Salamon
8 °C
15 °C
Index - In English In English Eng

Csodás aquaparkot álmodtak, de végül az állam hiába fut a milliárdjai után

aqua
2019.10.25. 08:45
A Primatum nevű luxemburgi befektetési alapot egykoron ismert üzletemberek hozták létre, az államnak eredetileg semmi köze nem volt hozzá. Ám a nyugdíjeinstand során hirtelen az állam is jegytulajdonos lett. Mára az alap igazi állatorvosi lóvá vált, megcsappant a vagyona, a luxemburgi hatóságok már törölték is az alapok listájáról, mindenki mindenkit beperelt. A kár biztosan milliárdos.

A Primatum Alap (Primatum Fund) indulása neves és ismert üzletemberekhez kötődik, igaz a mai helyzethez nekik már semmi közük nincsen. Vitézy Tamás milliárdos üzletember másfél évtizeddel korábban még ereje teljében volt, többek között Horvátországban is voltak projektjei, befektetései.

2007-ben maga mellé vette Szalay-Bobrovniczky Kristóf jelenlegi londoni nagykövetet, a Heti Válasz korábbi menedzserét, illetve Habony Árpádot, Orbán Viktor ismert tanácsadóját, egyik legközvetlenebb bizalmasát. A két ismert ember 2008 és 2010 között közösen képviselték Magyarországon az Adriatiq Islands elnevezésű cégcsoportot.

Összevesztek, szétváltak

A felek viszonya azonban 2010-re megromlott, az újak leváltak Vitézyről. Ekkor Szalay-Bobrovniczky és Habony átnevezték az Adriatiq alapot Primatum alapra.

Az alap is luxemburgi volt, miként az alapkezelője, a Primatum Fund Management is. Az alapba eredetileg az Aegon Befektetési Alapkezelő tett pénzt, ennek a cégnek volt a korábbi elnök-vezérigazgatója Heim Péter, aki egy időben nagyon jóban lehetett Habony Árpáddal, hiszen Heim került a Századvég élére, míg Habony fb-tagságot vállalt Heim családi cégében, az Atticus Investment Tanácsadó Zrt-ben.

Az alap mindenesetre megvásárolt Vitézytől mindenféle vagyonelemet, így két horvát ingatlan-érdekeltséget, egy primošteni kikötőszakaszt, illetve egy dugopoljei (Split környéke) aquapark-projektet.

Ezen kívül is kerültek mindenféle nyomdai, egészségügyi (az értékes Budai Egészségügyi Központ - BHC egy része), ingatlan és gumiipari részesedések az alapba.

Befektető lett a magyar állam

Paradox módon az alap később részben állami kézbe került, mert a magánnyugdíjpénztári einstand idején az Aegon is, mint minden megcsappant vagyonú nyugdíjpénztár - az állami rendszerbe visszalépő tagokkal arányosan - átadott az államnak (nevezetesen a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapnak) a befektetéseiből.

Így a Primatum-jegyekből is.

Innentől az állami szál már nehezen nyomon követhető, az említett alap ugyanis megszűnt,

csak reméljük, hogy az állam a jó gazda gondosságával kezelte ezt a lényeges befektetését, de mi nem tudtuk meg, hogy az állam részéről ki felel érte. Elvileg talán a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnél (MNV) lehet ez a részesedés, de tapasztalatunk szerint magánál az alapnál sem tudják pontosan, hogy mi a helyzet, nincs nyoma annak, hogy ki gazdálkodik a milliárdos állami vagyonnal. Kerestük az MNV-t, de eddig nem kaptunk választ.

Változik az alapkezelő tulajdonosa

Még jóval azelőtt, hogy Szalay-Bobrovniczky Kristóf brit nagykövetté avanzsált, 2011 májusában értékesítette alapkezelőjét. A Primatum alapkezelőjének irányítását ekkor három, az üzleti életben kevésbé ismert vállalkozó szerezte meg. Diósi Kodzo Tamás (az üzletember magyar, de Afrikában született, innen a furcsa vezetéknév), Nemes Csaba és Varga Tamás, utóbbi lett a jogi és compliance-vezető.

