorban

Ennek a sztorinak az utóéletét próbáltuk az elmúlt hetekben feltárni. Mint korábban, ezúttal is megdöbbentünk azon, hogy az érintettek közül hivatalosan senki nem válaszolt a kérdéseinkre.

A hivatalos csatornák megkerülésével azért szerencsére sokan segítették a munkánkat, és igyekeztek a felek tájékoztatást adni, de a támogató érintettek is összességében csak egy igencsak kafkai magyarázatot adtak a hallgatásra.

Eszerint tavaly a botrány kirobbanásakor az állami szereplők azzal hárították el az újságírók és a parlamenti képviselők kérdéseit, hogy belső vizsgálat zajlik.

Egy év után azonban egyszerűen már nincs semmilyen válasz, ezért inkább hallgatunk, mint sült hal a szatyorban

– mondták nekünk.

Vagyis:

  1. Ha az MVM azt mondaná, hogy még tart a vizsgálat, az egy év után nevetséges lenne.
  2. Ha azt mondaná, hogy a vizsgálat mindent rendben talált, az (a következőkben bemutatott részletek után) szintén közröhejbe fulladna.
  3. Ha pedig erős megállapításokat tenne a cég, az politikai botrányt okozna és újra kellene nyitni a nagy nehezen átpréselt, 2017-re vonatkozó auditot, ezt sem szeretné senki.

Csakhogy az informatikai beszerzés ügye nem fog elillanni, minden olyan menedzsernek is kockázatot jelent, akinek egykoron nem is volt köze a megrendeléshez.

Ez volt az ügy

Emlékeztetőül magáról a megrendelésről: a legnagyobb titokban, a nyilvánosság és az MVM belső szakemberei elől elrejtve, az MVM 2017-ben beszerzett egy 4,88 milliárd forintos központi termelésmonitorozó (KTM) rendszert. Valójában a magyar cég (MVM-csoport) számára magyar szakemberek (úgy tudjuk, hogy egy X_Prompt nevű kisebb cég munkatársai) dolgoztak a rendszeren, de a brutálisan drága informatikai dealt valamiért külföldi entitások intézték.

  • Az MVM egy kicsi svájci leányvállalatán (MVM International AG) keresztül vásárolt.
  • A szállító pedig egy Scadex nevű, a piacon teljesen ismeretlen szlovák cégen keresztül szállított.

A Scadex központja Révkomárom leglepusztultabb részén volt, a cégnek egy Fürlinger Gyula nevű magyar vállalkozó és egy panamai hátterű entitás voltak a tulajdonosai.

A Scadex központja
A Scadex központja
Fotó: GoogleMaps

Rejtett deal

Mint azt tavaly négyrészes sorozatunkban bemutattuk, minden érintett teljes titkolózásba burkolózott a beszerzésről, annak céljáról és állapotáról sem árultak el semmit. A méretes kiadást jóváhagyó MVM vagy az őt felügyelő NFM még arról sem adott tájékoztatást, hogy a rendszer egyáltalán mire kell, és ki szállította.

Ezért amikor írtunk az ügyről, háttérbeszélgetések alapján tájékozódtunk. Tapasztalataink szerint a furcsa közpénzkiáramlás nemcsak az azt bátran leleplező KPMG-t akasztotta ki, de az MVM berkein belül is erős rosszallást váltott ki, sőt, ezúttal még a velünk szóba álló kormányzati erők is azt sugallták, hogy ez egy nagy botrány, aminek következménye lesz.

2019 júniusában nagyon úgy tűnik: mégsem lett következmény.

Pedig azóta eltelt egy év, az érintett cégek újabb éves beszámolókat tettek közzé, amelyek több mint beszédesek. Állítólag zajlott vagy zajlik is egy vizsgálat, de az általunk elért fontos szereplők közül többen is azt mesélték, hogy senki nem hallgatta meg őket. Igaz, volt, aki arról is beszámolt nekünk, hogy az ügy kirobbanásakor még nemzetbiztonsági vizsgálat is zajlott.

