Tovább nőtt a szén-dioxid-kibocsátás

Az erős gazdasági növekedés, a világszerte növekvő villamosenergia-igény és az energiahatékonyság növekedésének lassúsága is hozzájárult ahhoz, hogy tovább nőtt a bolygó légkörébe jutó szén-dioxid mennyisége, derült ki a Nemzetközi Energiaügynökség elemzéséből, amit a Bloomberg szemlézett.

A tanulmány szerint 2018-ban 1,9 százalékkal több – az üvegházhatást erősítő – szén-dioxid jutott a légkörbe, mint egy évvel korábban. 

Ha ilyenek nem lesznek, akkor esélytelen, hogy elérjük a párizsi klímaegyezményben foglalt, mindenki által vállalt célokat, vagyis hogy az ipari forradalom idején mért átlaghőmérsékletet legfeljebb csak két fokkal haladjuk meg.  Az elemzés rámutat, hogy ezt csak akkor teljesíthetnénk, ha most azonnal csökkenésnek indulna a kibocsátás.

Emellett a szervezet kutatói szerint az a realitás, hogy az úgynevezett szén-dioxid-semlegesség – vagyis amikor a kibocsátott és a légkörből megkötött szén-dioxid egyenlege nullát ad ki – 2070 előtt nem valósul meg.

Azt írják, hogy bár egyre jobban teret hódít a szél- és a napenergia, ez leginkább a fejlett világra igaz, a fejlődő országok egyre növekvő energiaigényét többnyire még mindig fosszilis tüzelőanyagok felhasználásával oldják meg. Például Ázsiában továbbra is sok szénerőművet létesítenek, a világ szénkészleteinek döntő részét ma már Ázsiában használják fel.

A szervezet a szén-dioxid légkörből való kivonását lehetővé tevő technológia fejlesztését is sürgeti. Becslések szerint 2030-ra évente közel egymilliárd tonna üvegházhatású gáz megkötésére lenne lehetőség ilyen módon, 2050-re pedig ez évi 2,8 milliárd tonnára nőhet.