Bence
18 °C
32 °C
Index - In English In English Eng

Lezárult az MVM belső vizsgálata, feljelentés aligha lesz, de a cég megfogott némi pénzt

mvm end
2019.07.05. 07:52
Cikksorozatban követtük az MVM különös informatikai beszerzésének történetét. Mostani írásunkból kiderül, hogy a belső vizsgálatok lezárultak. Az eredmények láttán az MVM alapvetően a pénz megfogására koncentrált. Zsuga János, az MVM korábbi vezérigazgatója nem lett kegyvesztett, sőt, új lehetőséget is kapott a magyar államtól, Tokióban egy japán kereskedelmi partnerirodát vezethet.

Az elmúlt egy évben visszatérően foglalkoztunk az MVM különös informatikai beszerzésével. A történet röviden: a cégcsoport nagy titokban, egy svájci cégen (MVM International AG) keresztül megrendelt majd 5 milliárd forintért egy központi termelésmonitorozó (KTM) vagy angolul Scada-rendszert. A megrendelést egy lepukkant révkomáromi lakótelepre frissen bejegyzett, panamai hátterű cég (Scadex) kapta, minden szempontból világított az ügy zavarossága, az érintettek összefonódása.

mindezt a folyamatot pedig a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) is jóváhagyta.

A korábban egymással jó viszonyt ápoló Szivek Norbert (MNV) és Seszták Miklós (NFM) viszonya a folyamat végén megromlott, Szivek egy idő után már inkább az ügy kivizsgálását, feltárását segítette.

Feljelentés nem lesz

Az ügyben az MVM új vezetésének kezdeményezésére átfogó belső (jogi és üzleti) vizsgálat is indult, de mint azt legutóbb megírtuk, sem az MVM, sem a céget felügyelő tárca nélküli miniszter (Bártfai-Mager Andrea) nem adott választ arra a kérdésünkre, hogy mi lett a vizsgálat eredménye. Legutóbbi cikkünk megjelenése után azonban többen is úgy érezték, hogy legalább bizonyos részleteket megosztanak velünk a vizsgálatról.

Egy mondatban összefoglalva az itt következő cikkünkben részletesen is bemutatott következményeket: végül

az a döntés született, hogy bár a vizsgálat sok szabálytalanságot tárt fel, az MVM büntetőfeljelentést nem tesz, inkább megpróbálja gazdasági úton hasznosítani a feltártakat (árvisszatartás, kötbéreztetés).

Bár a legtöbb céges, illetve politikai érintettről is azt hallottuk, hogy teljesen kizárt, hogy a Fidesz regnálása alatt bármilyen pozícióba juthatnának Magyarországon vagy például Svájcban, meglepő módon olyan érintett is akadt, Zsuga János személyében, akit a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) még busásan meg is jutalmazott.

Új szereplők

Röviden visszatekintve a vizsgálat indulópontjára, amikor a KPMG rendkívül alapos feltáró munkája után nyilvánvalóvá vált, hogy az informatikai beszerzés kivizsgálása nélkül a KPMG nem fogadhatja el az éves beszámolót, Magyarországon éppen a 2018-as parlamenti választások után jártunk.

Az MVM környezetében is minden megváltozott, a céget már nem Seszták Miklós fejlesztési miniszter és Szivek Norbert, az MNV vezérigazgatója felügyelte, hanem egy személyben Bártfai-Mager Andrea tárca nélküli miniszter. Nem sokkal később Zsuga János MVM-vezérigazgató és Csiba Péter elnök is távozott, Kóbor György került a cég élére.

Amikor a választások után előbb a miniszter, majd később az új MVM-vezetés számára is megérkezett a KTM-ügy felderítése mint feladat, senki nem volt könnyű helyzetben. Az új emberek a svájci MVM International és a szlovákiai Scadex szerződéseiről szinte semmilyen dokumentációt nem találtak a cégben, kezdetben leginkább még a sajtócikkekből lehetett felvenni a fonalat arról, hogy mi is történhetett.

Ne induljunk el a román úton!

Ebben a helyzetben az érintettek azzal szembesültek, hogy az ő szempontjukból csak szuboptimális megoldást lehetett választani, hiszen úgy érezték, mérlegelniük kellett, hogy Magyarországon a politikai elit részéről határozott ellenszenv kísérte a román utat, vagyis azt, hogy a politikai vezetők és az állami cégvezetők korrupciós ügyeit kőkeményen kivizsgálta egy különleges ügyészség.

Itthon nem volt ez divat, és senki nem érezte volna elegánsnak, ha ő kezdi el azt, hogy a hivatali elődje ellen büntető-feljelentést tesz.

Ugyanakkor a belső vizsgálatok részletesen feltárták, hogy mi történt:

  • nagyon elrejtve,
  • rossz konstrukcióban,
  • különös háttér-összefonódásokkal született egy zavaros szerződés.

