Angelika
-1 °C
3 °C
Index - In English In English Eng

Az adófizetők pénzéből keresi magát rommá a Müpát fenntartó cég

2019.09.03. 10:12 Módosítva: 2019.09.03. 11:45

Nagyon rosszul jöttek ki a magyar adófizetők abból a ppp-s szerződésből is, amelyet az állam Demján Sándor cégével kötött a Művészetek Palotája felépítésére és fenntartására – írja a G7. 

A Müpa létrehozásának ötlete eredetileg az első Fidesz-kormány alatt született, 2000-ben jóvá is hagytak a projektre összesen 52 milliárd forintot készfizető kezesség formájában. A Müpát a TriGránit kivitelező cége, az Arcadom építette fel, végül összesen 31,3 milliárd forintból. A közbeszerzés elnyerését követően pedig a TriGránit-leányvállalat Duna Sétány Székház Kft. 2,385 milliárd forintért 2000-ben megvásárolta a Müpa telkét. Az előnytelen ppp-szerződés (vagyis köz- és magánszféra közti koncesszió) megkötése azonban már a következő kormányzati ciklusra datálódik. 

2005-ben a Hiller István vezette kulturális minisztérium olyan 30 éves PPP-szerződést kötött Demjánékkal, amely végül 23 százalékos megtérülést biztosított, az egyezség ráadásul euróalapon köttetett, az árfolyamkockázatot pedig az állam állta. 

Az előnytelen feltételek eredményeképpen a Müpa-szerződés lett az a ppp-s szerződés, amelyre az állam a legtöbbet költi az autópályák után, az összes színházi-múzeumi kiadás 27 százalékát emésztette fel az elmúlt évtizedben. A 2035-ig hatályos szerződésen az adófizetők 106,5 milliárd forintot bukhatnak a G7 számításai szerint ahhoz képest, mint ha államkötvény-kibocsátásból finanszírozzuk az építkezést. 

Eközben a működtető Nemzeti Filharmónia Kft. 2005 óta körülbelül 23 milliárd forint adózott eredményhez jutott a konstrukció révén. A cég tulajdonosa ráadásul egy ciprusi offshore cég, a Granit-Polus POA Investment Limited, amelynek csak a neve utal arra, hogy a Demján-cégbirodalom részét képezi, magyar céginformációs rendszerekben nem lehet visszakövetni a végső tulajdonosát. 

Az időközben elhunyt Demján saját bevallása szerint összesen 20 milliárd forintot fordított adományozásra, vagyis a ppp-n keresett pénz nagyobb része legalább más csatornán visszafolyt közérdekű célokra.

A G7 megkereste a TriGránit-csoportot és a Nemzeti Filharmónia Kft.-t, ki az üzemeltető cég valós tulajdonosa, mennyire tartják korrektnek a kiemelkedő profitot, de a cégek nem válaszoltak, és a Müpa működtetésére kötött szerződést sem bocsátották rendelkezésre.