Friderika
3 °C
18 °C
Index - In English In English Eng

Meglopsz? Megcsalsz? Akkor megyünk hazugságvizsgálatra!

04
2019.09.05. 11:15
Filmekben és realitykben időnként láthatunk hazugságvizsgálatot, de ezeknél a szakmaiságot feláldozzák az eladhatóság oltárán, a poligráfos teszt igazából teljesen máshogy zajlik, és a bűnügyi felhasználáson kívül piaca is alakult. Magyarországon vannak magáncégek, amelyek néhány tízezer forintért ilyen teszteket csinálnak például párkapcsolati és céges ügyekben. A hazugságvizsgálatok világa csupa rejtély és bizonytalanság, tele féltékenységgel, lopással, és persze folyamatos igazságkereséssel. Egy tesztvizsgálatot rajtam is elvégeztek, videón mutatjuk meg, milyen az, amikor az embert lebuktatja a légzése.

A férfi bement a prostituált szobájába, és bár be volt rúgva, arra emlékszik, hogy előre kifizette a cechet, maradt is nála még sok pénz, ám amikor távozott, már csak nagyon kevés volt a zsebében. Ezért visszament és számonkérte a prostituáltat, aki viszont kikérte magának az egészet, őt ne nézzék tolvajnak. A főnök nem tudta eldönteni, hogy kinek van igaza, viszont nem akarta, hogy elterjedjen a kuncsaftok körében, hogy lopnak náluk a lányok, ezért elhatározta: közösen elmennek hazugságvizsgálatra.

Ekkor keresték fel Kerekes Tamás szakpszichológust, aki 23 éve végez poligráfos vizsgálatokat, azt mondja több mint nyolcezret csinált már. 2008-tól az Országos Rendőr-főkapitányság vezető bűnügyi pszichológusa és poligráfos szakértője volt, majd 2013-as leszereléséig a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet Poligráfos és Kriminálpszichológiai Osztályának vezetőjeként dolgozott.

"Valaki szándékosan, a másik megtévesztése céljából, viselkedés, kijelentés vagy elhallgatás formájában mást közöl, mint amit igaznak vél."

Ez a hazugság definíciója Dr. Nábrády Mária, pszichológus, hazugságkutató, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem nyugalmazott docensének meghatározása szerint. A kutató hangsúlyozta, hogy amikor megtévesztünk valakit, akkor az a célunk, hogy kontroll alatt tartsuk a másik személyt. Vannak sztereotípiák azzal kapcsolatban, hogy milyen külső jelei lehetnek annak, ha valaki éppen hazudik, például, hogy ide-oda néz, hogy babrálja, vakargatja magát, de ezekről ellenőrzött kísérletek révén kiderült, hogy nem igazak - mondta Nábrády. Általában pont ezekkel ellenkező reakcióink vannak. Fontos, hogy nem magának a hazugságnak vannak élettani jelei, hanem a hazugság által kiváltott érzelmeknek. Ezeket a fiziológiai mintázatokat figyelik egyébként a poligráfos vizsgálatoknál is. A kutató szerint nagy statisztikai átlagban meg lehet bízni a poligráfos vizsgálat eredményeiben, de nem hibátlan a dolog, vannak tévedések.

Kerekes Tamás mutatja a poligráfos vizsgálat eredményét
Kerekes Tamás mutatja a poligráfos vizsgálat eredményét
Fotó: Szilli Tamás / Index

A szakértő elvégezte a hazugságvizsgálatot, és a poligráf eredményei alapján úgy tűnt, hogy a prostituált valóban elvett néhány tízezer forintot a kuncsafttól. Kisebb szóváltás után elismerte, hogy elrakta a pénzt, de azt mondta, jogosnak érzi tettét, mert a férfi nagyon lekezelően, megalázóan bánt vele.

Ahol sok a készpénz, vagy a drága áru, ott gyakran képbe jön a poligráf

Az eleinte főként bűnügyi felhasználású poligráfokban idővel a vállalkozók is meglátták a lehetőséget, és létrejött néhány hazugságvizsgálattal foglalkozó vállalkozás. Jelenleg körülbelül nyolc ilyen cég van Magyarországon, nem nagy piacról beszélünk, a vállalkozások árbevétele összesen évi két- háromszázmillió forint között van. A 2000-es években induló poligráfos cégek eleinte sok vállalati megbízást kaptak.