Az új vezérigazgató, Kóbor György egy belső fórumon kijelentette, hogy az egyik legfontosabb házi feladata az, hogy a jövőben ne legyenek KTM-jellegű ügyek. Igaz, mint a cikk későbbi részéből kiderül, könnyen lehet, hogy az is a leckék között volt, hogy ebből az ügyből ne legyen nagy botrány.

Az ügyben auditorként nem érintett tanácsadó (úgy tudjuk, hogy az EY) megbízást kapott, hogy mérje fel a rendszer értékét, de ez sem könnyített a helyzeten, hiszen az értékbecslés csak bántóan alacsony töredékértéket tudott kihozni a projektre.

A magyar csoda: a Great System Kft.

De mi történhetett valójában? Kezdjük a sztorit egy olyan céggel, amelynek látszólag semmi köze sincs ehhez az egészhez. Pátyon, egyáltalán nem „üzleties” környezetben, egy amolyan vidéki családi házas soron, 2017 júliusában alapítottak egy Great System Kft. nevű céget. A társaság képviselője az előbb már említett Fürlinger Gyula (aki a korábban említett cégek közül a Scadexben és az X_Promptban is vezető), a tulajdonos pedig egy Hiri Sándor nevű, révkomáromi lakcímmel rendelkező vállalkozó.

A Great System székhelye
A Great System székhelye
Fotó: GoogleMaps

Hiri sokféle vállalkozásban érdekelt, a Rutin Kft. nevű építőipari céget például Zsuga Jánossal együtt tulajdonolja,

Zsuga volt az ominózus szerződés idején az MVM vezérigazgatója.

És akkor lássuk a Great System Kft. páratlan üzleti sikerét! A cég tehát 2017 júliusában megalakult (éppen azután, hogy az MVM 4,88 milliárd forintért megbízta az MVM Internationalt a KTM-projekttel), majd

első, csonka üzleti évében 2,758 milliárd forintos árbevételt ért el.

Alighanem a világ egyik legjobb nyereségtartalmával dolgozó vállalkozása ez, mert az ehhez a forgalomhoz párosuló adózás előtti eredménye 2,672 milliárd forint volt, és ebből 2,431 milliárd forintot a cég kifizetett osztalékként. Csak azért nem többet, mert 240 millió forint volt az adófizetési kötelezettség. Akinek ilyen cége van, az ott szokott virítani a milliárdosok listáján, Hiri azonban nincsen ott.

2018-ban már nem sok tevékenysége lehetett a cégnek, árbevétele 99,29 százalékkal, 19,6 millió forintra olvadt. A tulajdonos ekkor is kivett 36 millió forint osztalékot a cégből. Vagyis többet, mint a forgalom, mert pénzügyi eredmény is keletkezett. Ha tippelni kéne, vélhetően az előző évi milliárdoknak volt némi pénzügyi eredménye. A Great Systemről egyebet nem tudunk tehát, csak annyit, hogy sokféle módon volt kapcsolata a Scadex nevű céggel. Felmerülhet a kérdés, hogy egy többmilliárdos osztalékot hogy lehet ennyire feltűnően felvenni, de gondoljunk bele, amikor a 2017-es események zajlottak, az érintettek nem tudhatták, hogy 2018-ban a KPMG robbant.

A révkomáromi szállító: a Scadex

Nézzük ezek után, hogy mi történt a Scadexszel! A szlovák cégregiszter szerint a vélhetően csak erre a furcsa MVM-s beszerzésre optimalizált Scadex is mozgalmas évet zárt.

Említettük, hogy a hatalmas megrendelést elnyerő cég egy lepukkant révkomáromi ingatlanba van bejegyezve, amelyet a tulajdonosok egy Magdalena S. nevű helyi lakostól vettek bérbe. Érdekesség, hogy az előbb említett révkomáromi lakcímmel is rendelkező Hiri Sándornak több szlovák céghez is van köze.

