Mária
0 °C
3 °C
Index - In English In English Eng

A világ egyik legnagyobb olajmezőjébe fektet a Mol Azerbajdzsánban

2019.11.04. 12:42
A Mol Nyrt. megvette az amerikai Chevron gigantikus, 1,5 milliárd dolláros részesedését egy két évtizede termelő óriási azeri olajmezőben, illetve egy olajvezetékben. Ezzel akár naponta 20 ezer hordóval, a jelenlegi termelés majd ötödével nőhet a magyar vállalat kitermelése.

Korábban is arról szóltak a híresztelések, például a Reuters is írt októberben arról, hogy az amerikai Chevron és a szintén amerikai Exxon Mobil arra törekednek, hogy kiszálljanak a világ egyik legnagyobb olajkitermelési projektjéből, a Kaszpi-tengeren, a BP vezetésével üzemeltetett Azeri-Chirag-Gunashli (ACG) mezőből. A Mol pedig érdeklődő lehet.

Az 1985-ben felfedezett mező 1997 óta termel, termelése nem egyenletes, de jellemzően 5-600 ezer hordó naponta (2018-ban átlagosan 584 ezer hordót termeltek ki a területen), vagyis sokszorosa a Mol teljes napi kitermelésének. Az operátor egy  konzorcium, amiben topligás olajcégek vannak benne. A BP a főnök, de ott van az azeri SOCAR, a japán Inpex, a norvég Equinor és Statoil, egyelőre még bent maradt az ExxonMobil, a török TPAO, a japán Itochu és az indiai ONGC.

Állítólag a Mol mindkét nagy amerikai céggel tárgyalt, de végül a Chevronnal értek révbe a tárgyalások.

Ha nagyon röviden szeretnénk értékelni a dealt, akkor egy érett mező nagyon nagy értéknövekedést nem jelent, két profi cég tárgyalásán biztosan reálisan lőtték be az árat. Az ugyanakkor pozitívum, hogy

az olajiparban sokat ér a kiegyenlített portfólió,

a Mol eddig inkább finomítói cég volt, amelynek a finomítói marzsok szűkülése problémát okozhatott, de ezzel a nagy kitermelési egységgel kiegyensúlyozottabb lesz a portfólió és a magas olajár esetén jobb pozícióba kerülhet a társaság.

A bejelentés

Hétfő reggel aztán a Mol valóban bejelentette, hogy az övé lett az Azeri-Chirag-Gunashli (ACG) olajmező 9,57 százalékos Chevron-részesedése, továbbá a földközi-tengeri Ceyhan kikötőjében véget érő Baku-Tbiliszi-Ceyhan (BTC) vezeték 8,9 százalékos Chevron-részesedése is. A megállapodás értéke 1,57 milliárd dollár. A tranzakció lezárultával a Mol a harmadik legnagyobb partner lesz az ACG-ben.

A BTC csővezeték az azeri kőolajexportban játszik kulcsfontosságú szerepet. 1768 kilométer hosszú, ezzel a Barátság olajvezeték után a második leghosszabb a volt Szovjetunió területén. Korábban még az is felmerült, hogy erről a vezetékről lehetne kiszolgálni Izraelt is.

Ez a világ egyik leginkább konfliktusokkal terhelt régiókon áthaladó  vezetéke. A térség sok konfliktusa, az azeri - örmény, a török - kurd és a grúz területek szeparatista kvázi-államai is érintettek, ugyanakkor az eddigi működtetés során a terhelt politikai helyzet nem okozott semmilyen problémát. Ahogy Berislav Gaso, a Mol-csoport kutatás-termelésért felelős vezérigazgatója egy konferencia-beszélgetésen elmondta az olajkitermelés és az olajvezetékek nem Londonban, vagy Párizsban találhatók, a Mol már eddig is dolgozott például 40 kilométerre az afgán - pakisztáni határtól is, de ezt a vezetéket is kezelhető, biztonságosan üzemeltethető területnek tartja.

A zárást követően a tranzakció azonnal pozitív hatással lesz a Mol eredményére, napi mintegy 20 ezer hordóval járul hozzá a vállalatcsoport nettó szénhidrogén-termeléshez.

