István, Vajk
18 °C
33 °C
Index - In English In English Eng

LMBTQ$: melegjogok és az üzlet

GettyImages-991456038
2019.07.06. 07:10 Módosítva: 2019.07.06. 09:03

A nagyvállalatok egyre nagyobb mértékben próbálnak társadalmi ügyek mögé beállni, különösen igaz ez a melegek jogaira, ami kifejezetten népszerű téma – bár sokak szerint csak az érdek vezérli a cégeket. New Yorkban már odáig fajult a dolog, hogy ellenpride-ot tartottak azok, akik úgy gondolták nincs helye a cégek molinóinak a rendezvényen. Pedig nem is olyan régen, még nem volt ennyire egyértelmű, hogy megéri elfogadónak lenni.

1997-ben kisebb szakmai öngyilkossággal ért fel, amikor Ellen DeGeneres, amerikai tévés személyiség, színész, humorista coming outolt egy Time-interjúban, olvasható a Bloomberg Business week a vállalatok és az LMBTQ-közösség kapcsolatával foglalkozó számában. Az ismerősei, a menedzsere, a kollégái könyörögtek neki, hogy ne tegye. A coming out után a Chrysler levetette a hirdetésüket DeGeneres műsorából, a cég indoklása szerint nem szerettek volna egy olyan tartalmi környezetben reklámozni, ami polarizálja a társadalmat.

Walmart: amerikai ikonból liberális áruló

2019-ben, két évtizeddel később DeGeneres azzal a Walmarttal áll szerződésben – hogy az szivárványmintás saját márkás ruháit árulják–, ami a 90-es években még olyan zenei albumokat sem volt hajlandó forgalmazni, amikben káromkodtak, nemhogy a melegjogokat propagálták volna – hála a társalapító Sam Walton szigorú presbiteriánus erkölcseinek.

Bár a 2000-es években a Walmart anyagilag szárnyalt, egyre több kínos ügy került a felszínre a cég belső gyakorlataival kapcsolatban. Tömegével vádolták meg a női alkalmazottak a céget, hogy megtagadták tőlük az előléptetést és a fizetésemelést. Volt aki eskü alatt vallotta, hogy olyan megjegyzéseket kellett elszenvednie mint hogy:

Isten előbb Ádámot teremtette, és csak utána Évát, a nők mindig csak a másodikok lesznek.

A cégnek valamit kezdenie kellett ezzel, 

főleg mert szerettek volna a liberálisabb CHICAGÓBAN és New Yorkban is terjeszkedni.

2006-ban döntöttek úgy, hogy nyitnak a melegjogi aktivizmus felé, beléptek a National Gay and Lesbian Chamber of Commerce-be (NGLCC, kb.: Meleg és Leszbikus Nemzeti Iparkamara), elkezdtek adakozni melegjogi szervezeteknek, valamint olyan tanácsadókat fogadtak, akik a meleg embereket megcélzó hirdetésekre specializálódtak. Azonban nem mindenki fogadta örömmel a szivárványos fordulatot, az üzlet 1,3 millió alkalmazottja között is voltak elégedetlen hangok, valamint konzervatív keresztény szervezetek bojkottra szólítottak fel a hálaadás idején.

A Walmart hamar meghátrált, dobták az NGLCC-t, közleményben jelezték, hogy nem utalnak többé pénzt melegjogi szervezeteknek.

A hivatalos indoklás hasonló volt mint a Chryslernél: nem szeretnének "erősen vitatott" társadalmi kérdésekbe beleállni, hiszen azoknak nincs közvetlenül köze az áruházak működéséhez.

A Walmart ezután évekig lapított melegügyben, sőt 2013-ban megtagadták, hogy csatlakozzanak a Disney-hez, Starbuckshoz és Nike-hoz a melegházasságot szövetségi szinten tiltó rendelet visszavonásáért folytatott kampányukban. 2015-ben mégis kiálltak egy melegeket diszkrimáló szabályozás ellen, és bár nehezen, de sikerült visszaszerezni a hitelüket a meleg közösségben – ami miatt a konzervatív csoportok árulónak minősítették a Walmartot. "Az Amazonról legalább a kezdetektől fogva lehetett tudni, hogy liberális, de egy baráttól ez [kiállni a melegekért] egyenesen árulás" – mondták.