A megrendelés idején a Scadexet Fürlinger Gyula magyar vállalkozó és a szintén szlovák Constructline birtokolta, ez utóbbi cég a honlapja szerint valóban energetikai termelésfigyelő rendszerekkel foglalkozott, és ő volt a panamai Bearberry birtokában. Azóta a panamai tulajdonos a Scadexből kiszállt, és immár teljes egészében Fürlinger Gyula magyar magánszemély, informatikai vállalkozó a részvényes.

A Scadex 2017-ben 8,6 millió, 2018-ban 5 millió euró bevételre tett szert, a kettő összege 13,6 millió euró (4,4 milliárd forint), amely nagyjából lefedi azt az összeget, amit az MVM International a KTM költségeire kapott.

Az MVM International és a Scadex szerződéséről jó eséllyel hamarosan megismerhetjük a részleteket, mert, mint azt a Népszava megírta: Tóth Bertalan (MSZP) kiperelte az eredeti szerződést az MVM-től. Egyelőre a bíróság döntése nem jogerős, de az első fok szerint az MVM-nek ki kell adnia az anyagokat. Ha ez jogerőre emelkedik, akkor végre az is kiderül, hogy az eredeti feladat mire vonatkozott.

A zürichi megrendelő: az MVM International

A közel 5 milliárd forintos beruházást megrendelő MVM International AG-nál szintén minden és mindenki kicserélődött. A zürichi cég felelőssége volt, hogy a hatalmas összegű MVM-es pénzt megfelelően költse el.

A svájci vállalati adatbázisok szerint a céget korábban Zürichben vezető Szarapka Lehel már nincs az MVM Internationalnél, utódja Kadosa László, az MVM vezérhelyettese lett.

A cég vezető testületében helyet kapó Zsuga János (akkori MVM-vezérigazgató), Mihalovics Péter (Seszták Miklós korábbi fejlesztési miniszter kabinetfőnöke), Klinger Dóra (egy Seszták Miklósnak sokat dolgozó iroda ügyvédje) és Csanády Zsolt korábbi MVM-es jogtanácsos is távozni kényszerültek, helyüket Kóbor György, az MVM új első embere és közvetlen kollégája, Cseh Tamás töltötték fel. Azt hallottuk, hogy

az nem merült fel, hogy a megváltozott helyzetben bárki is megtarthassa a pozícióját, de a svájci céget sóval behinteni jogilag sem lett volna könnyű, és ez nyílt beismerése lett volna a hanyag vagy hűtlen kezelésnek.

Az MVM Internationalt természetesen már nem a botrányos ügyet leleplező és abba bátran beleálló KPMG auditálja, az új könyvvizsgáló a Grant Thornton nevű auditorcég lett.

Zsuga, Hiri és Fürlinger

Említettük, hogy Zsuga János volt az ominózus szerződés idején az MVM első embere, az MVM International egyik igazgatója. Azt is jeleztük, hogy Zsuga emellett egy építőipari cégben is tulajdonos. A Céginfo.hu szerint a budapesti Fürj utcába, illetve Dombóvárra bejegyzett Rutin építőipari csoportban Zsuga és Hiri cégtársak.

Az interneten fellelhető nyilvános szerződések alapján Zsuga más módon is ismerhette Hirit és Fürlingert, mert a korábban Zsuga vezette siófoki FGSZ Földgázszállító Zrt. is kötött szerződéseket a vállalkozókkal.

A KTM-rendszer angolszász elnevezése SCADA (Supervisory Control and Data Acquisition), Zsuga János és Fürlinger Gyula, mint az FGSZ és az X_Prompt vezetői már szerződtek egymással korábban SCADA-rendszerre is.

Az anyavállalat

Maga az MVM közben visszatért a big four szintű könyvvizsgálathoz, a Deloitte vállalta el a 2018-as év auditját, és ő láthatóan gond nélkül alá is írta a 2018-as beszámolót. Ezzel maga is hitelesítette a BDO egy évvel korábbi munkáját, hiszen rendben valónak találta a nyitóállapotot.