Például pénzszállító cégektől, akik a munkavállalók felvételekor azt akarták kideríteni, hogy a vadidegen jelentkezőnek van-e például szerencsejáték-függősége, vagy eltitkolt tartozása. Mert sokszor jártak úgy, hogy felvettek valakit, majd rövid időn belül eltűnt nagyon sok millió forint, az így elveszett pénz pedig nagy eséllyel soha nem lesz meg. Tehát előre ki akarták szűrni azokat, akik mondjuk szorult helyzetben vannak, gyorsan pénzt kell szerezniük, és tulajdonképpen csak ezért jelentkeztek az állásra.

Ugyanezért kértek poligráfos vizsgálatot az értéktáras, raktáros munkakörökre jelentkezőktől is. Emellett sok olyan eset is volt, amikor valami eltűnt a vállalattól, vagy az egyik alkalmazottól, ilyenkor azokat vizsgáltatták meg, akik abban a műszakban dolgoztak, amikor a lopás történt. A biztosítási szektorból is sok megkeresés érkezett korábban, ezekben az esetekben főként a kárszakértőket, kárfelmérőket vizsgáltatták, azt akarták megtudni, hogy nem állapítottak-e meg magasabb kárértéket kenőpénzért cserébe.

De a szállítmányozási szektorból is jöttek megbízások. Volt olyan eset, amikor egy kamionnyi iPhone tűnt el, mire Spanyolországba ért a teherautó. A sofőr ott hívta a rendőröket, a magyar hatóság ezért nem is intézkedett, a poligráfos vizsgálat segítségével azonban kiderült, hogy még Magyarországon pakolták le az árut, a sofőr volt a ludas. Ezt úgy mutatták ki, hogy a teszten sorban megkérdezték az összes országot, és a Magyarországra vonatkozó kérdésnél sokkal hevesebb reakciókat mutatott a gép, mint a többi országnál, így aztán végül mégiscsak hazai ügy lett a dologból.

A vállalatok orrára koppintottak az ombudsmanok

Nyilván az a munkavállaló, aki ezekben a helyzetekben nem vállalja a poligráfos vizsgálatot, gyanússá válhat a cégvezetés szemében.

De ez a megkérdőjelezhető önkéntesség már többször szemet szúrt az állampolgári jogokat védő ombudsmani hivataloknak.

Szerintük mivel az alkalmazott függő viszonyban van a munkáltatójával, ezért még az önkéntes beleegyező nyilatkozat ellenére sem tekinthető önkéntesnek a vizsgálaton való részvétel. Emellett sérülhetnek a munkavállaló személyiségi jogai, emberi méltósághoz való joga, valamint adatvédelmi szempontból is kifogásolható a vizsgálat.

A sajtó több olyan esettel is foglalkozott korábban, amikor a jogvédő hatóságok aggályosnak, vagy jogellenesnek találták a munkavállalók poligráfos vizsgálatát. Az egyik ilyen ügy 2002-ben volt, amikor a Magyar Posta hazugságvizsgálatot alkalmazott, hogy kiderítsék, hogyan kerültek ki a Defend nevű céggel kapcsolatos bizalmas iratok a társaságtól. Aztán 2007-ben többen is hozzáférhettek egy államtitoknak minősülő irathoz, amelyet a Nemzeti Nyomozó Iroda épületéből loptak el. Belső vizsgálatot rendeltek el, de az állomány csaknem fele nemet mondott a poligráfos vizsgálatra.