A vezetés sem gondolhatta, hogy a megrendelés rendben volt, de a jelek szerint mégis inkább arra fordították az energiáikat, hogy mentsék, ami menthető, pénzt takarítsanak meg az állami cégnek, és a megrendelt, de eredeti formájában értelmetlen informatikai rendszernek értelmes feladatot találjanak.

Akár rendben is lehetett volna

A feljelentés – legalábbis forrásaink szerint – nem vezetett volna biztos eredményre, mert ha egy egyedi, testre szabott informatikai rendszernél a megrendelő és a szállító egyöntetűen azt állítja, hogy a szerződés piaci alapon történt, nehéz külső értékbecslésekre alapozva bebizonyítani, hogy hanyag vagy hűtlen kezelés történt.

Ráadásul a külső szakértő (úgy tudjuk, hogy az EY) által megadott intervallumos értékbecslés alapján egy ilyen Scada-rendszer értéke akár valóban ekkora, vagyis többmilliárdos érték is lehetett volna. (Ez a logika természetesen bevallottan a gombhoz varrt kabát esete, vagyis a vizsgálat látta a zavaros körülményeket, de közben az értékbecslés megállapította, hogy akár valóban érhetett volna ennyit is egy ilyen rendszer).

Az MVM vezetése ekkor inkább arra összpontosított, hogy a beszállítóval ne legyen semmilyen további kapcsolata, megszerezze a rendszer forráskódjait, és azt saját fejlesztéssel átalakítsa valamilyen értelmes feladatra, valamint a vételárból minél többet visszatartson. Ekkor született az a döntés, hogy a rendszer átkerül a központból a gázturbinás erőműveket üzemeltető céghez (GTER), és ptt kap új tartalmakat.

Volt jó oldala

Mint hallottuk, a csúnya botránynak volt annyi „társadalmi haszna”, hogy a hangos balhé után az MVM valóban megtisztulhatott, a társaság transzparens működésre állt át, és le lehetett zárni a kéréseket, a hasonló „eltérített” ügyeket azzal, hogy lám, mi lett a KTM-ből is. Fontos tisztulási lépés történt ekkor egy másik fertőzött területen, a naperőművek körül például.

Pontos összegeket ugyan nem hallottunk arra, hogy a 4 és 5 milliárd forint feletti vételárból mennyit tudott visszatartani az MVM, de arra azért utalt egy forrásunk, hogy szabad szemmel is látható összeget. Állítólag az eredeti formájában nem sok mindenre használható KTM-rendszerbe eleinte éppen a pénzügyi tárgyalások miatt nem is kötötték be a fotovoltaikus erőműveket, hogy ezáltal az MVM ne sugározza azt, hogy az szerintük működőképes.

Maradtak érintettek

Mi korábban azt írtuk, hogy minden érintett távozott az MVM-csoportból, de cikkünk után többen jelezték, hogy ez valóban majdnem így van, de azért nem teljesen. Ketten is megemlítették, hogy Mogyorósy Tamás, az MVM-csoport termelési igazgatója közvetlen kapcsolatban maradhatott a rendszerrel, ő ugyanis annak az MVM GTER-nek az fb-elnöke, amelyik megkaphatja a KTM működtetését.

Meglepő módon (és ezt legutóbb tévesen írtuk) a zürichi MVM International igazgatója, Szarapka Lehel is a helyén van. Mint hallottuk, ő svájci rezidens, és így szükség van rá a svájci cég működtetéséhez. Környezete meg van róla győződve, hogy a jóhiszemű informatikus teljesen naiv volt, semmit nem tudott arról, hogy mi készülődik, miket kell aláírnia, vakon megbízott a főnökei által kapott utasításokban. Kérdés persze, hogy így mennyire alkalmas egy milliárdos beszerzést intéző cég igazgatói posztjára, de azt hallottuk, hogy Szarapka nemtelen érintettségét nem gyanítja, nem feltételezi senki.

A gyanú árnyékában

Az átvilágítás szakmai jellegű maradt, ugyanakkor az új vezetők meglepő következményekről is értesültek. Több érintett döntéshozó hirtelen fektetett nagy értékű ingatlanba, hazai és külföldi szállodába, hazai lakóparkba, ám a vezetők erről is azt gondolták, hogy a vásárlók céges tisztségei, egyéb vállalkozásokban meglevő tulajdonai alapján transzparens úton is megkereshették rá a forrást.

Meglepő eredményt hozott ugyanakkor a panamai szál is. Korábbi cikkeinkben említettük, hogy a szlovák beszállító (Scadex) egy áttétellel egy panamai entitás (a Bearberry) tulajdonában állt.

Kiderült, hogy ennek a panamai cégnek korábban itthon is volt már előbb közvetlen, majd közvetett érdekeltsége. Természetesen nem véletlen egybeesésről van szó.

