Vilhelmina
5 °C
18 °C
Index - In English In English Eng

A megye, ahol gazdag olajfúrók élnek

DROTI20090824013
Csongrád megye fő profilja a mezőgazdaság, miközben megyeszékhelye, a 160 ezer fős Szeged az IT-iparág egyik fellegvára. Jól élnek itt a bányászati ágazatban is, a legnagyobb munkáltató pedig a nyolcezer főt foglalkoztató Szegedi Tudományegyetem.

Ha nem tudta volna, elmondjuk, hogy Csongrád megye Magyarország dél-keleti részén fekszik, délről Románia és Szerbia határolja, szomszédjai Jász-Nagykun-Szolnok, Békés és Bács-Kiskun megye. A 400 ezer fős megyét a Tisza szeli ketté, székhelye a 160 ezer fős Szeged.

Az ország egyik legalacsonyabban fekvő térsége, szinte egész területe tökéletes síkság, magas a napsütéses órák száma és országos átlag feletti a hőmérséklete. Mindezek és a különböző talajadottságai alapvetően agrármegyévé  tették, a mezőgazdaság nagyban hozzájárul a megye GDP-jéhez. Érdekesség, hogy a megyét – részben visszatérve egykori nevéhez – 2020. június 4-étől Csongrád-Csanád megyének fogják hívni.

A megye egy főre jutó GDP-je évek óta az országos átlag kb. 75 százaléka, az országos GDP-hez szintén nagyjából változatlanul 3 százalék körüli összeggel járul hozzá, ezzel a megyék közül a 9-10. helyen szokott végezni; 2017-ben 10. volt. Ezzel az uniós átlag nagyjából felét hozza, de jó hír, hogy az elmaradás évről évre csökken.

A 15-74 éves csongrádiak – több éves tendenciát nézve – átlag 60 százaléka dolgozik, a munkanélküliségi ráta 3 százalék körül mozog. Az alkalmazottak fele fizikai munkát végez.

A Csongrád megyei keresetek elmaradnak az országos átlagtól (a legfrissebb, 2019 januári adat szerint 15,8 százalékkal), az iparágankénti eltérések az alábbi, 2017-es adatsoron láthatók. Ezen is látszik, hogy a mezőgazdaság, a vendéglátó- és az építő ipar területén az országos átlagot hozzák vagy közelítik a bérek (az oktatás és az egészségügy területén is, de azok az országban egyöntetűen alacsonyak), a többségben a megyei adat veszít, viszont a bányászat és kőfejtés területén dolgozók havi nettó 569 ezer forintot vihettek haza (2017-ben egyenesen a legmagasabb fizetést az országban), feltehetőleg a térség jelentős olaj- és földgázmezőin zajló munkák miatt, a Mol ugyanis a térség egyik legnagyobb kitermelője.

 

A megye élen jár a kutatás-fejlesztésre jutó források tekintetében: mind a felhasznált erőforrások nagysága, mind az egy lakosra jutó kutatás-fejlesztésre jutó összeg alapján a megyék rangsorában a második. Ennek a folyamatnak az egyik legfőbb mozgatórugója a foglalkoztatóként is a legnagyobb Szegedi Tudományegyetem. 2017-ben a megye kutatóhelyeinek 56, k+f-foglalkoztatottainak 63 százalékát felsőoktatási intézmények adták, és a k+f-ráfordítások egyharmadát használták fel ebben a szektorban.  

A megyében az elmúlt évtizedet véve először 2012-ben élénkült meg a lakásépítés, 2013-ban és 2014-ben visszaesés volt, majd 2015-től ismét növekedés tapasztalható. 2017-ben 546 új lakás épült, ez tízezer lakosra vetítve 13,6 lakás, az országos arány 14,7. 

 

Csongrád megyében a kedvező éghajlati és talajadottságok miatt az átlagnál magasabb az agrárszektor részesedése a GDP termeléséből. A megye bruttó hozzáadott értékének 8-10 százaléka származik a mezőgazdaságból, ami az országos átlag kétszerese. A foglalkoztatottak 10 százaléka ebben a szektorban kap munkát.

A megye keleti részén elterülő szántók mezőségi talaján nagyrészt búzát, kukoricát, árpát és napraforgót termesztenek. 

Csongrád megye Hajdú-Bihar megye után az ország második legjelentősebb zöldségtermesztő térsége. 2016-ban innen gyűjtötték be a hazai termés 17 százalékát, amelynek háromnegyedét hat zöldségféle adta: a zöldpaprika, a paradicsom, a csemegekukorica, a sárgarépa, a petrezselyemgyökér és a vöröshagyma. Emellett még innen származott hazánk fokhagymatermésének háromnegyede, a karalábé közel hattizede és a kínai kel több mint a fele. A zöldségféléken kívül a fűszerpaprika termelése is egyre hangsúlyosabb, 2017-ben 4,1 ezer tonnát, az országos termésmennyiség 22 százalékát takarították be. A megye legjellemzőbb gyümölcse az őszibarack, 2017-ben itt termett hazánk baracktermésének háromtizede.

Csongrád megye területén 7 járás található 60 településsel. A megyében működő vállalkozások száma megközelíti a 41 ezret, amelynek több mint a fele társas vállalkozás. A Kisteleki járás kivételével valamennyi járásban van olyan vállalkozás, amely szerepel a megye 100 legnagyobb nettó árbevételt elérő társas gazdálkodói között. A top 100 körből a legtöbb, 64 társaság a Szegedi járásban működik. 

 

A megyei vállalkozások nettó árbevételnek 17,8 százaléka (2017) exportból származik. Csongrád megye export árbevételének 78,2 százaléka egyetlen nemzetgazdasági ág, a feldolgozóipar teljesítménye, utána jön a kereskedelem és a gépjárműjavítás.

 

A megyei vállalkozások közel egynegyede a kereskedelem, gépjárműjavítás nemzetgazdasági ágban tevékenykedik, a szakmai, tudományos műszaki tevékenység a második, utána az építőipar, majd a feldolgozóipar következik. 

 

A megyében, de különösen Szegeden jelentős az informatikai szektorban működő cégek aránya, főleg a Szegedi Tudományegyetem informatikai képzésének következtében: évente kb. 150 informatikus végez náluk, és több mint 40 céggel ápolnak szoros kapcsolatot, ahol a tanulók gyakorlatukat tölthetik.

Szegeden a legnagyobb IT-cégek közé tartozik a 100-400 főt alkalmazó EPAM Systems, az IT Services Hungary, az Evosoft Hungary, és az 50-100 fő közötti CAS Software, Griffsoft, NNG, OCÉ és Procontrol.

(Borítókép: A Magyar Olaj- és Gázipari Nyílt Részvénytársaság (Mol Nyrt.) gázelőkészítő és -feldolgozó üzemegysége Algyőn. Fotó: Rosta Tibor / MTI)