Gazdagodj úgy, hogy közben jót teszel!
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Gazdaság cikkek
-
A Spar vezetője és Nagy Márton feszült hangulatú beszélgetésen van túl - Egymilliárdos keretösszeggel támogatja a kormány a tudomány népszerűsítését
- Megduplázódott a külföldi munkát kereső magyarok száma
- Megszületett a döntés, rendkívüli lépés jöhet az üzemanyagoknál
- Óriási roham jöhet az otthonfelújítási támogatásért, kikerült egy rendkívül fontos előírás
A MocHub elnevezésű magyar vállalkozás új legókockák másodlagos kereskedésével foglalkozik. Amilyen drága a Legó, a használt készletek újraértékesítésében is lenne ráció, de itt nem erről van szó. A moc, vagyis a my own creation kifejezés a saját tervezésű Lego-építmények óriási piacára utal. Aki rákeres a neten, rengeteg gyönyörű versenyautó, híres épület, például az Empire State Building, de akár emberi arc (Donald Trump) legóverziójára is ráakadhat, amit vagy a cég, vagy ötletes „builderek” készítenek el.
Ezen a videón például egy zseniális kreálmány, egy Sziszüphosz mítosza elnevezésű kompozíció látható, és a youtube-on eddig 6,6 millióan nézték meg, ahogy Adam Savage elkészíti az automatáját.
Monoton munka
A MocHub abban segít a felhasználóknak, hogy ilyen, nem a Lego-készletekben gyárilag összeállított kreációkhoz válogatja össze a szükséges építőelemeket. A modell szerint a cég a globális piacról az elérhető legjobb áron megveszi az egyes elemeket, majd azt némi haszonnal, a megfelelő szortírozás után értékesíti.
A magyar cég szinte kizárólag külföldre ad el, az ötlet amúgy nem egyedi, Csehországban is működik például egy rendkívül sikeres, BrickLink nevű portál. Maga a kereskedelem nagyon logisztika- és kézimunkaerő-igényes. A megvásárolt kockákat ki kell csomagolni, szortírozni, újra összepakolni. És itt érkezünk el cikkünk témájához, a social impact, vagyis a társadalmi haszon fogalmához.
Autizmussal élő munkatársak
Az autizmussal élő embereknek több csoportja van, de szinte mindegyikükről elmondható, hogy bizonyos feladatokban kiválóan teljesítenek. Jól példázza ezt a müncheni székhelyű, de globális Auticon nevű cég, amely a legnagyobb it-cégeknek értékesíti az autizmussal élő zsenik adatrögzítési, informatikai, szoftvertesztelési tudását.
Az Auticon is kockázati tőkével működik, a német Ananda Impact Fund fektetett bele.
A MocHub elgondolása hasonló, olyan autizmussal élő munkatársakat alkalmaz, akiknek erős a mechanikus vonzalma és a monotónia-tűrése"
– meséli Eszter Elemér, az első hazai társadalmilag hasznos alapot kezelő Impact Ventures Zrt. vezérigazgatója, vagyis a cég egyik befektetője.
Szerinte a MocHub-ban tényleg találkozik a jó cél és a gazdasági haszon. A vállalkozásnak éppen a speciális munkaerő a leghasznosabb, hiszen az autizmussal élő munkatársaknak a Legó válogatása nem kínzó monotónia, hanem biztonságos és kiszámítható feladat, amiben nem csak örömüket lelik, de sokkal hatékonyabban és pontosabban végzik mint neurotipikus kollégáik.
Az alapba a legnagyobb európai intézményi befektető az EIF (vagyis az EIB-csoport alapkezelője) is beszállt, a másik befektető az MFB Invest. A modell szerint a luxemburgi székhelyű EIF alapok-alapja csak akkor fizet majd sikerdíjat az Impact Ventures Zrt-nek, ha valóban számára is látható és mérhető a social impact, vagyis a társadalmi haszon.
Az első fecskék
Hasonló alap indításán dolgozik az osztrák hátterű Bank Gutmann is. Varga Szabolcs, a hazai vezető elmesélése szerint a társadalmilag hasznos alapoknak korábban is megvolt már az előszobája.
