Miklós
-4 °C
-2 °C
Index - In English In English Eng

Nyert Karácsony, jöhet a Tiborcz-adó?

DSC 3415
2019.10.22. 12:58

Bár az önkormányzati kampány a vége felé szinte kizárólag Borkai Zsolt szexbotrányáról szólt, Karácsony Gergely budapesti győzelme után érdemes visszanézni a kampány elején tett ígéreteket, bedobott ötleteket. Az egyik emlékezetesebb ilyen ígéret volt, hogy győzelme esetén Karácsony Gergely bevezetné a Tiborcz-adót. Erről leginkább azért lehetett hallani, mert Orbán Viktor veje (Tiborcz István) perre is ment az azóta főpolgármesterré választott jelölttel, arról viszont kevesebbet lehetett olvasni, hogy mi is lenne ez az adó pontosan.

Karácsony Gergely az Indexnek még júniusban adott interjújában arról beszélt, hogy miközben szerinte sokan egyre nehezebben élnek a fővárosban is, a fideszes elit felvásárolja a fél várost, és az emberek arcába tolja gazdagságát.

Vissza fogunk szerezni a budapestiek számára azokból a magánvagyonokból, amelyek a NER-elit luxusvilláiban, medencés házaiban rejlenek. Hogy mindenki értse, miről van szó, nevezzük ezt Tiborcz-adónak.

Karácsony elmondása alapján ez az adó egy, a nagyjából félmilliárd forintnál drágább magánlakásokra, villákra kivetett építményadó lenne, amelynek bevételéből bérlakásokat építenének, csökkentendő a lakhatási válságot. Akkor a jelölt azt mondta, a koncepció már készen is van, az adó pedig komoly bevételt jelenthet az önkormányzatoknak és/vagy a fővárosnak.

Karácsony később ki is tűzte Tiborcz virányosi házának kapujára a Tiborcz-adó befizetésére szóló csekket, utána pedig Tiborcz István beperelte Karácsonyt, és perrel fenyegetett több lapot, amely le merte írni, hogy Tiborcz-adó, még akkor, is, ha arról számolt be a cikk, hogy Tiborcz perel a Tiborcz-adó elnevezés miatt. Aztán viszont a patkányozás, a megafonba kiabálás és a jachtos szexbotrány kimosta az ügyet a médiából, Karácsonyt pedig talán bevitte a főpolgármesteri irodába.

Mennyit, hogyan?

Egyelőre túl sok részletet nem lehet tudni arról, hogy pontosan hogyan is nézne ki egy ilyen adó, mindenesetre feltettünk róla pár kérdést Karácsony Gergely stábjának. Az ő számításaik szerint nagyjából ezer olyan ingatlan lehet a városban, amire ki lehet vetni az adót, vagyis amelynek értéke meghaladja az 500 millió forintot.

Hogy pontosan mekkora bevételt is várnak ettől, vagyis mennyi adót kellene fizetni egy-egy luxusingatlan után, az nem derült ki, mindössze annyi választ kaptunk, hogy  az újdonsült főpolgármester néhány milliárd forint bevételt vár ettől az intézkedéstől, amelyet bérlakások felújítására és építésére lehetne fordítani. Azt viszont tudni, hogy ez egy ingatlanadó jellegű befizetés lesz, amelyet valószínűleg évente kellene fizetni, az alapja pedig egy létező adónem.

Felmerül a kérdés, hogy a főpolgármester egyáltalán kivethet-e ilyen adót. Ennek a kérdésnek igen eltérő értelmezései vannak. Az építményadót, telekadót és hasonló sarcokat a kerületi önkormányzatok jogosultak bevezetni. Az általunk megkérdezett önkormányzati és adószakértők szerint a fővárosi önkormányzat akkor jogosult például egy új építményadót bevezetni, ha azt minden adóévben jóváhagyja az érintett kerületi önkormányzat képviselő-testülete. Viszont fővárosi adót még ekkor is csak olyan dolgokra lehet kivetni, amelyekre más közteher nem vonatkozik. És mivel a helyben beszedett  építményadónak tárgya a luxusingatlan is, ezért ezt külön már nem adóztathatná meg a főváros. (Budapest anyagi mozgásteréről itt olvasható egy friss cikkünk.)