Az MVM területén a magyar X_Prompt munkatársai vonultak fel és dolgoztak a Scada-projekten. A szlovák Scadex és a magyar X_Prompt között a kapocs Fürlinger Gyula cégvezető.

Ma már az X_Prompt a szlovák Constructline tulajdonában áll (kézbesítési megbízott Fürlinger Dóra), amely áttételesen a panamai érdekeltség tulajdona, de a Bearberry korábban közvetlenül is birtokolta a magyar céget, ahogyan a végső haszonhúzók máskor Marshall-szigeteki, vagy svájci entitások mögött bújtak meg.

Japán ház

Végül meglepő információra hívták fel olvasóink a figyelmünket Zsuga János volt MVM-vezérigazgató kapcsán is. Mint jelezték, a magyar állam a mai napig nem engedte el a volt vezérigazgató kezét. A Népszava írt arról korábban, hogy az új kereskedőházi modellben a Külgazdasági és Külügyminisztérium úgynevezett partnerirodákat választ ki.

A lap szerint egy 1,1 milliárd forintos pályázaton már ki is választották a japán partnerirodát üzemeltető vállalkozót is. A győztes a japán székhelyű, Tokióban bejegyzett Garyu Trading International lett, amely egyedül indult a tenderen. Ez a cég próbál majd piacot teremteni a magyar kis- és középvállalkozásoknak, elsősorban Japánban, de Japán mellett Kambodzsában, Laoszban, Mianmarban, Thaiföldön, Vietnámban, Fülöp-szigeteken és Dél-Koreában.

Az érdekes az, hogy a japán cégregiszter szerint az 5 millió jen tőkével alapított cég egyetlen képviselője Zsuga János.

A cég aktivitásairól nem sokat tudni, tevékenysége szerint feldolgozott élelmiszerek, víztisztító berendezések Magyarország és Japán közötti kereskedelmével és kereskedelmi konzultációval foglalkozik, egy menő irodaházba van bejelentve, és a cég honlapja megnevez hat japán partnert is, bár ezek japánul értő kollégánk szerint inkább kisebb ábécéknek, büféknek tűnnek.

De miért éppen Zsuga?

De vajon mi lehet a kapcsolata a siófoki energetikai szakembernek Japánnal? Zsuga János a siófoki Budoka karateklub tagja, 4 danos mester, aki az oldal tanulsága szerint Japánban, japán mesterek előtt tett danvizsgát. Vélhetően a sportágból ered a Garyu cégnév is, amely egy másik karateklub oldala szerint nyugvó sárkányt jelent. Mint az oldal írja:

„A japán filozófia szerint a háttérben maradó befolyásos embereket (szürke eminenciásokat) hívják Garyunak. A sárkány rettentően erős, de a nyugvó sárkány nem mutatja a hatalmát amíg nem feltétlenül szükséges. Hozzá hasonlóan az igazi karatéka sem kérkedik, nem fitogtatja képességeit.”

Siófokon mindenesetre nagy respektje volt és részben maradt is Zsuga Jánosnak. Ahogy hallottuk, az FGSZ-t sokáig vezető menedzsert nagyon becsülték, mert végigküzdötte magát a vállalati ranglétrán, ahogy alapvetően a centralizált, egyszemélyes vezetési stílusát is inkább kedvelték, az ugyan nem modern, vagy „felelősségdelegáló” megoldás, de a munkatársaknak sok szempontból kényelmesebb. Amikor a cégvezető távozott Siófokról, még egy emléktáblát is kapott a hálás kollektívától, ezt azóta szép csendben levetették az utódok. De a városban még mindig tartja magát a híresztelés, hogy Zsuga János hamarosan látványosan visszatér a magyar gazdasági vérkeringésbe.

Jövőkép

Visszatérve a KTM-projektre, az MVM vezetése tudja, hogy örökre nem lehet hallgatni a KTM-ügy belső vizsgálatáról. A kommunikáció még nincsen kész, de valami olyasmi várható, hogy „több, érdemi szabálytalanságot is feltárt a vizsgálat, amely megalapozta az MVM anyagi igényeit, de a rendszer értékes és tudjuk is használni.”

A legfontosabb persze az, hogy a részben feltárt, részben eltussolt ügy után merre halad tovább az MVM. Forrásaink szerint az ugyan kellemetlen üzenet, hogy a politika által nehezen kontrollált végeken sok minden megtörténhet érdemi következmény nélkül, de a cég most az új menedzsment nem csak mondja, valóban igyekszik nagyobb transzparenciára.

A jövőben a rezsicsökkentés limitálta magyarországi mozgástér mellett a hazai karbonsemleges energiatermelés (napprogram), a külföldi terjeszkedés, a felkészülés az egyébként nem az MVM-hez tartozó Paks 2 kezelésére, illetve végső célként a tőzsdei bevezetés lebeg a társaság vezetése előtt.

(Címlap és borítókép illusztráció: szarvas / Index)