Az új beszámoló alapján az MVM-csoport 1719 (2017: 1331) milliárd forintra növelte árbevételét, adózás előtti eredménye pedig 50 (2017: 15) milliárd forintra bővült. Az új menedzsment egyik tagja szerint ez is bizonyítja, hogy a gazdálkodás feszesebb lett, sikerült elzárni a korábbi pénzkiáramlásokat.

A cég még időben megállított bizonyos veszélyes romániai projekteket, ellen tudott állni a korábban jellemző, nyakló nélküli, mérhetetlen politikai kéréseknek, elsősorban a civil szervezetek vagy a baráti média limit nélküli támogatásának.

A régiek szerint ez „bullshit”, olyan emberek vezetik most is az MVM-et, akik évek, évtizedek óta részesei az állami hátterű magyar energetika kérésekkel teli, egyensúlyozós világának. Ők sem csinálnának semmit sem másként, legfeljebb szerencséjük van – hallottuk.

És a KTM?

De mi történt magával a projekttel? Arról tehát nem tudunk, hogy a belső vizsgálat, ha egyáltalán volt érdemi vizsgálat bármilyen eredményt hozott volna, hiszen említettük, hogy az érintettek, így az MVM és az őt felügyelő miniszter továbbra is azt az utat választották, hogy semmilyen tájékoztatást nem adtak.

A legpozitívabb, amit hallottunk, hogy a KTM már működik, és annak a vertikális láncnak a tagjai, akiken két éve átment ez a beszerzés, vagyis Zsuga János vezérigazgató, Csiba Péter elnök, Szivek Norbert, az MNV vezérigazgatója, illetve Seszták Miklós fejlesztési miniszter már nincsenek a helyükön. A beszerzést pontosan megismerte több kormánytag, maga a miniszterelnök is, aki ebben részt vett, az itthon már soha nem lesz a Fidesz-érában aktor – hallottuk.

A KTM valódi értékét kívülről és szakmai kompetencia nélkül mi nem fogjuk tudni megítélni, de azt tapasztaltuk, hogy a rendszer belső megítélése nagyon rossz. Akadt olyan forrásunk is, aki szerint az egész SCADA rendszer értelmetlen volt, mert van ilyen a MAVIR-nál is. Igaz, a MAVIR az MVM csoport független tagjaként működik,, és minden energiaipari résztvevőtől független szereplő, de forrásunk szerint ennek ellenére értelmetlen a párhuzamos KTM-beszerzés.

Más csinálta

Hallottunk egészen lekicsinylő, pár milliós összegeket arról, hogy mennyit is érhet a hardver, a szoftver és a belevitt tanácsadói munka, többen pedig arra panaszkodtak, hogy a közel 5 milliárd forintos vállalási díj nagyon magas volt, de ennél a projektnél nagyon sok elem nem fért bele a horribilis összegbe.

Vagyis bár néhány külsős tanácsadó érkezett a projektre és belépett az MVM munkaterületére, de javarészt az MVM-csoport cégei, az MVM GTER (gázturbinás erőművek üzemeltetője), az OVIT (helyszíni szerelések), MVM NET (hálózatkiépítés) saját költségvetésükből, térítésmentesen dolgoztak a projekten. Más külsősök, így az erőművi rendszerek illesztését végző korábbi szállítók (GE, Siemens) pedig az MVM International 4,88 milliárdján kívüli, pótlólagos díjazásért látták el a feladataikat.

Belső forrásainktól úgy tudjuk, hogy a KTM végig nagy fejfájást okozott házon belül. Idő és transzparencia nélkül

nem készülhetett megfelelő előzetes tervezés, az előkészítésbe legalábbis az MVM szakértőit nem vonták be.

Az így elindított hirtelen munka eredménye csakis egy Patyomkin-falu lehetett, valamilyen jelkapcsolat valóban időben kialakult, de érdemi (nem redundáns) adatfeldolgozás nem.