Karácsonyék elképzelése nem is az, hogy a fővárosi önkormányzat vetné ki az adót. Az Index kérdésére azt közölték, hogy elképzelésük szerint

egy ilyen adót a kerületek tudnának kivetni és beszedni, viszont a Fővárosi Közgyűlés határozata kötelezheti a kerületi önkormányzatokat a bevezetésére.

Az Indexnek nyilatkozó szakértők viszont nem tudnak ilyen jogkörről. Az erre vonatkozó kérdésünkre a Karácsony-stáb csak annyit reagált, hogy az intézkedés kidolgozás alatt van. „A Tiborcz-adó bevezetésének részleteit a kerületekkel közösen fogjuk megalkotni, mint ahogy annyi minden mást is, hiszen új alapokra kell helyeznünk Budapest működését, a kerületek és a főváros együttműködését. Ez sok területre kihat, a Tiborcz-adó mellett például az egységes parkolási rendszert is érinti majd” – írta kérdésünkre Kovács Anna, Karácsony Gergely sajtófőnöke.

Mindez azért releváns, mert ettől függ, hogy a fideszes vezetésű önkormányzatok komolyabb jogi hacacáré nélkül meg tudják-e úszni, hogy megadóztassák a náluk lakó fideszes (és persze nem feltétlenül fideszes) gazdagokat. Márpedig a legtöbb ilyen drága ingatlan, ahogy ezt mindjárt látni fogjuk, nagyrészt olyan kerületekben van – így például az V. és a XII. kerületben –, ahol továbbra is kormánypárti a polgármester. Mindenesetre az erről szóló vita hamarosan el is indulhat majd, mert a bevezetés részleteit Karácsony már az első, alakuló Fővárosi Körgyűlésen el akarja fogadni.

Hol laknak a Tiborczok?

Pontos adatot arról elég nehéz találni, hogy hány ilyen ingatlan van a fővárosban, Ahhoz a teljes lakásállományt fel kellene mérni és egy adatbázist készíteni róla, hogy tudni lehessen, pontosan hány lakás és villa ér több mint 500 millió forintot. Így szakértőkkel nem igazán tudtuk megerősíteni a Párbeszéd ezres becslését.

Megbízható adatokat leginkább a forgalomba került ingatlanokról lehet kapni, ebből viszont látszik, hogy melyik kerületben számíthatnak nagyobb bevételekre. Az Ingatlan.com szakértője, Balogh László kérésünkre megvizsgálta, hogy az ő adatbázisuk szerint melyik kerületben hány ilyen luxusingatlant árultak. Eszerint jelenleg összesen 203 félmilliárdos ház vagy lakás van a piacon, ami a meghirdetett lakóingatlanok 0,5 százaléka.

Nem túl meglepő módon a méregdrága luxusingatlanok leginkább a budai kerületekben kaphatók, bár az V. és VI. kerületben is sok ilyet találni.

A három dobogós kerület a II., a XII. és az V. kerület, ezekben van az 500 milliósnál drágább lakások több mint 60 százaléka. A II. kerület a luxuslakások mekkája, itt 64 ilyen ingatlant árulnak, ami a teljes forgalomban lévő állomány 31 százalékát jelenti. Ez a kerület pedig meglepetésszerűen ellenzéki vezetésbe került, viszont a másik két kerületben maradt a fideszes vezetés, és az garantált, hogy Pokorni Zoltán és Szentgyörgyvölgyi Péter nem akar majd a miniszterelnök vejéről elnevezett adót beszedni.