Az ujjakra rakott műszerek a pulzust és a verejtékezést mérik
Az ujjakra rakott műszerek a pulzust és a verejtékezést mérik
Fotó: Szilli Tamás / Index

Persze nemcsak nálunk voltak ilyen ügyek. 2017 óta Németországban és Hollandiában Legfelsőbb Bírósági döntések miatt már tilos poligráfos vizsgálatot csinálni, a döntés oka itt is az volt, hogy sérülnek a vizsgált személy jogai. Magyarországon az ombudsmani állásfoglalások után a Kúria hozott egy "munkaügyi elvi határozatot", mely szerint

A munkavállalónál alkalmazott poligráfos vizsgálat – beleegyezése esetén is – személyiségi jogi jogsértést valósít meg, ezáltal nem vagyoni kártérítés iránti követelést alapozhat meg. 

Tehát, ha a poligráffal megvizsgált alkalmazott feljelenti munkaadóját a munkaügyi bíróságon, akkor esélyesen megnyeri a pert.

Sok vállalat bukott ilyen ügyeket, ezért a poligráfos cégek már kevesebb ilyen megbízást kapnak. De így is lehet kiskapukat találni, például vannak, akik úgy hidalják át a problémát, hogy nem alkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatják a munkavállalókat, hanem egyéni vállalkozói státuszban, mert ilyen esetben két vállalkozás közötti ügynek minősül a dolog, amire már nem vonatkoznak a jogi aggályok.

Piti ügyektől a bűncselekményekig 

A poligráfos cégek a megfogyatkozó vállalati ügyek mellett kapnak például olyan megbízásokat, amikor polgári peres eljárásokkal kapcsolatban kérnek tőlük segítséget. Ezek között gyakoriak

  • a tisztázatlan kölcsönügyletek
  • a gyerekelhelyezési perek: például ha az egyik szülő szerint a partnere megütötte, vagy hosszabb ideig felügyelet nélkül hagyta a gyereket. Ilyenkor a megbízó azt reméli, hogy ha a poligráfos vizsgálat alátámasztja az állításait, akkor a bíró a javára dönt.
  • örökösödési perek: mondjuk ha a szülő nem a gyerekére, hanem a gondozójára hagyja a vagyonát, és beleírja a végrendeletbe, hogy azért tesz így, mert a gyereke megverte, vagy nem gondozta. Ilyenkor a gyerekek gyakran megtámadják a végrendeletet, és hazugságvizsgálattal akarják alátámasztani, hogy soha nem bántották a szülőt. Azt akarják, hogy a bíró elhiggye: a gondozó egy fals végrendeletet íratott alá a befolyása alá került idős emberrel. 

Legkorábban persze a büntetőeljárásoknál kezdtek el hazugságvizsgálatot alkalmazni, de ott is csak önkéntes alapon van erre lehetőség. 

2018 fordulópont volt a hazugságvizsgálat jelentőségét illetően, ugyanis azelőtt nyomozati cselekménynek számított a poligráfos vizsgálat, melynek jegyzőkönyvét ezért nem lehetett bíró elé terjeszteni,

tavaly óta azonban már bizonyítási cselekménynek minősül, tehát ott lehet a bírók elé kerülő aktákban.

A poligráfos cégek megbízói között ott vannak azok a magánszemélyek is, akik párkapcsolati, bizalmi problémákkal, vélt vagy valós hűtlenségi ügyekkel keresik meg a szakértőket. Kerekes Tamás elmondása szerint az esetek többségében nem a megcsalt személyek kérnek vizsgálatot, hanem olyanok, akik a partnerük előtt is vállaltan félreléptek már a kapcsolatban.

A megcsaló ugyanis féltékennyé és gyanakvóvá válik, és sok esetben projektál, kivetíti a saját hibáit, “igen, én megcsaltam őt, de legalább elismerem, ő meg titokban csinálja, átver” - mondja a bizalmatlan fél. Kerekes szerint az ilyen esetekben a vizsgálatok többnyire alátámasztják, hogy ártatlan a megvádolt fél.

03
Fotó: Szilli Tamás / Index

De hogy kell elképzelni egy ilyen vizsgálatot?

