Szilárda
2 °C
7 °C
Index - In English In English Eng

Megjöttek a cégek, amik belenéznének a bankszámlánkba

shutterstock 1497882824
2019.11.08. 10:29
Pár éve még nem sokat jelentett itthon a PayPal, a Revolut és a Transferwise név, ma már sokaknak ők az alapvető e-kereskedelmi, nemzetközi utalási vagy éppen devizaátváltási szolgáltatói. A szeptember 14-én életbe lépett PSD2, az új európai fizetési és ügyfél-azonosítási rendszer nyomán egy rakás híres külföldi szolgáltató jelentkezett be a magyar piacra.

Két hónapja, szeptember 14-én Magyarországon is elindult az úgynevezett nyílt vagy nyitott bankolás (open banking). Vagyis a bankoknak – csakis az ügyfél engedélye alapján – biztosítaniuk kell, hogy külső szolgáltatók is hozzáférjenek az ügyfelek számlatranzakciós adataihoz.

Amerikai példa

Vajon miért mutogatnánk az adatainkat idegen cégeknek? Valószínűleg még nem is nagyon mutogatjuk, talán ha 10 ezer magyar ember vehet ma igénybe ilyen appokat, számlaintegrációs, pénzügyi tervező vagy éppen költségoptimalizáló megoldásokat, de az áttörés hamar eljöhet.

Cikkünkben látni fogjuk, hogy az Egyesült Államokban már van olyan költségkövető szolgáltató, a Mint.com, amelynek 3 millió ügyfele van. Aki itt regisztrál, annak az applikációja mindennap lekérdezi a pénzügyeit a különböző bankjaitól, brókercégeitől, ezeket integrálja, pénzügyi tippeket is ad, de képes még az ügyfelek aktuális credit score-ját (hitelképességét) is naponta lekérdezni, sőt arra is ad tanácsot, hogy miképpen javíthatja a kliens a hitelbesorolását.

Óvatosak vagyunk a pénzügyeinkkel

Kérdés, hogy a hasonló cégek mennyire fogják gyorsan letarolni a magyar piacot. Magyarországon az ügyfeleknek jellemzően nincsen több bankszámlájuk, hitelt is ritkán veszünk fel – igaz, ha igen, akkor tényleg jól jöhet a legjobb tipp.

Itthon a tapasztalat inkább az, hogy az emberek nem szívesen engednek be idegeneket a pénzügyeikbe. Lehet, hogy a munkahelyi szomszédok „érzékeny” magánéleti dolgokról, félresikerült randikról, egészségügyi problémákról is könnyen cserélnek információt, de a legritkábban beszélnek a fizetésükről, a pénzügyeikről.

Mindenesetre a szeptember 14. óta éles PSD2-vel már 11 olyan cég bejelentkezett, amelyik Magyarországra is kért licencet, vagyis akár már ma is szolgáltathat a hazai ügyfeleknek.

Figyelem, egyelőre a bankok, vagy a szolgáltatók hibájából a szolgáltatások nem feltétlenül a kívánatos PSD2-es metódusok alapján érhetők el!

Párat bemutatunk.

Klarna Bank

A Klarna Bank AB egy svéd bank, stockholmi központtal. 2005-ben alapították, ma már több mint 2000 alkalmazottja van már, Svédország online kereskedelmi forgalmának 40 százalékát bonyolítja, ez napi 1 millió tranzakció.

bb72adf52fc06c8a 800x800
Fotó: klarna.com

A társaság a PayPalhoz hasonlóan online boltok felhasználóinak nyújt fizetési szolgáltatásokat. Az azonnali fizetés mellett kamatmentes kölcsönnel is képes segíteni a vásárlót, amelyet a vevő vagy három részletben fizethet vissza havonta, vagy harminc napon belül egy összegben. A nagyobb vásárlásoknál 6–36 hónapos futamidővel kedvező kamatozású kölcsönt is igényelhet a felhasználó. A hitelbírálathoz nincs szükség másra, csak egy emailcímre és az irányítószámunkra.

A szolgáltatásban van elmaradt vagy sérült szállításra pénz-visszafizetési garancia is.

A svéd cég már több európai országban is elindította szolgáltatását, a San Franciscó-i Sequoia Capital kockázati tőketársaság pedig az amerikai indulás megolajozására befektetett a cégbe. A társaság ma 5,5 milliárd dollárt ér, az egyik legnagyobb fintech startup Európában. A Klarnának 2018-ban több mint 60 millió felhasználója volt, és 90 ezer online boltnak nyújtott fizetési szolgáltatásokat.

Money Dashboard

A Money Dashboard Ltd. a felhasználók szerint Anglia legjobb úgynevezett költségkövető alkalmazása (PFM-je).

