Gyöngyi
10 °C
25 °C
Index - In English In English Eng

Az ÁSZ szerint a kormánynak nem kéne már közpénzzel tömnie a nagy cégeket

2019.10.10. 10:45 Módosítva: 2019.10.10. 11:07

A munkaerőpiac helyzete már nem indokolja az egyedi munkahelyteremtés közpénzből való további ösztönzését

– áll az Állami Számvevőszék jelentésében, amelyben az állami munkahelyteremtő-programokat elemzik. Közpénzből az ÁSZ szerint a továbbiakban már csak a – növekedési célokat szolgáló – tudásintenzív, magas hozzáadott értékkel bíró ipari és szolgáltatási területek támogatása célszerű. 

Az ÁSZ friss elemzésében értékelte a kormányzat befektetésösztönzéshez kapcsolódó céljait, a célok megvalósítását szolgáló eszköz- és intézményrendszert, valamint az elért eredményeket.

Az elemzése szerint a befektetésösztönzés stratégiai céljait a kormányzati stratégiák és tervek tartalmazták, megvolt a szükséges forrás is, a tervezési dokumentumokba azonban jellemzően nem építettek be számszerűsített eredménycélokat, ütemezést, indikátor- és monitoring rendszert, így a befektetésösztönzési rendszer működésének irányító szervi, illetve kezelőszervi nyomon követése nem valósult meg.

A 2010-2017 közötti időszakban a célelőirányzatból 120 vállalkozás nyert támogatást, amelyek összesen több mint 34 ezer új munkahelyre tettek vállalást. A pályázatot nyert vállalkozások így

összesen 682,8 milliárd Ft értékű közvetlen támogatásban és adókedvezményben részesültek. A kormány egy munkahely létrehozására átlagosan 7,3 millió Fordított fordított a 2010-2017 közötti időszakban.

Forrás: ÁSZ
Forrás: ÁSZ

Az ÁSZ elemzése arra jutott, hogy a befektetésösztönzési politika eredményeként az elemzett időszakban a beáramló tőke mennyisége növekedett, a munkanélküliség jelentősen csökkent, a foglalkoztatás pedig jelentős mértékben nőtt. Az iparágakra vonatkozó célok összességében teljesültek, a kormány szándékai szerint támogatni kívánt iparágak esetében történt a legtöbb szerződéskötés. Az ÁSZ elemzése ugyanakkor azt is írja, hogy

a K+F beruházások számottevő növekedése nem valósult meg,

és a támogatott vállalkozásoknak a KKV-k beszállítói hálózatfejlesztésében való együttműködésével kapcsolatos célok megvalósulása visszamérés és nyomon követés hiányában nem volt értékelhető.

A jelentésben az áll, hogy a munkahelyteremtési cél még 2017-ben is prioritás volt annak ellenére, hogy a munkanélküliség ekkor már jelentősen csökkent és bizonyos iparágakban munkaerőhiány jelentkezett. Ezzel összefüggésben ma már nem indokolt általánosságban a munkahelyteremtés támogatása, inkább a magas hozzáadott értékkel bíró ipari és szolgáltatási területek támogatásával célszerű kezelni az egyes területeken jelentkező munkaerőhiányt és a növekvő munkaerőköltségekből adódó nehézségeket. A napokban ugyanerről beszélt a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke is. 

A kormány az utóbbi években rengeteg pénzt költött nagyvállalatok munkahelyteremtésének ösztönzésére. Az egyedi kormánydöntéseken keresztül százmilliárdok mentek el erre a célra (főleg külföldi multik részesültek a pénzből), de a Nagyvállalati beruházási támogatás (NBT) program keretében is elköltöttünk 78 milliárdot, a pénzek segítségével többségében nem túl hozzáadott értékű munkahelyek jöttek létre. Utóbbira a 2019-es költségvetésben is be van tervezve 15 milliárd forint, de ez még több is lehet a végén, hiszen 2018-ra is ennyit terveztek eredetileg, de végül a dupláját költötte a kormány. Az egyedi kormánydöntések feltételein ugyanakkor változtattak idén, az új szabályoknak köszönhetően a bővült például az elszámolható költségek köre a K+F projekteknél, és enyhültek a technológia-intenzív beruházási feltételek, ami hathat a magasabb hozzáadott értékű tevékenységek ösztönzésének irányába.