Orsolya
11 °C
26 °C
Index - In English In English Eng

Senkinek sem lesz jó a kereskedelmi háború új fordulója

GettyImages-973344354
2019.10.04. 09:37
Hogy mennyit változott a világ az elmúlt pár évben, azt elég jól szemlélteti az, hogy hogyan alakultak a kereskedelmi kapcsolatok az Európai Unió és az Egyesült Államok között: pár éve még arról tárgyaltak a felek, hogy egy minden eddiginél átfogóbb és nagyobb szabású szabadkereskedelmi megállapodást köt az EU és az akkor még Barack Obama vezette USA, ma pedig ott tartunk, hogy a Donald Trump vezette amerikai kormány 7,5 milliárd dollárnyi európai importra tervez kivetni büntetővámokat, az olasz boroktól a francia sajtokon át az Airbus repülőgépekre. Igen, úgy tűnik, hogy bekövetkezett az, amitől már egy ideje tartottak sokan és a globális kereskedelmi háború kínai frontja után megnyílt az európai is, várhatóan még inkább recesszió felé sodorva az egész világgazdaságot. Viszont bár Trump sajátos világgazdasági nézetei is közrejátszanak abban, hogy nemsokára drágább lesz Amerikában a skót whiskey, nálunk meg a Harley Davidson meg a farmernadrág, a mostani vámoknak több közük van egy már 15 éve húzódó vitához, ami a világ két legnagyobb repülőgépgyártója, a Boeing és az Airbus között zajlik.

Október másodikán jelentette be az amerikai kormány, hogy 7,5 milliárd dollárnyi, európai országokból, (többek között Magyarországról) származó importra vetnek ki büntetővámokat október 18-tól. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egyes mezőgazdasági és ipari termékek után 25 százalékos, az Európában gyártott utasszállító repülőgépek után pedig 10 százalékos vámot kell fizetni.

Minderre egy WTO döntés ad alapot az amerikaiaknak, a világkereskedelmi szervezet vitarendező választott bírósága ugyanis a Boeing és az Airbus vitájában úgy döntött, hogy az Airbus tiltott állami támogatásokat kapott, amivel nagyjából 7,5 milliárd dolláros kárt okozott a Boeing-nek. Ez pedig alapot ad az amerikai kormánynak, hogy valahogy visszaszedje ezt a pénzt az európaiaktól.

Egy nagyon régi vita

A vita, amiben ezt a döntést hozta a WTO, valójában sokkal régebb óta tart, mint amióta Trump megjelent a politikai színtéren és elkezdett mindenféle védővámokról beszélni. Egész pontosan 2004 óta, amikor a német-francia-spanyol-brit tulajdonban lévő repülőgépgyártó eladásai először szárnyalták túl az amerikai riválisét.

A Boeing akkor azzal fordult a WTO-hoz, hogy az Airbus már a 70-es évek óta tiltott állami támogatásokat kap ilyen-olyan hitelek formájában,

aminek az értékét akkor a Boeing nagyjából 22 milliárd dollárra tette. Cserébe az EU is a WTO-hoz fordult azzal, hogy a Boeing pedig az amerikai kormánytól kapott úgy 23 milliárd dollárnyi tiltott segítséget adókedvezmények és kutatás-fejlesztési támogatások formájában. A két panaszból két külön ügy lett, a választott bírók az EU panaszának ügyében várhatóan jövő év elején döntenek majd, nagy valószínűséggel hasonlóan a mostani döntéshez. Vagyis akkor majd az EU-t jogosítják föl arra, hogy jól megvámolja az amerikai termékeket, és ezen verje le rajtuk az Airbust ért károkat.

Az persze majdnem hogy nyílt titok volt eddig is, hogy a két repülőgépgyártót erősen segítik a kormányok, amelyeknek elemi érdeke, hogy a cégek jól működjenek. A Boeing és az Airbus sem csak a piacról él, mindkét cégnek jelentős bevételeket jelentenek a kormányzati, elsősorban katonai megbízások, a Boeing bevételeinek 23, az Airbusénak pedig 17 százalékát adják az ilyen szerződések.

