Tőzsdére lépett az MKB, de forgalom még nincsen

Megindult a kereskedés az MKB Bank újonnan bevezetett, standard kategóriás részvényeivel a Budapesti Értéktőzsdén.

A pénzintézet valamennyi, vagyis összesen 100 milliárd forint össznévértékű törzsrészvényével lehet már kereskedni, de mivel a bevezetést nem kísérte nyilvános tranzakció, alig van szabadon elérhető papír. Az első ár így nem tőzsdei kötésből, hanem a bank részvényeire kötött legutolsó tőzsdén kívüli adásvételek (OTC-ügyletek alapján) lett meghatározva.

Az így kialakult 1972 forintos nyitóárfolyam alapján a bank tőzsdei kapitalizációja 197,2 milliárd forint, amellyel a kibocsátók rangsorában a 6. helyet foglalja el. Csak éppen egyelőre azt nem lehet megítélni, hogy ezt a befektetői közösség is reálisnak tartja-e, hiszen a könyvben eladó nincs, csak némi vásárlói szándék látható.

Rögös út

Június 17-én mindenesetre Balog Ádám, az MKB  elnök-vezérigazgatója "csengetett be", majd megköszönte a bank munkatársainak, hogy sikeres lett a hosszú előkészítő munka.

Mint emlékezetes, az MKB valóban nagyon nehéz helyzetből és erőteljes állami segítséggel jutott el a tőzsdéig. A 70 éves intézmény korábbi bajor anyavállalata alatt súlyos veszteségekbe szaladt bele, majd a bankot a magyar állam megvette. Egy ideig az állam úgy tett, mintha ez egy jó vétel lett volna, de aztán hamar jött a beismerés: az MKB-t szanálási, majd szerkezet-átalakítási folyamattal kell átalakítani. Az állami segítség miatt viszont az Európai Bizottság elég szigorú paraméter-rendszert határozott meg a bank számára.

Levegőt!

A remény az, hogy amennyiben ez a munka lezárul, akkor akár már 2019-től a bank jobban kifuthatja magát, több kockázatot vállalhat, terjeszkedhet, többet hirdethet. Egyelőre azonban az európai béklyókkal a befektetőknek még csak az MKB növekedési sztorija olyan kifejezésekkel adhatók el, mint megvannak a kialakított képességek, jó alap az új informatikai rendszer és az MKB célul tűzte ki a fintech-orientációt.

Ha azonban a bank majd már mehet külföldre, dinamikusabban növekedhet, osztalékot fizethet, akkor vélhetően érdekesebb növekedési sztorit is fel tud mutatni, például részt vehet a "bankholdingnak" nevezett projektben, amely az MKB mellett a Budapest Bankot, a takarékokat, illetve esetleg még egy nagyobb bankot érinthet, és amelyen a háttérben már dolgoznak, javarészt német tanácsadók.

Árazás

A bank értékeltsége az 1972 forintos árral elég magasnak tűnik,  a 2018 végi saját tőkére vetített P/BV (ár/könyv szerinti érték) mutató 1,25, a tavalyi nyereségre vetített P/E (ár / egy részvényre jutó nyereség) 8 körüli. A bank munkatársai szerint mindez reális, mert a kelet-közép-európai bankokat 0,8 - 2,3 közötti P/BV és 8 és 20 közötti P/E között áraznák, vagyis az értékelési intervallumban helyezkedik el. 

Arra emlékezhetünk, hogy a magyar állam az eladásnál 37 milliárd forintért értékesítette a bankot, így a tulajdonosi struktúrában felbukkanó mindenféle entitás (szingapúri bácsi, magyar nyugdíjpénztár, magántőkealapok, Mészáros Lőrinc, Szemerey Tamás, Szíjj László, az MKB munkavállalói vagy Balog Ádám vezérigazgató a mai 197 milliárd forintos árral kalkulálva, nyertek 160 milliárdot. De azért ez hangsúlyozottan még mindig csak  egy erősen virtuális ár. 

Piaci, nem-piaci?

A bank munkatársai szerint természetesen az 1972 forint reális ár, meglepő érvként azt hallottuk, hogy mivel két piaci szereplő között született kötésből származik, az csak piaci ár lehet. Ez azért erős leegyszerűsítés, vélhetően mindenki hallott már emberek között alul- és felülárazott üzletekről.

Lehet, hogy nem a legjobb példa a piaci szereplőkre, az apa és a fia kapcsolat, de ha a 10 éves kisfiammal "üzletelek", akkor az iskolai zsibvásáron a rajzáért szívesen fizetek a piaci ár felett, míg ha megkér, hogy a zsebpénzéből rendeljek neki focis kártyát az internetről, akkor nem csak a szállítási költséget szoktam lenyelni, de valahogy még a vételár is csökkenni szokott.

Hasonlóképpen, ha egy szűk kör tudja, hogy a tőzsdei rajt szempontjából mennyire meghatározó az utolsó OTC-kötés, elképzelhető némi ártorzítás, hiszen a meglevő tulajdonosok akármit is terveznek (eladást, vagy részvénycserés bankvételt) a későbbiekben mindenképpen a magas árban érdekeltek.

Viszony a főtulajdonossal

A bevezetést követő sajtótájékoztatón szóba került a főtulajdonos, Mészáros Lőrinc személye is. Balog Ádám elmondta, hogy. Mészáros eddig érdeklődő tulajdonos volt, aki azonban a napi operatív munkába nem szólt bele. A jövőben azonban a viszony megváltozhat, mert egy tőzsdén jegyzett, nyilvános cégben a részvényeseket az egyidejű és azonos tájékoztatás joga illeti meg. 

Az MKB tehát tőzsdén van, de egyelőre ez még egy alvó tőzsdei lét. Igazi kereskedésre, igazi értékelésre akkor kerülhet sor,

• ha az MKB kikerül az Európai Bizottság meleg, de azért szorító öleléséből,
• lesz olyan tranzakció, eladás, vagy tőkeemelés, amely után érdemi közkézhányad alakul ki.