Az erőművek bekötése

Az új rendszer deklarált célja az volt, hogy az egyes erőművek termelését jobban össze lehessen hangolni. A minimális célkitűzés az volt, hogy valamennyi adat jusson fel az erőművekből a központba, és akár távolról is elindítható legyen egy-egy gázturbina. Ez úgy tudjuk, végül sikerült. Pénzügyileg és a jogi felelősség miatt azonban nagy gondot okozott és gondoz ma is, hogy ki vegye át az MVM Internationaltől a projektet.

Egy cég éves zárásakor a vezetők (vezérigazgató, pénzügyi vezető) azt is aláírja, hogy az eszközök reális értéken szerepelnek a könyvekben. A beruházásoknál az is felelősség, hogy a reális áron bekönyvelt rendszer az élettartama alatt térüljön meg. Ha azt feltételezzük, hogy egy informatikai rendszer túlárazott szerződéssel készült el, az is pórul járhat, aki túlértékelve befogadja.

Bár az MVM hivatalosan az ezt firtató kérdéseinkre sem válaszolt, de a cégcsoportban úgy tudják, hogy ez a legnagyobb gond, mert senki nem mert olyan értékbecslést adni, ami közelít a 4,88 milliárd forinthoz. Állítólag végül nem is a „központi” MVM, hanem a gázturbinás erőműveket üzemeltető GTER (Gázturbinás Erőmű) Zrt. leányvállalat kapja meg a KTM üzemeltetését. Igaz, ennek a megoldásnak is csúszott az első határideje.

A részleteket nem ismerjük, de állítólag ebből nagy vita támadt, és forrásaink szerint az üggyel összefüggésben Németh Imre, a GTER vezérigazgatója távozott is, immár Tompa Ferenc a vezérigazgató. Az ötlet ugyanis az volt, hogy a gázturbinás erőművek úgyis ritkán járnak, ha ezekből elbocsátunk pár embert, akkor megtérülhet a KTM. Ezekben az erőművekben ma 5x2 fő van szolgálatban az év minden egyes napján, a  nap 24 órájában,12 órás váltásokban.

Egy-egy 10-20 milliárd forint értéket képviselő erőműben ez a minimális létszám, amellyel még biztonságos a létesítmény – hallottuk, és bár az erőművek valóban ritkán üzemelnek, de ha nagy baj van, ők mentik meg az országot a rendszer összeomlásától, mert nagyon rugalmasak, 15 perc alatt teljes terhelésen tudnak üzemelni.

A műszakiak is válaszokat várnak

A KTM-rendszer mai működését nem ismerjük, forrásaink azt mondták, hogy eleinte az MVM Zrt. tulajdonában álló, de az MVM GTER Zrt. üzemeltetésében lévő vészhelyzeti tartalék gázturbinákat (Litér–Lőrinci–Sajószöged) kötötték be.

A következő tervezett lépés az MVM naperőmű projektjeinek távfelügyelete és annak bekötése volt, de azt nem tudjuk, hogy ez sikerült-e. Az MVM részéről forrásaink valóban láttak az MVM területén dolgozni néhány külsőst, elsősorban a már említett X_Prompt munkavállalóit.

Tapasztalataink szerint maguk az MVM munkatársai is örömmel vennék, ha végre megismerhetnék a részleteket, mert ahogy egyikük fogalmazott, amikor először szakmai plénum elé került a rendszer bevezetésének ötlete, a műszakiak a kivitelezés megkezdésére alkalmatlannak nyilvánították az átadott terveket, de

a legfelsőbb körök erőből úgy nyomták át a projektet, amire az MVM-nél az elmúlt évtizedekben nem volt példa."

A panamai szál

Történetünk szempontjából kevésbé izgalmas, de a panamai cégjegyzékben kicsit utánanéztünk a panamai szálnak is. A most következő információk már távolabb esnek a mi konkrét történetünktől, de arra természetesen jól rávilágítanak, hogy sokszor milyen célból hoznak létre ilyen panamai entitásokat a felhasználók.