Akkor etikus, felelős, fenntartható és hasonló jelzőket használtunk, és a megközelítés inkább kizáró volt.
Vagyis az ilyen alap nem fektetett fegyvercégbe, dohánycégbe, gyermekmunkát alkalmazó vállalatba, szerencsejáték, vagy éppen szesziparba. Az impact investing megközelítés azonban több ennél, mert olyan vállalkozásokat keres, amelyek kifejezetten jót csinálnak.
A Bank Gutmann két okból is fontosnak tartja az impact megközelítés előretörését.
- Egyrészt, ez lehetőséget teremt arra, hogy egy vagyonos család befektetései és értékrendje összhangba kerüljenek egymással. Ráadásul a feltörekvő generáció már nagyon is nyitott erre, és hamarosan ők fogják meghatározni a vagyonos családok pénzügyi döntéseit.
- Másrészt, az alacsony hozamkörnyezetben az is kedvező diverzifikációs lehetőséget teremt, hogy az ilyen magántőkealapok csak gyengén korrelálnak a nyilvános piacokkal.
Fontos hangsúlyozni, hogy az impact fund amúgy nem jótékonyság, hanem megtérülést kereső befektetés, bár arról még a szakmában is vita zajlik, hogy egy társadalmilag hasznos alaptól „piaci”, vagy azért annál mérsékeltebb hozamot kell elvárni.
Hozam és társadalmi haszon
Mit csináljon a pénzével az, akinek nagyon sok van? Ha egy két paraméteres táblázatban (pénzügyi megtérülés és társadalmi haszon) elhelyezzük a lehetőségeket, mindenre van példa:
- Aki se pénzt nem keres, se jót nem tesz a pénzével, az a hülye.
- Aki csak pénzt keres, de nem érdekli a társadalmi haszon, az a klasszikus pénzügyi befektető.
- Aki csak jót tesz, de nem keres vele, az a filantróp.
- Aki pedig pénzt is keres, de jót is tesz, ő az impact investor.
A Bank Gutmann az impact fundot egyfajta diverzifikálásnak is szánja. Társadalmi jót természetesen itthon, vagy a régióban is lehet tenni, mindenhol vannak speciális igényű emberek, rosszabb gazdasági helyzetben levő régiók, nehezebben vállalkozó nők.
De a cég az „osztrák MFB”, vagyis az OeEB segítségével kifejezetten keresi a legjobb nemzetközi, nem ritkán harmadik világbeli alapokat is. Komoly tapasztalatról van szó, az OeEB-ben 67 munkatárs, 1,2 milliárd eurós impact portfóliót kezel, Varga Szabolcs elmesélte, hogy a legsikeresebb feltörekvő impact alapok, így az Africinvest, vagy a Cambodia – Laos - Myanmar Impact Fund jellemzői, hogy helyi emberek vezetik őket, de olyanok, akik valójában az iskoláikat a legnevesebb amerikai és nyugat-európai egyetemeken szerezték és a munkatapasztalataikat is a fejlett befektetési piacon gyűjtötték.
Hazai és külföldi befektetések
A társadalmi haszon tényleg sokszor nem csak az adott társadalomra vonatkozik, hanem globális megközelítés. Eszter Elemér elmondása szerint a magyar Impact Ventures impact alapjának is van már külföldi befektetése, ez pedig az olasz Life Based Value nevű start-up.
A cég által fejlesztett megoldás, a MaaM egy digitális képzés dolgozó szülők és gondozók számára, amely különböző élettapasztalatok (szülőség, beteggondozás) során fejlesztett készségeket segít átültetni a munka világába. A MaaM it-megoldása Olaszországban már rendkívül sikeres, a milanói társaság most a nemzetközi terjeszkedéshez gyűjtött tőkét, ebbe szállt be a magyar alap.
A szakember optimista jövőképe szerint, ha a magyar tőkealap-kezelők külföldi forrásokból, magyar döntésközponttal, külföldi cégekbe is invesztálnak, akkor kedvező esetben akár valami hasonlót építhetünk, mint a híres izraeli technológiai startup-ökoszisztéma. Ide kapcsolódik, hogy a magyar Day One Capital is kapott EIF-forrást egy technológiai alapba.