A tévében, realitykben és kibeszélő showkban gyakran teljesen szakszerűtlenül mutatják meg a hazugságvizsgálatokat. Fontos, hogy csak úgy lehet vizsgálatot csinálni, ha a tesztalany viszonylag kipihent állapotban van, ezért a vizsgálatok hajnali 5 és este 6 között vannak. A szobában csendnek kell lennie, nem lehet elvonni a figyelmet, ittas, kábítószeres befolyásoltság alatt álló, benyugtatózott személyt, illetve értelmi fogyatékosokat nem lehet vizsgálni. Ezenkívül a poligráfos vizsgálatoknál szexuális identitásra, vallási beállítottságra és politikai hovatartozásra nem lehet rákérdezni.

A vizsgálatra érkező alanyok nem ülnek be rögtön a poligráfos szobába, a tesztet ugyanis mindig megelőzi egy hosszabb beszélgetés, amikor végigveszik a konkrét esetet a jelenlévőkkel, a szakember ez alapján írja össze azokat a kérdéseket, amiket a teszt során majd feltesz a vizsgált személynek.

Ezeket az eldöntendő kérdéseket – tehát a teszt során csak igennel, vagy nemmel lehet válaszolni – a vizsgálandó félnek is elmondják, sőt azt is véglegesítik, hogy ezekre ő hogyan kíván majd válaszolni, tehát mindenki előre tudja, hogy mik lesznek a kérdések és a rájuk adott válaszok.

A tesztalany pedig egy beleegyező nyilatkozat aláírásával vállalja, hogy poligráffal ellenőrizzék a kérdésekre adott válaszait.

Ezután következik a vizsgálat, amikor a megbeszélt kérdéssort legalább háromszor végigkérdezik, időnként a sorrenden is változtatnak, hogy ezzel is növeljék az eljárás megbízhatóságát. Hiszen ha mindhárom körben ugyanannál a kérdésnél jelzi a műszer, hogy a többihez képest sokkal jobban verejtékezik az alany, pont ugyanott változik meg a mellkasi és/vagy a hasi légzésének dinamikája, a pulzusa, vagy a vérnyomása, akkor nagy eséllyel nem mond igazat.

Félrelépett, lebukott

A vizsgálat menetét egy konkrét példán is szemléltette Kerekes Tamás. A szakembert egyszer felkereste egy pár, elmondásuk szerint akkor három éve voltak együtt, a nőnek volt egy lánya egy korábbi kapcsolatából. A vizsgálatot a nő kérte, mivel szerinte a férfi kikezdett a lányával. Miközben meséltek, kiderült, hogy a férfi korábban többször volt már prostituáltakkal. 

Ezek az előzetes interjú során felmerülő információk nagyon fontosak a későbbi vizsgálat szempontjából, mert az úgynevezett releváns kérdések mellett szükség van kontrollkérdésekre is (pl. “Gondolt-e arra, hogy egy volt szerelmével felmelegítse a kapcsolatát?”, vagy “Lopott-e már valaha?”). A szakértő azt várja, hogy a vizsgált fél hazudni fog ezekre a kérdésekre, így láthatóvá válik, hogy milyen élettani reakciók kísérik a hazugságait, tehát, például verejtékezéssel, vagy inkább a légzés dinamikájának megváltozásával reagál a lódítás keltette érzésekre. Egy ártatlan embernél a kontrollkérdések váltanak ki izgalmat, míg a releváns kérdések nem érintik, ezért az azokra adott reakciók kisebbek lesznek.

A bűnöst, aki letagadja vétkességét, viszont nem a kontrollkérdések fogják jobban izgatni, hanem a konkrét eseményre vonatkozó releváns kérdések.

Ebben a konkrét esetben a megbízó (tehát a hölgy) arra volt kíváncsi, hogy a partnere kikezdett-e a lányával, illetve megcsalta-e valakivel, például prostituálttal, ezek alkották tehát a releváns kérdéseket. A kontrollkérdések közé pedig például olyanok tartoztak, mint hogy "Volt-e már olyan szexuális élménye, amiről nem szeretné, hogy mások is tudjanak?" (Kerekes szerint az emberek nem akarnak aberráltnak tűnni, ezért erre valószínűleg hazudnak), vagy "Előfordult-e olyan, hogy megsemmisített olyan bizonyítékot, amiről a hűtlenségére következtethettek volna?"