Az alapba közben befektetett egy olyan entitás, a Heves Megyei Vállalkozás- és Területfejlesztési Alapítvány (HMVTA) is, amely mostanában gyakran szerepelt a hírekben, mert részesévé vált a durva egri fideszes gazdálkodási botrányoknak, amiről a Magyar Narancs írt például alapos cikket.

Hogy került oda?

A HMVTA mögött kavaró politikai kalandorok állítólag takarékszövetkezetet szerettek volna venni a luxemburgi alapon keresztül, ezért ígértek 2 milliárd forintos invesztíciót, amiből 600 millió forint valóban meg is történt.

Ez egy célbefektetés volt, amit az említett szövetkezetre kellett volna költeni, de a szövetkezet megvétele nem történt meg, viszont nincs meg a teljes összeg sem (az utolsó publikus adat szerint 282 millió forint volt, de ez azóta is apadhatott). Az ügyben a rendőrség nyomoz, érdekes módon - elfogultság miatt - nem a Heves megyei, hanem a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei.

Furcsa hitelezési ügylet

Mindenesetre ebben az időszakban a Primatum-jegyek majd kétharmada az államnál volt, közel egyharmada az Aegonnál és egy kicsi hányad az említett HMVTA-nál.

Mint a Magyar Narancs említett cikke is bemutatja, innentől egy állami pénzeket is kihelyező pénzügyi társaság (Creditime Zrt.) zavaros hitelezési ügyletekbe kezdett. Elvileg e cégnek nem volt kapcsolata a Primatummal, annyiban azonban mégis, hogy a Creditime egyik tulajdonosa szintén a HMVTA volt régebben, míg a Creditime-ban igazgatósági tag volt Nemes Csaba, vagyis a Primatum egyik vezetője.

Maga a zavaros hitelezési ügylet még nem tisztázott, a rendőrség nyomoz, de úgy tűnik, hogy valakik megpróbálták a Primatum befektetési jegyeit szabálytalanul a hitelek biztosítékának betolni.

prim
Fotó: primatuminvestment.com

Varga Tamás ezt észrevette, és azt gyanítja, hogy vélhetően egy valóban aláírt papír különböző példányait próbáltak valakik olyan célra felhasználni, amire valójában nem lehetett volna.

A jogi és compliance igazgató vizsgálatot kezdeményezett, de a másik két igazgató ezt nem támogatta, hanem gátolta. Mindkét oldallal próbáltunk beszélni, Varga Tamás több dokumentumot is a rendelkezésünkre bocsátott, Diósi Kodzo Tamástól nem kaptunk választ.

Minden borul

Ha innen most ugrunk egyet az időben, egészen a jelenig, akkor kijelenthető, hogy mára tragikus lett az alap helyzete. A vezetők konfliktusa már odáig fajult, hogy a CSSF (Luxemburgi Tőkepiaci Felügyelet) előbb előírta, hogy csak a három igazgató együttes aláírásával meghozott döntéseket fogadja el (ez a közöttük levő konfliktus miatt soha nem valósult meg), azóta pedig már törölte is az alapot a szabályos alapok listájáról, ahogyan az alapkezelőt is az alapkezelők listájáról.

Varga Tamás a különböző szabálytalanságok és visszaélések gyanúja miatt maga tett bejelentést a luxemburgi hatóságoknál, míg a másik két igazgató (Diósi Kodzo és Nemes) őt pereli, illetve megtámadták a törlési határozatot is, ami így nem jogerős.

Segítséget jelentene a befektetői vagyon védelmében, ha a luxemburgi felügyelettől érkezne egy felügyeleti biztos, de mivel az alap törlése még per alatt áll, ő még nem érkezhetett meg. Állítólag Nemes és Diósi Kodzo megpróbálta leváltani Vargát, és meglepetésre éppen a Creditime egyik igazgatóját szerették volna kinevezni igazgatónak, de a CSSF ezt megtagadta, mert a taggyűlés szabálytalan volt.

Hol a vagyon?

A legfontosabb kérdés természetesen az, hogy hová tűnt a vagyon? Adófizetői szempontból az a leglényegesebb, hogy a listáról való törlés után leadott Primatum-mérlegben feltüntetett vagyonelemek valóban megvannak-e, vagy sem.

Az egykor sokmilliárdos alapban, amely például részben a Budai Egészségügyi Központot is birtokolta, ma némi készpénz és a 12 hektáros alapterületű aquapark létesítésére előkészített ipari telek maradt.

