Diána
10 °C
17 °C
Index - In English In English Eng

Szerbiában terjeszkedik az Elios

2019.06.26. 08:42

Már bőven vizsgálta az Elios magyarországi közvilágítási közbeszerzéseit az EU csalás elleni hivatala, az OLAF, amikor a cég Szerbiában kezdett el a Magyarországon már kipróbált módszerekkel és magyar referenciákkal hasonló közbeszerzéseken indulni - írja közös cikkében a Direkt 36 és a BIRN balkáni oknyomozó hálózat. Sőt, nemcsak elindult az Elios: 15 nagy közvilágítási tenderből 12 pályázatot olyan cégcsoportok nyertek, amelyeknek legalább egy tagja kapcsolatban áll az Eliossal.

Ezeknek a közbeszerzéseknek az összértéke 25 millió euró, vagyis úgy 8 milliárd forint. 

Az Elios még akkor kezdett el terjeszkedni a határon túl - Szerbián kívül még Szlovákiában -  amikor Tiborcz István volt a cég 50 százalékos tulajdonosa, azóta pedig, hogy Orbán Viktor veje kiszállt a vállalkozásból, üzlettársa, Erdei Bálint lett a szerb leánycég vezetője. 

A Direkt 36 és a BIRN szerint az Elios elég hasonlóan nyerte a közbeszerzéseket Szerbiában, mint ahogy azt Magyarországon tette: a pályázó olyan referenciákat kért, amilyennel nagyjából csak az Elios rendelkezett. Itt jött nagyon kapóra, hogy Magyarországon korábban már sok ilyen projektet elvitt az Elios. Krusevac város tenderén például 12 545 lámpatestet kellett volna lecserélni, a város viszont több mint 25 ezer lámpafej cseréjéről kért referenciát, ráadásul az elmúlt három évben. Szerbiában korábban nem nagyon voltak még ilyen közvilágítási pályázatok, ezért szerb cégeknek nem nagyon volt ilyen referenciája, az Eliosnak viszont bőven volt. Hogy mindez hogyan működött Magyarországon, azt ebben a videóban magyarázzuk el. 

Az Elios partnerei sem teljesen függetlenek a politikától, a szlovén Resalta nevű cég, amellyel az Elios Krusevacon és még több másik városban is együttműködött, egy Mark Carndall nevű amerikai tulajdonában áll, aki jóban van Ana Brnabic szerb miniszterelnökkel. Sőt, Brnabic minisztersége előtt Carndall egyik cégének a vezetőjeként dolgozott. 

Érdemes emlékezni, hogy a magyar pályázatokkal nagyon sok problémát talált az OLAF, a magyar kormány pedig végül nem is számolta el ezeket a pályázatokat az unió felé, vagyis a 13 milliárd forintnyi beruházást végül a teljes egészében a magyar állam állta. A szerb beruházások PPP konstrukcióban épülnek, a megrendelő önkormányzatok 10-15 éven belül kell visszafizetniük a projektet.