Méretes platform

Az ACG mező Azerbajdzsán legnagyobb olajlelőhelye, amely 400 négyzetkilométert foglal magába, hat tengeri termelési platformból áll. 1997 óta folyik a területen kőolaj kitermelés, vagyis több mint 20 éve  működik a termelőeszköz. A tranzakció továbbra is kormányzati és szabályozói jóváhagyások függvénye, és várhatóan 2020 második negyedévében zárulhat le.

A Mol részesedés-vásárlását megelőzően ezek voltak a mezőben a tulajdonosi arányok: BP 30,37%, SOCAR 25%, Chevron 9,57%, Inpex 9,31%,  Equinor 7,27%, ExxonMobil 6,79%, TPAO 5,73%, ITOCHU Oil 3,65%, ONGC 2,31%. 

A szakmai háttér

A Londonban, éppen a tárgyalásokon tartózkodó Berislav Gaso elmondta, hogy a Mol számára fontos mérföldkő, hogy a világ egyik legnagyobb olajmezőjébe fektessen, miközben a 2030-ig meghirdetett stratégia továbbra is az, hogy az alapvetően finomítói üzletet petrolkémiai, mobilitási, fogyasztási szolgáltatások felé diverzifikálja. 

A mező még 2049-ig üzemelhet, nagyon alacsonyak a kitermelési költségei, aktuálisan is profitot termel, igaz természetesen, mint minden mezőről, innen is folyamatosan apadó mennyiségeket lehet majd kihozni, ugyanakkor még hosszú évekig nem lesz szignifikáns a kitermelés csökkenése.

A mező kitermelési vezetője a BP, de a szakmában a non-operating kisebbségi szerepm sem csak azt jelenti, hogy a befektető számlákat fizet, majd nyereségeket tesz el, hanem valóban részt vesz a tervezésben, működtetésben, a Molnak már van tapasztalata ilyen kisebbségi tulajdonosi szerepben Kurdisztánban, vagy az Északi-tengeren is.

Magyar - azeri két jó barát

A deal aligha független attól, hogy Magyarország folyamatosan szoros kapcsolatokat kívánt létrehozni Azerbajdzsánnaal, sok gazdasági puhatolózás mellett ennek legismertebb epizódja, a "baltás gyilkos" kiengedése volt.

Berislav Gaso ugyanakkor elmondta, hogy a Mol és a Chevron, azaz két nyilvános társaságként mködő, transzparens piaci szereplő tárgyakásaiban politikai szereplők nem vettek részt. Egy ilyen dealnél hosszú a folyamat, a gondolkodás és az átvilágítás során fontos, hogy szakmai és kereskedelmi szempontból legyen értelme, ugyanakkor, ha a politikai háttér nem kedvezőtlen, az természetesen segíthet. Ám a Mol számára nem annyira a magyar - azeri kapcsolatok a lényegesek, hanem az, hogy a jogi környezet mennyire befektetőbarát, és ebben az azeriek erősek, nem véletlen, hogy régóta jelen vannak az országban a világ legnagyobb olajcégei.

A Mol régóta szerette volna megújítani az olajforrásait, ahogyan a magyar állam ugyanezen diverzifikációa törekszik a gáz területén.

A Mol szempontjából tehát nem a gáz a lényeges, hanem az úgynevezett olajmérleg kialakítása.

Ehhez a saját kitermelése mellett egyre több külső olajra volt szüksége, köztudott volt, hogy a cégnek új olajforrások után kell néznie. A kitermelési mennyiség a mai mezőkön ugyanis már apadt. Az új források Azerbajdzsán előtt a hagyományos molos beszerzési helyekről érkezhettek, vagyis elsősorban Oroszországból, a Pannon-medencéből, esetleg Irakból is, Pakisztánból is.

Berislav Gaso szerint ezzel a lépéssel a Mol fontos lépést tett a kívánatos integrált modell irányába, most már nem kell sietni. Lehet továbbra is nézelődni, de kapkodni biztosan nem kell.

A Mol számára továbbra is kulcsfontosságú finomítói tevékenységhez eddig egyébként a Barátság (Druzsba) vezeték mellett a horvát JANAF vezetéken át hozott anyagot a cég a két fontos finomítójába, vagyis Pozsonyba és Százhalombattába.