A Zágráb-Split autópálya mellett fekvő terület piaci értéke akár 7-9 millió euró között is lehet, bár mint minden a Primatum életében, ennek a teleknek is vitatott és rendezetlen a sorsa.

Semmi sem az, aminek látszik

Ha egyesével megnézzük az alap vagyonelemeit, szörnyű a káosz. A leadott jelentésben a vagyonelemek között szerepel egy kavicsbánya és annak bányászati joga. Ám a Tiszabecs II. kavicsbánya bányászati jogát nem jegyezte be a Miskolci Bányakapitányság a Primatum projektcégének nevére, helyette egy másik kft-re jegyezte be, amihez Varga Tamás gyanúja szerint hamis papírokat használtak fel.

Sok a talány, de gyanítható, hogy a jogokat duplán adták el.

A bányának a kavicsvagyona sok milliárd forint, legutolsó értékelése is 6-700 millióra értékeli a bányászati jogot. Varga ebben az ügyben is feljelentést szeretett volna tenni, de Nemes és Diósi Kodzo ezt visszavonta.

A kikötő

A primošteni ingatlant tulajdonló horvát céget (Rupes d.o.o.) 2016-ban felszámolták. A benne levő ingatlan tulajdonjoga nem került át a Primatumba. Kérdés, hogy hol van?

A Théma Nyomda Kft-ben a Primatumot megillető 49 százalékos üzletrészre pedig eladási opciója volt a Primatumnak, amely alapján 2015-ben az alap eladta Vitézy Tamásnak az érdekeltséget. A pénz azonban nem folyt be, ebből per lett, amit elsőfokon a Primatum nyert meg, de másodfokon hatályon kívül helyezték ezt az ítéletet és új eljárást rendeltek el. A per tárgya 450 millió vételár és a kamatai voltak, de nem biztos, hogy ezzel most bárki foglalkozik a rendezetlen sorsú Primatumban.

Az aquapark

A dugopoljei aquapark létesítésére alkalmas 12 hektáros ingatlan is zár alatt van, mert az azt tulajdonoló Margaritum d.o.o. nevű horvát projektcég szintén felszámolás alá került.

A dugopoljei aquapark látványterve
A dugopoljei aquapark látványterve
Fotó: YouTube / cellamedia

A felszámolási veszély elhárítása érdekében ki kellene fizetni egy bíróság által megítélt 210 ezer eurós követelést a Margaritum hitelezőjének, mert az ellenkező esetben előbb-utóbb fel fogja számoltatni a céget, ezzel viszont jó eséllyel - ismerve a horvát viszonyokat - el lesz kótyavetyélve az ingatlan 1-2 millió eurós áron.

Végül lehet, hogy „kő kövön nem marad semmi". Az Aegon és a magyar adófizetők vagyona kezd elpárologni, hogy miért, azt vélhetően majd a rendőrségnek kell kinyomoznia.

Mit szólnak ehhez a befektetők?

Szerettük volna megtudni, hogy a befektetők miként élik meg ezt a veszteséget. Mindhármukat megkerestük.

  • Az MNV, vagyis az állam nem válaszolt a megkeresésünkre.
  • Kadocsa Péter, az Aegon Befektetési Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója annyit mondott, hogy nagyon nem aggódik, mert a Primatum elhanyagolható elem a portfóliójukban és ő befektetőként nem tehet mást, várja a luxemburgi eljárások lezárultát.
  • Bárdos István, a HMVTA ügyvezetője pedig azt írta, hogy „tekintettel a folyamatban lévő nyomozati cselekményekre, jelenleg nem adhatunk ki információt a témában.”

Az örökölt zavaros ügy érezhetően mindenkinek csak púp a hátán. Ugyanakkor mindenfajta túlzott protekcionizmus, vagy nacionalizmus nélkül megállapítható, hogy amennyiben a magyar állam és intézményi befektetők vagyona egy alap körüli visszaélések miatt úgy illan el, hogy azt magyar entitások mellett horvát és szerb cégek dézsmálhatják meg, az egy különösen önsorsrontó történet.

Borítókép: A dugopoljei aquapark látványterve Fotó: YouTube / cellamedia