Ezeket a kérdéseket a szakértő többször felteszi, harmadik, negyedik alkalommal már más-más sorrendben, és azt figyeli, hogy van-e olyan, amelyikre a tesztalany visszatérően erősebb reakciókat ad a többinél.

Ez a módszer az úgynevezett Kontrollkérdés Teszt. A másik típusú vizsgálat pedig a Bűnös Tudás Teszt, amelyiknél olyan információkról kérdezik a vizsgált személyt, amelyet csak az esemény részese tudhat. Itt is csak igennel és nemmel lehet válaszolni az olyan típusú kérdésekre, ahol több lehetőséget kínálnak fel, és ezeket a lehetőségeket egyesével kérdezik meg a tesztalanytól (pl. A betörő elvesztett valamit, miközben menekült. Ha Ön a rabló, tudni fogja, hogy mit. Fegyvert? Álarcot? Egy zsák pénzt? Egy kalapot? Autókulcsokat?).

A feltételezés az, hogy a hazug válasznál az igazmondáshoz képest megemelkednek, megváltoznak a fiziológiás mutatók. Vissza a konkrét esethez: az eredmények alapján a féltékeny nő lányával valószínűleg nem volt semmilyen szexuális vagy érzelmi kapcsolata a férfinak, viszont a műszer azt mutatta, hogy mégiscsak megcsalta egy másik nővel.

A kiértékelés után a férfi először azt mondta, hogy ez nem igaz, tévedett a műszer, de végül aztán elismerte, hogy valóban megtörtént a dolog ("amikor tavaly azt mondta, hogy nem szeret, akkor visszamentem a volt páromhoz"), és az is kiderült, hogy a férfi volt párja történetesen prostituált. Egyébként Kerekes becslése szerint

az olyan vizsgálatoknál, amikor az eredmények alapján vaj van az érintett fején, körülbelül az esetek felében a vizsgált ember a teszt után elismeri, hogy hazudott.

Egy határozott válasz nem veri át a gépet

Egy rövid Bűnös Tudás Próbatesztet rajtam is elvégzett Kerekes Tamás, íme az erről készült videó:

Nézzük meg élesben, hogyan működik a hazugságvizsgáló!

Még így is, ezzel a valóságos tesztekhez csak nagyon kis mértékben hasonlító, teljesen tét nélküli vizsgálattal is

kitalálta a barátnőm nevét hat lehetséges válasz közül,

sőt egy következő körben tíz kártya közül - amelyeken 11-től 20-ig voltak felírva számok - húztam egyet, csak én láttam, hogy mit húztam, és ugyanúgy, mint a videóban, egyesével végigkérdezte az összes opciót, és eltalálta, hogy melyiket húztam. Viszont az édesapám nevét nem találta ki hat opció közül, de Kerekes Tamás az én esetemben csak egyszer ment végig a lehetséges válaszokon, nem kérdezte meg újra őket, nem keverte meg a válaszok sorrendjét, hogy számomra váratlanul érkezzenek. (De nyilván ez is bizonyítja, hogy a poligráf nem tévedhetetlen, sokan vannak, akik szkeptikusak a technológia megbízhatóságával, hatékonyságával kapcsolatban.)

Bizonyára sokan azt gondolják, hogy amikor valaki hazudik, akkor izeg-mozog, esetleg szaporábban veszi a levegőt, de általában ennek pont az ellenkezője történik,

az illető koncentrálni próbál, hiszen át akarja verni a gépet. A légzését például szabályosabbá próbálja tenni, vagy nagyobb levegőt vesz a hazugság előtt, hogy minél magabiztosabban mondja a “nem”-et.

Az egyik legárulkodóbb, és legkevésbé befolyásolható reakció azonban a verejtékezés: Kerekes Tamás elmondta, stresszkutatások alapján tudjuk, hogy izgalmi helyzetekben gyakran izzadni kezdünk. A poligráfos vizsgálatoknál ez nem azt jelenti, hogy patakokban folyik rólunk a víz, hanem az ujjunkra szerelt érzékelő – melyben gyenge áram van – nagyon kis mértékű változást is érzékel. Ha verejtékezni kezd az ujjunk, akkor a bőrünk ellenállása megváltozik, jobban kezdi vezetni az áramot, az olyan félelmi helyzetekben, ami a lebukás veszélyével jár, ez nagyon szembetűnő változásokkal járhat.