A repülőgépgyártás elég régóta egy duopólium, vagyis a piacon alapvetően két nagy szereplő van, amelyek viszont nagyon komoly versenyben vannak egymással (részben ennek az éles versenynek tudható be, hogy komoly szoftverhibákkal kerültek piacra a Boeing 737-es MAX gépek, amelyekből több le is zuhant). Azt, hogy ilyen kevés szereplő él meg a piacon, részben az indokolja, hogy nagyon költséges dolog repülőgépeket gyártani, viszont végső soron sokkal kevesebbet lehet belőle legyártani és sokkal lassabban, mint mondjuk személyautóból. Éppen ezért leginkább akkor lehet méretgazdaságosan gyártani, ha egy cég minimum a világpiac felét uralja. Meg ha segítenek neki a kormányok, ami viszont a másik, szintén állami segítséggel működő cégnek nagyon böki majd a csőrét.

Senkinek se lesz ez jó

Trumpnak persze kapóra jött a WTO döntése, hiszen az amerikai elnök már egy ideje szeretett volna kereskedelmi háborút indítani az EU-val is, amelyről egyszer azt nyilatkozta, hogy “rosszabb mint Kína, csak kisebb”. 2018-ban Trump kormánya már védővámokat vetett ki az importált acélra, majd azzal fenyegetőzött, hogy az európai autókra és mezőgazdasági termékekre is rárak úgy 25 százalékot. Ez katasztrofálisan érintette volna az európai, különösen a német autóipart, közvetve pedig a magyar gazdaságot is rendesen padlóra küldte volna (más kérdés, hogy már a kínai-amerikai vámháború miatt is gyötrődik a német autóipar).

Az EU vezetői akkor gyorsan reagáltak, hogy bár senki nem szeretné, de ha muszáj, akkor Európa is tud keménykedni, és védővámokat vet ki mondjuk a Harley Davidson motorokra, a Levi's farmerekre és az amerikai whiskey-kre. Végül akkor, 2018 nyarán sikerült egy ideig oldani a kereskedelmi feszültségeket azzal, hogy az Európai Bizottság akkori elnöke, Jean-Claude Juncker Washingtonban elcseverészett Donald Trumppal.

Most viszont eldördültek az ágyúk, amikre várhatóan az EU is reagálni fog hasonló vámok bevezetésével.

Amire ráadásul, ahogy már említettük, várhatóan még WTO-s felhatalmazása is lesz, ugyanúgy az Airbus-Boeing vitára hivatkozva. Kérdés persze, hogy akkor most arra kell-e fölkészülnünk, hogy elszabadul a kereskedelmi háború Európa és az Egyesült Államok között. Optimistábbak szerint nem biztos: a CNBC-nek nyilatkozó elemző például arra emlékeztet, hogy a Trump-kormányzat magától általában jóval nagyobb vámokat vet ki árukra, amelyeket teljesen ki szeretne zárni az amerikai piacról, ehhez képest az európai termékek kereskedelme azért nem fog leállni, ami teret nyit az egyeztetésre.

Az biztos, hogy minden félnek az lenne az érdeke, hogy elkerüljék az egymásra válaszoló vámemeléseket. Sőt, az Airbus repülőket vásárló amerikai Delta már be is jelentette, hogy attól tartanak, komoly gondokat okoz majd nekik a kivetett vám. És persze ahogy a Delta vásárolt egy sor Airbus gépet, európai légitársaságok, mint a Lufthansa vagy a Ryanair a Boeing-ügyfelek, így nekik majd a válaszként kivetett európai vámok fognak fájni.

Ráadásul a Wall Street Journal cikke szerint még a Boeing sem örülhet igazán annak, hogy a WTO ennek a cégnek adott igazat, hiszen a 7,5 milliárd dollárból túl sokat nem fog megkapni, komoly piaci előnyre pedig nem fog tudni szert tenni, mert várhatóan az európai országok is megvámolják majd a Boeing gépeket. Hogy mennyire nem nyert a Boeing a döntéssel, azt jól mutatja, hogy a vámok bevezetésének híre után a cég részvényárfolyama esni kezdett

Ha valaki jól jöhet ki mindebből, akkor az a nyilvánvalóan rengeteg állami pénzzel kitömött kínai Comac. Ez egyelőre még nem igazán focizik egy ligában a két nagy repülőgépgyártóval, de a kínai kormány eléggé bátorítja a hazai légitársaságokat, hogy inkább ilyen gépeket vegyenek a nyugatiak helyett, és reméli, hogy külföldön is sikerül majd teret nyernie. Ha pedig a kölcsönös szankciókat megérzi a két nagy nyugati gyár, akkor nem kizárt, hogy ez sikerülni is fog a kínaiaknak.

(Borítókép: Egy Emirates Airline Boeing 777 repülőgép látható az Airbus A330-300 mellett. / Fotó: Issouf Sanogo / AFP)