Mihály
2 °C
16 °C

Mit jelent igazából a klímavészhelyzet és az antikorrupciós minimum?

D  AS20191017016
2019.11.04. 16:42 Módosítva: 2019.11.04. 18:35

Fokozatosan kerülnek fel a főváros honlapjára a november 5-én, kedden esedékes első közgyűlés napirendjét alkotó előterjesztések. Összesen 15 javaslatot terjeszt a testület elé Karácsony Gergely főpolgármester, mivel a közgyűlésben megvan az ellenzéki többség, az előterjesztések jó eséllyel – ebben a formában vagy kisebb módosításokkal – át fognak menni. A napirendben korábban feltöltött előterjesztések közül néhányról már, írtunk, most a gazdasági vonatkozásúakat nézzünk meg.

Valóra válhatnak a korrupcióellenes civilek javaslatai

Karácsony Gergely egyik előterjesztése a nagyobb mértékű transzparenciáról szól, a főpolgármester az Átlátszó tényfeltáró portál és a K-Monitor illetve a Transparency International korrupcióellenes civil szervezetek által kidolgozott javaslatokat szeretné beépíteni a fővárosi működésbe. Az Ez a Minimum! néven futó csomag 6 területet érint: a nyilvános működést, a közérdekű adatigényléseket, az átlátható gazdálkodást, a nyilvános közbeszerzéseket és szerződéseket, az önkormányzati tulajdonú cégek nagyobb átláthatóságát, valamint a döntéshozók elszámoltathatóságát. 

Karácsony előterjesztésében egy sor olyan pont  szerepel, amit az Ez a Minimum! csomag is javasolt. Az egyik, újságírók és hobbiadatturkászok számára kimondottan örömteli változás az lesz (ha a javaslat átmegy), hogy a jövőben nem szkennelt változatban lesznek feltöltve a fontos dokumentumok a főváros honlapjára, hanem elektronikusan kereshető formában. Ez vonatkozik a vagyonnyilatkozatokra, és a szerződésekre is. Az egyes szerződéseket egyébként az infótörvény alapján nem kötelező közzétenni, csak azt a listát, ami az 5 millió forint feletti értékű szerződésekről szól. Karácsony javaslata szerint ennek ellenére

a jövőben az összes szerződést (az érzékeny pl. személyes vagy minősített adatokat kitakarva) felteszik a honlapra.

A fővárosi költségvetés és annak tervezési folyamata is átláthatóbb lehet, a javaslat szerint közérthető formában, ábrákkal illusztrálva kerülne fel a honlapra minden vonatkozó adat. 

A budapest.hu közérdekű adatok menüpontja alá felkerül egy új link a közbeszerzéseknek, ahol elérhetőek lesz minden fővárosi közbeszerzési dokumentáció, ami a Közbeszerzési Értesítőben is megjelenik. Az adatokért lelkesedőknek újabb öröm, hogy ha megszavazzák az előterjesztést, a közérdekű és közérdekből nyilvános adatokat feldolgozásra alkalmas xml-formátumban is elérhetővé teszik. A közérdekű adatkérésekkel a jogszabályba foglaltaknál megengedőbb lesz a Fővárosi Önkormányzat: a törvény alapján már a 4 órát meghaladó munkáért költséget lehet kiszámlázni az adatkérőnek, Karácsony itt 30 órát szabna meg, vagyis

csak akkor számláznának ki díjat, ha majdnem 4 teljes munkanapig kell dolgoznia valakinek a teljesítésen. 

Karácsony azt szeretné, ha a fővárosi tulajdonú cégeknél is hasonló módon alakulnának az átláthatósági gyakorlatok, de annak áttekintése, hogyan lehet ezt megcsinálni az egyedi sajátosságokra tekintettel, hosszabb folyamatot vesz majd igénybe. Ezért míg a különösebb fejlesztést és előkészületet nem igénylő elemek már a jövő év első napjától hatályba lépnek, a vállalatok transzparensebb működésére csak 2020. március 31-ig kell megfogalmazni a javaslatot. 

Karbonsemleges főváros, ki tudja, mikorra

Sokakat érdekelt, miben is áll majd pontosan a főpolgármester által belengetett klímavészhelyzet, pusztán szimbolikus aktusról van szó, vagy konkrét cselekvési tervet is megfogalmaz a Fővárosi Önkormányzat. 