A Scadex korábbi tulajdonosát a szlovák Constructline nevű céget egy Bearberry (Medveszőlő) SA nevű panamai entitás tulajdonolta. A céget egy Panasuisse SA nevű jogi cég alapította. A Panasuisse márkanév mögött pedig az a FS Finance Suisse AG nevű társaság áll, amit egy svájci, egy új-zélandi és egy belga ember vezetett, és 2014-ben méretes botrányba keveredtek Új-Zélandon. Felmerült ugyanis a gyanú, hogy valójában egy ukrán és orosz körökhöz kötődő pénzmosodáról van szó

Az MVM-nél van most egy nagy átalakítási terv, az úgynevezett „kék” projekt, amely a fosszilis üzletág egybegyúrását, átvilágítását jelentené. Az MVM-csoportban túl sok cég van, ami már kezelhetetlen, és egy ilyen nagy átgyúrásnál kicsit eltűnhet a KTM túlárazottsága – hallottuk.

Felelős nincs, talán nem lesz. Csak a kérdések sorakoznak:

1. Ha ennek az informatikai beszerzésnek van értelme, miért nem hajlandó beszélni senki róla?

2. Ha nincs itt semmi takargatnivaló, akkor miért képtelenség a megfelelő illetékesektől egy nyilvános mondatot kicsikarni erről az ügyről?

3. Ha viszont ez egy sáros ügy, akkor tényleg ilyen simán el lehet csatornázni milliárdokat egy állami cégtől, egy túlárazott szerződéssel, mert mindenki abban bízhat, hogy az államnak erősebb érdeke fűződik ahhoz, hogy ne legyen botrány, legyen éves beszámoló, mint hogy megfogja ezeket az akciókat?

4. Vagy esetleg felső jóváhagyással történhetett mindez?

Jó válaszok sajnos nincsenek, egyelőre nem is tűnik úgy, hogy valaha lesznek.

Körötte csend

Ebből a cikkből bántóan hiányoznak a hivatalos megszólalások, a szembesítések az érintettekkel. Nem rajtunk múlt. Az MVM vezetésének, illetve a céget felügyelő Bártfai-Mager Andrea tárca nélküli miniszternek küldött kérdéseink megválaszolatlanok maradtak, az illetékes munkatársak csak annyit erősítettek meg, hogy a kérdéseket megkapták, dolgoznak rajtuk, remélik lesz válasz. Nem lett.

A nagy auditorcégek, így a Deloitte, az EY és a BDO egyaránt gyorsan és udvariasan válaszoltak, de vagy a törvényre, vagy saját szabályzataikra hivatkozva jelezték, hogy semmit nem tehetnek nyilvánossá az ügyfelükről, a tanácsadás, vagy a könyvvizsgálat során megszerzett adatokról. Megértettük.

Az MVM megannyi régi és új vezetőjét kerestük közvetlenül is, hivatalos választ, visszahívást nem kaptunk, aki szóba állt velünk, inkább kerülőúton, közösségi médiában, magánlevélben, közvetítő útján kommunikált. De legalább mondott valamit.

A beszállítók közül, leginkább Fürlinger Gyula, akinek kulcsszerepe lehetett e szállításban, tűnt a legkészségesebbnek, hosszabb levélben köszönte meg az érdeklődést, és ígéretet tett arra, hogy amennyiben az MVM Internationaltól, mint szerződéses partnerétől, engedélyt kap, bemutatja a KTM-projektet. Ám a későbbi leveleinkre már nem válaszolt, akkor sem, ha az nem MVM-et érintő kérdést tartalmazott. Hiri Sándort a Rutin Kft.-nél kerestünk, kollégái ígéretet tettek, hogy eljuttatják neki a kérdéseinket, de választ végül nem kaptunk.

Ilyen mély hallgatás mellett természetesen különösen is értékes volt számunkra annak a sok forrásnak a bátor segítsége, aki támogatta a munkánkat. Volt közöttük energetikai szakember, politikus, újságíró, az érintett országok (Szlovákia, Svájc, Panama) cégregisztereihez hozzáférő ügyvéd, valamint magyar, illetve helyi felhasználó. Köszönjük.

(Címlap és borítókép illusztráció: szarvas / Index)

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!