Egyre többen elindulnak
Egy kiváló példa
Az impact fundok céltársaságainak hatalmas kínálatából természetesen nem nehéz egy-egy jó befektetést bemutatni, és ez semmiképpen sem reprezentatív, de a Satin Creditcare Network Limited nevű indiai cég így is megér egy mondatot. A vállalkozás elsősorban nők kisvállalkozásait finanszírozza, és 2010 óta nem pusztán megtízszerezte ügyfelei számát (200 ezerről, 2 millióra), és ezzel óriási társadalmi hasznot hajtott, de eközben a cég értéke évente 30 százalékkal (!) nőtt.
A régióban még további példákat is találunk. Magyarországon a Susterra Capital Partners nevű cég egy méretes vízalapot (Water Impact Fund) hoz létre, amely elsősorban a kelet-közép-európai térségre és az úgynevezett DACH régióra (Németország, Ausztria, Svájc) fókuszál. Tóth Bence ügyvezető partner elmondta, hogy az előkészületek eredményeként közel 50 millió euró összegű hazai és külföldi befektetési célpont van az alap radarján.
A cél egy 200 millió eurós páneurópai alap létrehozása hazai és nemzetközi befektetők részvételével több lépcsőben, melynek „first closing”-ját év végére tervezik. Az alap a víz- és szennyvíz technológiák területén működő innovatív vállalkozásokba kíván befektetni, amelyek hosszú távon is fenntartható társadalmi és környezeti hasznossággal rendelkeznek,
Már elindult a cseh Tilia Ventures gender (női vállalkozókat segítő) alapja, illetve a lengyel Simpact társadalmi hasznosságú kockázati tőkealap, és készül a horvát Feelsgood Impact Fund.
Nem minden jó, ami annak látszik
Az általunk megkérdezett szakemberek szerint az impact alapok működtetése munkás, nagy tapasztalat kell ahhoz, hogy valaki sikeresen szűrje ki a jelentkezőkből azt az egy százalékot, ahová valóban megfelelő megtérüléssel lehet befektetni. Ám a szakma legjobbjai hosszú éveken át képesek kétszámjegyű hozamot elérni.
Ilyen a már említett
- Africinvest,
- a Cambodia-Laos-Myanmar Impact Fund,
- az Accion-Quona
- vagy az indiai LOK Capital alapjai.
Ezzel összhangban érdekes az a jelenség amire Diana Glassman, a New Yorki Integration Strategy ügyvezetője mutat rá, mely szerint "összefüggés mutatkozik a pozitív társadalmi hatás és egy befektetési portfólió kockázatainak csökkenése között."
Visszatérve szűkebb közegünkbe, az European Venture Philanthropy Association (EVPA) nevű szövetség statisztikái alapján látható, hogy az európai impact alapok az elmúlt évtizedben évi 3-7 százalékos hozamteljesítményt produkáltak.
Ha pedig ez a mérték nem lenne elegendő pénzügyi megtérülés, a társadalmilag hasznos alapoknál akkor is marad egy másik nagyon fontos nyereség, az emberi. Olyan bankárt, vagyonkezelőt, pénzügyest nem nagyon látni (vagy legalábbis a szerző nem látott), akinek ne csillogna a szeme, amikor egy ilyen social impact portfólióról beszél, és mindenki azt meséli, hogy befektetni egy ilyen alapba, önmagában is haszon, az ember érzékennyé válik, bevonódik, olyan visszacsatolások érik, amelyek a pénzen túlmutató értékkel bírnak.
Egy búcsúzó bankár a szociális hatásokról
Andreas Treichl, az Erste Bank osztrák vezérigazgatója, a régió egyik legtekintélyesebb bankára, 2019. december 31-én visszavonul. A jövőben az Erste Stiftung, vagyis a bankban is tulajdonos szociális, kulturális, pénzügyi tudatosságot fejlesztő alapítvány élén folytatja. Búcsúzóul egy szűk körű háttérbeszélgetésen fogadott néhány kelet-közép-európai újságírót. Ebből a beszélgetésből idézünk néhány gondolatatot, amely térségünkkel, de a társadalmi hasznossággal is összefüggenek.