2010-ben indult a cég, ma már 420 ezer felhasználója van, ebből több mint 200 ezer az Egyesült Királyságban. Eddig 70 bankhoz csatlakoztak, 900 ezer bankszámla tekintetében kaptak felhatalmazást, hogy szinkronizálják az ügyfelek bankszámlatörténetét.

Az ügyfél több számlát tud egyben kezelni, költségkategóriákat lehet létrehozni (élelmiszer, szórakozás, háztartás), könnyen áttekinthető nézetek segítik a felhasználót, pénzügyi tervező is van benne, és az egész ingyenes.

Van egy olyan algoritmus is, ami a banktól jövő adatokat „felokosítja” (például beazonosítja a vásárlás címét) és 96 százalékos találattal megfelelő kategóriába rakja, vagyis a vásárlásainkat besorolja élelmiszer, közlekedés, szórakozás és hasonló kategóriákba. A szoftver ezekből az adatokból rengeteg okosságot kihoz, hol lett volna érdemes vásárolni, mennyit spórolhatsz, ha kevesebbet szórakozol, és így tovább.

Quickbooks

A következő két alkalmazás ugyanannak a cégnek, az Intuit Limitednek, egy jelentős bevételű multinacionális cégnek a márkája. A Quickbooks kis- és középvállalkozóknak, egyéni vállalkozóknak nyújt segítséget az elektronikus számlák kiállításában, a költségek rögzítésében és az adóbevallás elkészítésében.

Angliában az idén vezették be, hogy ha több mint 85 ezer font a bevétele egy cégnek, akkor digitálisan kell beadni az adóbevallását. A program könyvelő nélkül elvégzi a teljes könyvelést, és el is küldi a dokumentumokat az adóhivatalnak.

Mint.com

A már említett Mint.com amerikai pénzintézetekkel működik együtt, jelenleg szinte mindegyikhez kapcsolódik. A cégnek termékajánlásból van bevétele (banki termékeket is kínál). Ugyanazokat a funkciókat tudja, mint a legtöbb más költségkövető alkalmazás, terveket lehet készíteni, költségeket követni, egyszerre több számlát együtt kezelni, költségkereteket lehet beállítani, és még ingyenes hitelképességi vizsgálatot is nyújt.

A Mint.com tippeket is ad a hitelképesség javítására.

A cég a banki költségeket is professzionálisan kategorizálja. Ha például a felhasználó 100 dollárt vesz fel ATM-ből, és 102 dollárt terhel a bank, akkor tudja, hogy abból 100 volt a felvétel és 2 dollár a költség. Befektetéseket is lehet követni, a cégnek élő adatai vannak a piacok mozgásairól.

Budget Bakers

A BudgetBakers s.r.o. egy Csehországban bejegyzett cég. Legnépszerűbb terméke a Wallet költségkövető (PFM) alkalmazás, ami magánszemélyeknek, kis- és középvállalkozóknak is hasznos. A cég 2010-ben indult, ma már több mint 1,7 millió felhasználója van, és már kiterjesztette a szolgáltatásait az Egyesült Államokra, Kanadára, Indiára, Indonéziára, Malajziára és a legtöbb európai országra is.

Alkalmazásukban manuálisan is lehet rögzíteni a költségeket, bevételeket és többféle számlát (hitelkártya, folyószámla, megtakarítási számla) is támogatnak. Csoportosítani lehet a kiadásokat kategóriákba, amiket személyre is szabhatunk, és mesterséges intelligenciával tanul a rendszerük.

Pénzügyi előrejelzést is lehet készíteni a rögzített csoportos beszedések, rendszeres utalások, hiteltörlesztések alapján, és megtakarítási célokat is ki lehet tűzni.

A meglévő hiteleket is be tudjuk állítani, és havi szinten láthatjuk, hogyan csökken a tartozásunk, és mennyi van még hátra a futamidőből. Magyarországon is van kapcsolatuk a legtöbb nagy lakossági bankhoz. Ingyenes az alapszolgáltatás, de a banki szinkronizáláshoz, bővebb statisztikákhoz, végtelen számla létrehozásához már fizetni kell (havi 1290 , vagy évi 7990 forintot).

Spendee

A Spendee s.r.o. szintén egy cseh, költségkövető (PFM) alkalmazás. Bankszámlákat tud automatikusan szinkronizálni, emellett családi számlákat és többféle devizanemű számlát is kezelhetünk a rendszerben.

A program alapverziója ingyenes, de ez tényleg csak alapfunkciókat kínál. Az adatszinkronizálást és a tételek automata kategorizálását is kezelő rendszer fizetős, de évi 23 dollárért már optimális szolgáltatás érhető el. Adataik alapján 2500 pénzügyi intézményhez, köztük sok magyar bankhoz is van adatkapcsolatuk.

