Vendel
10 °C
24 °C
Index - In English In English Eng

Elérhetők a korrupciós jelentések, amiket a kormány el akart titkolni

2019.08.01. 13:24

Elérhetővé tette három, Magyarországról szóló jelentését az Európa Tanácshoz tartozó Korrupció Elleni Államok Csoportja, vagyis GRECO. A 444.hu szúrta ki, hogy a szervezet honlapján nyilvánossá vált két 2017-es és egy 2018-as évközi jelentés, amelyekben a szervezet leírja, milyen korrupciós kockázatokat lát Magyarországon és javaslatokat is tesz arra, hogy ezekkel mit lehetne kezdeni. A három jelentésből egy a pártfinanszírozás átláthatóságáról, kettő pedig a parlamenti képviselőket, bírákat és ügyészséget érintő korrupciós kockázatokról szól. Ezekből kiderül például, hogy 

Négy évvel ezelőtt a GRECO 18 ajánlást tett, amiből mindössze ötöt hajtott végre a magyar kormány.

A GRECO jelentéseiről utoljára akkor lehetett hallani, amikor a magyar kormány nem járult hozzá, hogy a szervezet nyilvánosságra hozza a Magyarországról szóló éves jelentését. A GRECO oldalán az olvasható, hogy a mostani három jelentést a magyar hatóságok hozzájárulásával hozza nyilvánosságra a szervezet, de a 444.hu azt írja, hogy korábban ezeket is titkolta a kormány. 

A 49 tagországból álló nemzetközi szervezet ajánlásai között szerepel például, hogy 

  • szigorítani kellene a képviselők vagyonnyilatkozati kötelezettségét, hogy ne csak évente kelljen leadniuk egy nyilatkozatot, hanem minden alkalommal, amikor jelentősen változik a vagyoni helyzetük vagy valamilyen nagy ajándékot kapnak;
  • felül kellene vizsgálni Handó Tünde, pontosabban az Országos Bírósági Hivatal  mindenkori elnökének bírák és bírósági vezetők kinevezésével kapcsolatos jogköreit, mert azok talán túl szélesek;
  • változtatni kellene a legfőbb ügyész választásának módszerén, mert a problémás, hogy a mostani rendszerben a legfőbb ügyészt csak kétharmaddal lehet leváltani (pontosabban kétharmados többséggel lehet új ügyészt választani, addig pedig az marad, akit korábban megszavaztak, vagyis Polt Péter potenciálisan sokkal tovább maradhat az ügyészség vezetője, mint ameddig a mandátuma tart). 
  • és hogy a pártok pénzügyei könyvelési szinten legyenek elérhetőek mindenki számára. 

Ez utóbbi például egy olyan javaslat, amelyet a magyar kormány évek óta nem vezet be, a GRECO pedig csak mondja, mondja.

A 444 megállapítja, hogy a javaslatok között azért vannak olyanok is, amelyekből arra lehet következtetni, hogy a GRECO nem igazán érti, hogyan is működik a NER. Például javasolják, hogy a képviselőknek jelenteniük kelljen, ha lobbistákkal találkoznak, ami az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában egy fontos antikorrupciós lépés, a magyar kontextusban viszont szinte értelmezhetetlen. A NER-ben ugyanis egyrészt nem a parlamenti képviselőknek nincs túl sok autonómiája, másrészt a Garancsi Istvánok, Tiborcz Istvánok és Mészáros Lőrincek országában teljesen más síkon működik a gazdaság és politika összesimulása, mint ahol lobbisták igyekeznek megpuhítani a politikusokat a nagy cégek számára. 

A GRECO vezetője, Gianluca Esposito márciusban Budapestre látogatott, akkor az Index is készíthetett vele egy interjút

A GRECO-jelentésekkel kapcsolatban a Belügyminisztérium is kiadott egy közleményt. Eszerint 

A kormány fontos eredménynek tekinti, hogy Magyarország végrehajtotta a jelentések ajánlásait azokban az esetekben, ahol azok valós problémát kezelnek.

"Magyarország a már megtett intézkedéseivel is emelt fővel áll a nemzetközi összehasonlítás elé: a korrupciós jellegű büntetendő cselekményekre vonatkozó valamennyi ajánlást teljesítette, és a többi ajánlás területén is megelőz számos EU-tagállamot."

A minisztérium emellett azt írja, hogy "a kormány az ajánlások átültetése során minden esetben az ország érdekeinek megfelelően jár el. Éppen ezért fenntartja a jogot arra, hogy véleménykülönbségek esetén saját álláspontját érvényesítse." A közlemény kiemeli, hogy a kormány számos intézkedést hozott a korrupció visszaszorítására, például súlyosabbak a büntetési tételek és a korábbinál szigorúbbak a közbeszerzési szabályok.