2. Nehéz időket élünk, különösen fontossá válik, hogy mi igaz, mi értékes és mi a fake news. Nem elég legyinteni és mosolyogni, mert a modern eszközöket használó demagóg politikusok, Donald Trump, Boris Johnson, Recep Tayyip Erdogan tényleg meghatározhatják az életünket is.
3. Továbbra is hiszek abban, hogy a kelet-közép-európai gazdaságok növekedése gyorsabb marad, mint a nyugat-európai. A magyar, vagy cseh gazdaság már kevésbé marad el az Európai Unió GDP-termelési átlagától, mint sok nyugat-európai térség, Andalúzia, Calabria, Burgenland, Nyugat-Wales. Kockázatnak egyedül az erős függést látom Németországtól.
4. A bankrendszerben egy évtized alatt 10 százalékról, 3 százalékra apadt a nem-teljesítő hitelek aránya, ez örömteli, de vissza kell térni ahhoz a működéshez, amikor kockázatot is vállalunk. Mi 155 milliárd eurót kölcsönzünk, amely nagyobb, mint a legtöbb kelet-közép-európai ország GDP-je, de nincs kockázati költségünk, és a bankok nem erre jöttek létre.
5. Sokan azt gondolják, hogy a bankok hatalmasak, de már nem azok, nincs hitelességünk, a politikusok is éppen akkor ütnek minket, amikor bajban vagyunk. Ha egy nagy egészségügyi járvány szedné az áldozatait, a politikus nem azt mondaná, hogy soha többé nem adhatunk ennyi pénzt a kórházaknak, hanem forrásokat csoportosítanának át az egészségügybe. A bankokkal fordított volt a helyzet.
6. A pénzügyi tudatosság nem áll jól a régióban, de még Magyarországon a legjobb a helyzet, a csehek, a szlovákok és az osztrákok semmit nem tudnak a pénzügyeikről. Ausztria Európa utolsó kommunista országa. Amikor a tanárok szakszervezetének vezetőjével arról beszéltem, hogy pénzügyi ismereteket is kellene oktatni, megkaptam, hogy olyan kapitalistákat szeretnék nevelni, mint amilyen én magam vagyok.
7. Kelet-Közép-Európában 16 millió embernek nincs semmilyen bankkapcsolata, ha 10-re lehetne ezt csökkenteni, már elégedett lennék.
8. Vannak régiók, ahol van tőkepiac, és vannak, ahol nincs. Az Egyesült Államokban és Kínában van, de Magyarországon, Ausztriában, Romániában nincs. Európában a cégek életében 25–75 százalék a tőkepiaci és a banki finanszírozás aránya, az USA-ban 75–25. Az amerikai bankok nem azért olyan jók, mert tényleg jók, hanem, mert nem annyira lényegesek. Európában a cégek sokszor akkor lépnek a tőkepiacokra, ha nincsen más lehetőségük. Aki jó, az olcsó hitelt kap, aki nem jó, az megjelenik a tőkepiacon, és így ebből ezért nem lesz a tőkepiacnak becsülete.
9. A politikusokkal nehéz hosszabb távú dolgokról beszélni, Andrej Babis úr például a 12-ik cseh miniszterelnök, amióta az Erstét vezetem.
10. Nem is kérdés, hogy a devizahitelezésnél sokat hibázott a bankszektor. A nagymamámnak is kínáltak úgy jenhitelt, hogy azért van rá szüksége, mert Toyotát szeretne venni. Ma már azt gondolom, hogy nem jó ösztönzés a bankoknál az értékesítési jutalék, a bankár nem akkor végzi jól a dolgát, ha rátukmál szükségtelen termékeket az ügyfelekre, hanem, ha megérti az ügyfél élethelyzetét, problémáját és megoldást talál rá.
(Borítókép: A MocHub abban segít a felhasználóknak, hogy ilyen, nem a Lego-készletekben gyárilag összeállított kreációkhoz válogatja össze a szükséges építőelemeket. Fotó: MocHub/Facebook)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