Nem minden cég megbízható

A 2000-es évek elején kezdte meg a működését az első olyan magáncég, amely engedélyt kapott poligráf használatára. Ezt a céget vezeti Tóth Ernő, aki korábban a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság Szervezett Bűnözés Elleni Osztályának vezetője volt. Elmondása szerint a poligráf a hivatalos engedélyezési eljárás szerint haditechnikai eszköznek minősül.

A magáncégeknél a vizsgálatokat főként pszichológusok végzik, de nincs olyan előírás, hogy csak ők végezhetik. Állítása szerint egyébként több hazugságvizsgálattal foglalkozó hazai cég tevékenységének hitelessége megkérdőjelezhető, azt mondta, hogy vannak akik nem a legfrissebb számítógépes programmal rendelkező műszert használják, mert meg akarják spórolni a szoftverfrissítés évenkénti csaknem kétezer dolláros költségét, ráadásul szerinte egyeseknél a lefizethetőség gyanúja is felmerül.

Annak ellenére, hogy haditechnikai eszköznek minősül a műszer, ráadásul a hazugságvizsgáló cégek közreműködését komoly vállalati, párkapcsolati és polgári peres ügyekben is kérik,

nincs szigorúan szabályozva, hogy a vizsgáló és kiértékelést végző személynek milyen kompetenciákkal, végzettséggel, tapasztalattal kell rendelkeznie.

A hazugságvizsgáló cégek képviselői beszéltek arról, hogy korábban megpróbáltak létrehozni egy kamaraszerű poligráfos egyesületet, de olyan viszályok vannak a piac szereplői között, hogy a kezdeményezés kudarcba fulladt. Az Index felkeresett több másik hazugságvizsgáló céget is, de ők nem akartak nyilatkozni. A poligráfos vizsgálatok díja cégenként és ügytípusonként eltérő, de nagyjából 40-100 ezer forint közé tehető.

Lesz hazugságvizsgáló app a telefonokra?

Dr. Schlett Katalin, az ELTE TTK Élettani és Neurobiológiai Tanszékének docense az Indexnek elmondta: a poligráfos vizsgálat nem humbug, nincs köze az ezotériához, élettani alapja mindenképpen van. Viszont hangsúlyozta, hogy a gép nem a hazugságot méri, hanem olyan élettani tényezőket, amelyek zömét a vegetatív idegrendszer szabályozza, vagyis általában ezeket akaratlagosan nem tudjuk befolyásolni. Némelyiket rövid ideig még csak-csak, de hosszabb időn keresztül csak kifejezetten erre tréningezett emberek tudják befolyásolni ezeket a fiziológiai folyamatokat. Szerinte a vizsgálat elsősorban arra alkalmas, hogy kizárják, hogy az illetőnek volt-e köze a kérdéses dologhoz vagy személyhez, vagy sem.

A tanszéken van egyébként nyolc poligráfiás készülék, a biológia és pszichológia alapszakos hallgatóknak van olyan kurzusuk, amikor kis csoportokban tesztelni is lehet a műszert. Az egyetemi oktató beszélt arról is, hogy a véletlenszerű számhúzós tesztnél a hallgatók csaknem 90 százaléka a műszer segítségével el szokta találni, hogy az éppen vizsgált hallgatótársuk mit húzott, és a maradék esetben is csak azért nem, mert végig, minden válasznál nagyon izgult az illető - mondta Schlett Katalin, aki hangsúlyozta: nem kizárt, hogy a jövőben lesznek olyan applikációk az okostelefonokon, amelyek megpróbálják majd, például hanganalízissel megállapítani, hogy valaki hazudik-e vagy sem. Egyébként a tanszék poligráfos műszereit bárki kipróbálhatja, szeptemberben a Kutatók Éjszakáján, márciusban pedig az Agykutatás Hetén van erre lehetőség.

(Borítókép: Szilli Tamás / Index)