Angelika
-1 °C
3 °C
Index - In English In English Eng

Hvg.hu: A választások miatt nem teszik meg a szükséges drasztikus lépéseket a sertéspestis ellen

2019.09.18. 09:17

Drasztikus lépéseket sürget egy a minisztériumban készült szakértői javaslat az afrikai sertéspestis (ASP) járvány megállítására, a Hvg.hu birtokába jutott dokumentum szerint 

az érintett területeken le kellene ölni minden háznál tartott sertést, a gazdákat pedig kártalanítani kellene.

A javaslat júliusi keltezésű, azonban azóta sem hajtották végre a benne javasoltakat, a lap szerint ennek politikai okai lehetnek, ugyanis nem jönne jól a vidéken hagyományosan erős Fidesznek a népszerűtlen döntés.

Bár több sertéstelepen már leölték az állatokat, közel ötezret, a Hvg.hu birtokába került dokumentum szerint a valódi megoldást a háztáji körülmények között tartott sertések elpusztítása és a gazdák kártalanítása lenne,

ugyanis a háztáji tartásban jellemzően nem tartják be annyira szigorúan a járványügyi intézkedéseket.

A hivatalos kommunikációban továbbra is azt állítják, hogy a házi sertésekben eddig még nem mutatták ki az ASP-t, az kizárólag a vaddisznókat érinti, a telepek leölése kizárólag elővigyázottságból történt. 

A Hvg.hu állítása szerint azonban a birtokukba jutott, láthatóan teljesen kész, már a jogszabály-módosítási verziókat is tartalmazó tervezet szerint a „háztáji tartásban, néhány sertésből álló állományok jelentik a legnagyobb kockázatot”. A tervezett intézkedéseknek nincsen alternatívája – olvasható az anyagban. A háztáji sertések leölése azonban nem csak járványügyi kérdés, még maga a dokumentum is megjegyzi, hogy:

Számolni kell egyéb, a felszámolás végrehajtásából fakadó kockázatokkal is, így az állattartók érzelmi kötődésével az általa nevelt állatokhoz, és az ebből fakadó tiltakozással, politikai következményekkel.

Ugyanis az intézkedés az előzetes becslések szerint akár 10 ezer embert is érinthet. A javaslat három forgatókönyvet vázol fel:

  • A fertőzött területeken valamennyi kis létszámú sertésállomány kiirtása kártalanítás mellett. A javaslat szerint ez lenne a leghatékonyabb, azonban nagyjából 1 milliárd forintba kerülne. Ezen forgatókönyv szerint nemcsak hogy leölnék az állományt, de aki tartani szeretne, az innentől csak a helyi állategészségügyi hatóság előzetes helyszíni bejárása után, engedéllyel tehetné.
  • A B változat szerint csak egy úgynevezett szigorúan korlátozott területen vágják le az állatokat. Ez a megoldás csak 320 millióba kerülne, azonban a javaslat szerint ez „nem megfelelő megoldás” járványügyi szempontból.
  • A C változat szerint csak azoknak az állatait ölnék le, akik nem tesznek eleget az előírásoknak, azonban ez bonyolult lenne az ellenőrzés és az egyéni elbírálás miatt, ráadásul a többség valószínűleg nem felel meg, tehát lényegét tekintve nem különbözne az első verziótól.

A javaslat arra is kitér, hogy bár a legszigorúbb változat költségesnek tűnhet, 

az 1 milliárd forint eltörpül amellett a kár mellett, amit egy esetleges kiterjedt járvány okozhatna.

Problémás az is, hogy az intézkedés szembemegy a háztáji állattartást célzó törekvésekkel. Azonban amíg a állattenyésztésre szakosodott sertéstelepeken szigorúan betartják az előírásokat, addig a háztáji tartásban számos problémás tényező felmerül.

Hiába dolgoztak ki egy „Jó sertéstartó gyakorlatnak” nevezett kiadványt, és küldtek ki a fertőzött területeken 4700 a javasolt elővigyázatossági intézkedések betartására vonatkozó szándéknyilatkozatot, 

mindössze 1470 nyilatkozatot küldtek vissza, és ebből is a válaszadók harmada azt mondta,hogy nem vállalja a kockázatcsökkentő intézkedések betartását.

Jellemzően a pár állatot tartók között a legrosszabb a helyzet, ugyanis ők jellemzően nem hajlandóak lemondani a leginkább kockázatot jelentő gyakorlatokról, a konyhai élelmiszer-hulladékot is tartalmazó moslék és a friss zöldtakarmány tiltott etetéséről.

Frissítés: Az említett javaslattal kapcsolatban elküldtük kérdéseinket az Agrárminisztériumnak, lapunknak a Nébih válaszolt, akik elismerték, valóban született ilyen javaslat.