Végül eljutottak oda, hogy megnyerték maguknak az idők szelének változásával kitaszítottból ikonná avanzsálódott DeGenerest és a ruhamárkáit.

Ellennel nem lehet mellélőni. Szereti az állatokat, táncol, sokszor együtt szerepel a feleségével. Még a konzervatív kötődésű márkák sem idegenkednek tőle, Ellen DeGeneres egy brand az egész családnak

– meséli a Bloombergnek Stacey Jones a Holywood Branded, egy termékmegjelenéssel foglalkozó cég igazgatója. Így lett "megosztó kérdésből" biztos befektetés DeGeneres, és az elfogadás-nem elfogadás között lavírozgató Walmartból "liberális áruló".

Azonban nem csak időben, térben is jelentős eltérés van elfogadás terén, és ahogy felpörög a globalizáció, a multik újabb és újabb egységeket nyitnak világszerte (elég csak a Budapesten gombamódon nővő SSC-kre gondolni), egyre jobban kibuknak az eltérések is.

Szerelem határok nélkül

A világ erősen aszimmetrikus a melegjogok terén, és ez egyre dominánsabb, ahogy egyre több multi szervezi ki a feladatait az olcsóbb gazdaságú országokba, ahol jellemzően a melegek jogai is korlátozottabbak. Hiába a cégek belső policy-je, ha az adott ország – akár államilag, akár társadalmilag – diszkriminálja a másságukat vállalókat.

És ez már nem csak a multiknál probléma, érdekes megnézni a digitális nomádok számára a világ városait értékelő nomadlist.com-ot is. Budapest az egyik legmagasabbra értékelt város a digitális nomádok körében, olcsó a lakhatás, olcsó az étel, sok a szórakozási lehetőség, gyors az internet. Azonban két mutató mégis a vörösben van: a faji tolerancia és a melegjogok (valamint az egészségügyi szolgáltatások, de ez egy másik történet).

Forrás: nomadlist.com
Forrás: nomadlist.com

Hasonló gondokkal néznek szembe azok is, akik Japánban vállalnak munkát. Japán, bár a világ vezető gazdaságai között van, kulturálisan kicsit kilóg a fejlett országok sorából. Alekszander Dimitrenko 42 éves, ügyvédként dolgozik egy korrupciós ügyeket kivizsgáló vállalat Japán irodájában dolgozik. A Bloomberg Buisnessweeknek arról mesélt, hogy imádja Japánt, házat is vett az országban, de egész egyszerűen nem tud biztosítást kötni rá, mivel a lakásbiztosításhoz bejegyzett élettársi kapcsolatra lenne szüksége egy japán állampolgárral, azonban a törvények nem teszik lehetővé, hogy barátjával hivatalosan is kapcsolatra lépjenek.

Az amerikai iparkamara japán képviselete szerint a szigetország gazdasági hátrányt is szenved a szabályozásai miatt, ugyanis az olyan országok, ahol legális a melegházasság – például Tajvan – vonzóbbak a fiatal szakemberek körében, akik számára fontos a nyitott, elfogadó környezet. 

Tartományi szinten Japánban is történtek engedmények, és – valószínűleg nem függetlenül a nagyvállalatokon keresztül érkező hatalmas nyomástól – idővel kénytelenek lesznek újragondolni a hozzáállásukat a melegek jogaihoz országszinten is. 

Még Kínában is a változás szele fúj, bár az ország nem a demokratikus berendezkedéséről, vagy az emberi jogok tiszteletben tartásáról híres, 1997-ben dekriminalizálták a homoszexualitást, 2001-ben pedig lekerült a mentális rendellenességek listájáról is. Igaz nem is tesznek semmit a diszkrimináció ellen, a másság valahol a szürke zónában van, ennek ellenére Kínában vannak aktív meleg közösségek. Szecsuán tartomány fővárosa, Csengtu például legendás a meleg közösségéről – innen a beceneve, Gaydu is. Peking és Sanghaj messze vannak, a helyi vállalkozások, igaz óvatosan, de már rá is haraptak a trendre: mindent lehet kapni szivárványos kiadásban is.

(A cikk nagymértékben támaszkodik a Bloomberg Businessweek európai kiadásának június 24-i számára.)

(Borítókép:  Leon Neal / Getty Images Hungary)