A Revolut

Sok ügyfelet ezek a cégek egyelőre aligha szereztek, nagy áttörésről még biztosan nem beszélhetünk, ám a lehetőségek végtelenek. Elég, ha belegondolunk egy már ismert cég példájába: a Revolut még nem is open banking szolgáltató itthon, de több százezres tábora van. A szolgáltatás segítségével voltaképpen költségmentesen váltogathatunk a különböző devizák között, még kisebb összegű készpénzeket is fel lehet venni díjmentesen.

A cég nem szívjóságból vállal olcsó pénzügyi szolgáltatásokat, hanem egyszer majd biztosan bizniszt szeretne csinálni. Ma még a legtöbb ügyfélnek nem a Revoluthoz megy a fizetése, így a cég keveset lát a pénzügyeinkből. De képzeljük el, hogy a ma még szinte ingyen szolgáltató cég betekintést nyerhetne a számlatörténetünkbe, és ennek alapján tudna hitelezni, betétet gyűjteni, az számára mekkora lehetőségeket tartogat.

Csak óvatosan!

Valami ilyesmiről szól tehát az open banking, de nagyon fontos, hogy most mindenkinek nagyon oda kell figyelnie az edukációra is. Amikor jön egy új fejlesztés, mint például most az open banking, megjelenhetnek azok a szélhámosok is, akik elkérik a PIN-kódunkat, mondván, ez a nyílt bankolás.

Szerencsére a duplikált azonosítás miatt talán így sem fognak tudni pénzt lenyúlni, de azért tudatosítsuk mindenkiben, hogy

az open banking során sohasem kell személyes, a belépéshez szükséges azonosító adatokat megadnunk, csak a szolgáltatóknak adhatunk felhatalmazást, hogy információkat kérjenek a bankunktól.

Magyarországra amúgy eddig főleg úgynevezett számlainformációs szolgáltatók (AISP – account information service provider) kértek engedélyt.

Ezen a linken lehet megnézni, hogy adott országban, adott szolgáltatásra hányan jelentkeztek. A 11 magyar szolgáltató nem tűnik soknak, de valójában olyan nagyobb országokban, mint Németország, is csak 15, Franciaországban pedig 18 engedélyes cég van, igaz Nagy-Britanniában már 75.

Az MNB szigorú

Az applikációk közül egyébként már van, amelyik magyar nyelven is elérhető, és vélhetően nem igényel összetett fejlesztést, hogy a magyar (sokszor nemzetközi csoportba tartozó) bankok adatfolyamait kezelni tudja egy-egy ilyen megoldás.

Matolcsy György a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke
Matolcsy György a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke
Fotó: Máthé Zoltán / MTI

A szakma szerint a szolgáltatókat itthon engedélyező MNB szigorú. Ez pozitívan megfogalmazva biztonságot jelent, negatívan megfogalmazva rugalmatlanságot. A bankok helyzete is összetett, látszólag üzletet veszíthetnek a fintechek térnyerésével, de az MNB számukra is egyfajta biztonságot és kontrollt jelent. A piac az új rendszerben ugyanis megtisztulhat, mert innentől tényleg csak az MNB által jóváhagyott, vagyis „engedélyes” szolgáltatók férhetnek hozzá az ügyféladatokhoz.

Eltűnhet a scraping

Korábban ugyanis létezett a scraping nevű gyakorlat is, vagyis a PFM-szolgáltatók úgy szerezték be automatizáltan a banki tranzakciós adatokat, hogy web scraping vagy screen scraping technológiával szipkázták le azokat.

A felhasználó egyszerűen megadta ilyenkor a cégeknek a netbanki belépési adatait, és a cégek mindegyik felületre leprogramozták, hogy hova kell kattintani, hogy a számlatörténet, vagy más funkció előjöjjön, és ott melyik pixelen van a dátum, az összeg, a megjegyzés. A robot kimásolta az ezekben a mezőkben található értéket egy saját adatbázisba.

Ez persze adatvédelmi szempontból nagyon aggályos volt, a bankok nem véletlenül mondják régóta, hogy ne adjuk ki ezeket az adatainkat (meg a PIN kódunkat) senkinek!"

Ez a gyakorlat talán most eltűnhet, visszaszorulhat. Persze ehhez az is kell, hogy a bankok valóban felkészültek legyenek a kért és engedélyezett adatátadásra. De azért hangsúlyozzuk még egyszer: az open banking során nem mi adjuk meg a jelszavunkat, a belépési adatainkat, aki ilyet kér tőlünk, az szélhámos, vagy ha nem is az még nem állt rá a PSD2 szerinti működésére.