A vonatkozó előterjesztés szerint a főváros az Alaptörvény és a helyi önkormányzatokról szóló törvény alapján kinyilvánítja, hogy Budapest is kötelességének tekinti az éghajlatváltozás elleni fellépést. Mivel a klímaváltozás "alapvető fenyegetést jelent a jólétre, a társadalmi békére és a jövő generációk életfeltételeire", a főváros megállapítja, hogy klímavészhelyzet áll fenn. Idáig tart a szimbolikus rész, és jönnek a tényleges intézkedések.

Az egyik pont szerint - ha megszavazzák az előterjesztést - a jövőben a szén-dioxid-kibocsátásra kiható minden döntési javaslatról "az éghajlatváltozás elleni fellépés szempontjainak elsőbbségét biztosítva dönt". Klímavonatkozásban is fejlődhet a transzparencia, a javaslat alapján (az Aarhausban 1998-ban elfogadott egyezménnyel összhangban) a fővárosi önkormányzat és cégei működésében biztosítani fogják az éghajlatváltozásra vonatkozó információk teljes nyilvánosságát, illetve a nyilvánosság részvételét a döntési folyamatokban.

A javaslat tartalmazza, hogy 2020. augusztus 31-ig végezzék el Fővárosi Önkormányzat, annak intézményei és cégei átfogó felmérését az éghajlatváltozásra gyakorolt hatás szempontjából, illetve vizsgálják felül a rendkívüli időjárási helyeztek esetére vonatkozó intézkedési terveket. Elég nagy vállalás,

az önkormányzat és cégeinek karbonsemlegessé, majd teljes egészében zöldenergián alapulóvá tétele is szerepel az előterjesztésben;

ennek eléréséhez azonban nincs pontos határidő rendelve, a szövegben úgy fogalmaznak, "észszerű időn belül". Maga az erről szóló intézkedési terv is több mint egyéves határidővel, 2020. december 31-ig kell hogy elkészüljön. Ugyanez a határidő vonatkozik az utolsó pontra, amely szerint a főpolgármesternek klímaadaptációs és mitigációs intézkedési tervet kell a Fővárosi Közgyűlés asztalára tennie. 

(Budapest egyébként nem tagja a klímaváltozás ellen fellépő nagyvárosok C40 nevű, jelenleg 94 tagú klubjának, amelynek éllovasa Koppenhága, erről a mostani előterjesztés sem rendelkezik.)

Munkavállalói jogok: visszatekerik az időt

Az előterjesztések között vannak a dolgozókat érintő változtatási ötletek is. Karácsony már a kampányában leszögezte, hogy nem hagyná alkalmazni a túlóratörvényt a fővárosi tulajdonú cégeknél. Ez most előterjesztés formájában is megjelent, tehát ha a Fővárosi Közgyűlés jóváhagyja, akkor Budapest tulajdonosi jogkörben eljárva

megtiltja gazdasági társasági vezetőinek, hogy az ellenzék által rabszolgatörvény néven emlegetett, tavaly tüntetéshullámot kiváltott törvénymódosítás lehetőségeivel éljenek. 

A munka törvénykönyve tavaly év vége óta lehetővé teszi a munkáltatóknak, hogy a rendkívüli munkaidőre vonatkozó új szabályok alkalmazásával olyan megállapodást kössenek, amely alapján évente 250 óra (kollektív szerződés esetén az évi 300 óra) rendkívüli munkaidő „önként vállalt túlmunkaként" túlléphető, és tizenkét hónapnál hosszabb munkaidőkeretet is meghatározható.

Karácsony előterjesztése a gyakorlatban azt jelentené, hogy olyan cégeknél, mint a BKV, a BKK,z FKF, a Fővárosi Vízművek, a Fővárosi Csatornázási Művek, a Budapest Gyógyfürdői vagy a Budapesti Távhőszolgáltató nem honosodhat meg az "önként vállalt túlmunka" gyakorlata. A túlóratörvényt egyébként azzal támadták, hogy a külföldi multik érdekében íródott, de a munkaerőhiány mértékre tekintettel igazából az állami, önkormányzati cégeknek is épp olyan jól jöhetett, bár arról nincs hozzáférhető adat, mennyire alkalmazták a gyakorlatban.

A túlóratörvény blokkolása mellett a főpolgármester létrehozná az úgynevezett Fővárosi Érdekegyeztető Tanácsot is, ami a budapesti érdekegyeztetés tripartit csúcsszerve lenne. A tervezett intézkedés célja egy olyan fórum létrejötte, ahol a munkavállalói, a munkaadói és az érdekképviseleti oldal konzultálhat a kiemelkedő jelentőségű fővárosi döntések meghozatala előtt. A kormány 2011-ben szüntette meg az Országos Érdekegyeztető Tanácsot, a helyébe a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács lépett, a lépést akkoriban a szakszervezetek bírálták, elemzések szerint az OÉT kiiktatása az érdekegyeztetés eljelentéktelenítését hozta magával. 