Vannak itt bajok

Ha a főpolgármester vagy akármelyik kerületi vezető szeretne bevezetni egy ilyen luxusingatlan-adót, azzal azért szembe kell néznie, hogy nem lesz annyira egyszerű dolga, sok lehetőség van ugyanis arra, hogy hogyan lehet kikerülni egy ilyen intézkedést. Ingatlanpiaci szakértők szerint például egy többemeletes villát egyszerűen emeletenként felosztva társasházzá lehet minősíteni, és már rögtön kiesik az ingatlan egy elképzelt adó hatálya alól. 

De azt is csak kimunkált statisztikai modellek alapján lehetne meghatározni, hogy pontosan mennyi egy adott ingatlan értéke, 510 vagy 490 millió forintot ér-e, vagy egyedi értékbecslésnek kell alávetni minden nagyobb ingatlant, ami viszont elég munkaigényes. A Karácsony-stáb válasza szerint utóbbi lenne az elképzelés, vagyis a kerületeknek értékbecslővel kellene megsaccoltatniuk az ingatlanok értékét. Viszont azt is ki kell majd nyomozniuk az önkormányzatoknak, hogy egyáltalán hol vannak az esetleg az új adó hatálya alá eső házak, mivel nem létezik értékalapú ingatlan-nyilvántartás. 

Nem példa nélküli

Bár az, hogy konkrét oligarchákról nevezzenek el egy ilyen adót, talán egyedivé teszi a Tiborcz-adó ötletét (igaz, kérdés, hogy tényleg így hívnának-e egy ilyen intézkedést), az biztos, hogy az ötlet nem annyira egyedi, sőt, a világ számos nagyvárosában vezettek már be hasonló adót kifejezetten a nagyon drága lakásokra célozva, vagy fontolgatták a bevezetését.

New York államban például már egy ideje létezik egy mansion tax, vagyis luxusvilla- vagy palotaadó néven futó adónem. Ez gyakorlatilag az ingatlanforgalmi adó része, amelyet az egymillió dollár, vagyis mai árfolyamon valamivel több mint 300,8 millió forint értékű ingatlanok eladása után kell befizetni. 2019 júliusától viszont változtattak a szabályon úgy, hogy az ingatlan értékével a befizetendő adó mértéke is növekszik, maximum az eladási összeg 3,9 százalékára, amit egy 25 millió dolláros vagy annál drágább ingatlan után kell befizetni.

Az adó kiterjesztésének amúgy részben az volt az eredménye, hogy a dúsgazdagok igyekeztek még az új szabály hatályba lépése előtt megvenni a méregdrága New York-i loftlakásaikat és környékbeli villáikat. A világ leggazdagabb emberének számító Jeff Bezos például három egymás melletti lakást vásárolt a Madison Square Park mellett, összesen kicsit kevesebb mint 80 millió dollárért, amiért így csak 800 ezer dollár adót kellett fizetnie 3,1 millió helyett. De Nagy-Britanniában is jelentősen emelték az 1,125 millió fontnál, vagyis 426 milliárd forintos ingatlanok után fizetendő adót, 2016-ban külön adóval terhelték a második, befektetési céllal vett lakásokat

Magyarországon átfogó jelleggel utoljára még Bajnai Gordonék szerettek volna ingatlanadót bevezetni még 2009-ben, eszerint 2 millió forintos érték felett 0,2 százalék, 10 millió forint felett 0,35, 30 millió forint felett pedig 0,5 százalék lett volna az ingatlanadó éves mértéke. A garázsok és üdülők után 1 százalékos ingatlanadót kellett volna fizetni. Éves szinten 40-50 milliárd forint bevétellel számoltak. Végül 2010-ben jött a Fidesz, és az egészből nem lett semmi.

(Borítókép: Karácsony Gergely sajtótájékoztatója 2019. október 13-án. Fotó: Bődey János / Index)