Nagy kérdés, mi lesz a sokmilliárdos reklámbiznisszel

Érdekes lesz, mit kezd a főváros a reklámfelületeivel – csakhogy erről egyelőre semmit nem tudunk meg, hiába született előterjesztés a témában. A javaslatban Karácsony Gergely csak annyit kér a közgyűléstől, bízzák meg azzal, hogy egységes koncepciót dolgozzon ki az Fővárosi Önkormányzat és cégei tulajdonában álló reklámfelületek értékesítésére. Ennek határideje 2020. március 31-e, vagyis ha át is megy az előterjesztés, csak 5 hónap múlva leszünk okosabbak.

A reklámfelületek ügye a legutóbb a BKV reklámtendere kapcsán került elő, ami egy több milliárdos biznisz, és nyáron még úgy volt, az évek óta pihentetett tendert gyorsan lezavarják még az önkormányzati választások előtt. Információink szerint ezzel az lett volna a cél, hogy kormányközeli céget (pl. a Simcsika-érdekkörből Mészáros Lőrinchez átkerült Publimont) lehessen kihozni befutónak, ám végül valami miatt nem jött össze az eredményhirdetés az eredetileg ígért októberig. A BKV hivatalos magyarázata szerint plusz dokumentumokat kellett bekérni a két darab pályázótól, de olyat is hallottunk, hogy Tarlós István nem nézte volna jó szemmel, ha a kampányban ilyesmi történik, ezért a városvezetés megakasztotta a folyamatot.

Mindenesetre nagy kérdés, mi lesz ezután a tenderrel, hiszen közben a főváros vezetése és a közgyűlés többsége is ellenzéki lett. Az egységes koncepcióról szóló előterjesztés alapján nem valószínű, hogy eredményhirdetéssel zárul a 2016-ban kiírt pályázat.

Egészséges Budapest és stadionstop

Karácsony egyik hangsúlyos kampányeleme a fővárosi egészségügy javítása volt, a stadionstopos elképzelését is úgy fogalmazta meg: addig ne épüljön több stadion, ameddig nincs minden budapesti kerületben CT-berendezés. Az első közgyűlésre beterjesztett javaslatok között is találunk az egészségüggyel foglalkozót, ez az Egészséges Budapest Program (EBP) továbbfejlesztése.

Az EBP egy nagyszabású állami program, indulásakor azt mondták, mintegy 700 milliárd forintot költenek majd el a keretein belül 2026-ig. A program keretében négy területen javítana a kormány: műszerbeszerzés a járó- és fekvőbeteg-ellátásban, energetikai korszerűsítés, a térségi szakrendelők többségének felújítása, valamint a kórházak megújítása és átszervezése (ide tartozik az új centrumkórházak létrejötte). A program nem kizárólag Budapestnek szól, az összeg egy részét Pest megyei településen költik el. 

A program eredményeiről legutóbb az idei év első felében tájékoztatták a közvéleményt, ekkor Kásler Miklós emberminiszter a Szent János Kórház néhány szakrendelésének átköltöztetése kapcsán azt mondta, jó ütemben haladnak a fejlesztések. Valamivel korábban a program azóta lecserélt miniszteri biztosa, Cserháti Péter viszont azt mondta, "a főváros egyelőre nem képes behozni az egészségügyi fejlesztések terén mutatkozó hátrányát a vidékiekkel szemben", a járóbeteg-ellátásért felelős programigazgató szerint pedig "a források nem a tervezettnek megfelelő ütemben érkeznek".

Karácsony Gergely előterjesztéséből egyelőre annyi derül ki, szükségesnek látja a program továbbfejlesztését a főváros, az önkormányzatok és a kormány együttműködésével. Ennek keretében a Fővárosi közfejlesztések Tanácsában november 27-ig  javaslatot fog tenni, ami elsősorban a diagnosztikai eszközökhöz való hozzáférés javítását érinti majd.

A főpolgármester szükségesnek látja a budapesti alapellátás egységes keretbe foglalását a főváros és a kerületi önkormányzatok együttműködésével,

az erre vonatkozó intézkedési tervet március 31-ig kell majd beterjesztenie. Végül az előterjesztésbe bekerült az is, hogy a még el nem kezdett kormányzati nagyberuházások jövőjéről szóló javaslatait "az egészségügyi fejlesztésekről folytatott egyeztetések függvényében" terjessze – ez valószínűleg a stadion vs. CT kampányígéret tágabb megfogalmazását jelenti jogásznyelven.