Etelka, Aletta
3 °C
12 °C
Index - In English In English Eng

A megye, ahol sok a napfény és a pálinka

DSC 4636
2019.11.19. 05:13 Módosítva: 2019.11.19. 06:00
Bács-Kiskunban sok a napfény, folyamatos a küzdelem, hogy legyen elég víz locsolni, de a megye sok védett növénynek és állatnak ad otthont. Magas a külföldi tőke és az export aránya, ami főként a járműiparnak és a Mercedesnek köszönhető.

Mivel van mit helyretenni, elmondjuk, hogy alföldi megye Bács-Kiskun: a Duna-Tisza közén helyezkedik el, délen Horvátországgal és Szerbiával közös határszakasza van. Ez az ország legnagyobb területű, észak-déli irányban elnyúló megyéje, ebből adódik, hogy északi térségei a főváros közelségét élvezik, déli területei viszont kiesnek a vérkeringésből.

A sok kistelepülés és tanya megyéje

Az alföldi térségekre jellemzően a települések elszórtan helyezkednek el, száz négyzetkilométerre 1,4 település jut, ez az országos érték kb. fele. A településeket viszont átlagosan többen lakják, kétharmaduk 1000-5000 fős. Sokan még mindig külterületen élnek, a megye lakosságának 14 százaléka, mellette 68 százalék városlakó.

A városok közül a megyeszékhely Kecskemét és Baja vonzereje a legnagyobb, sokan járnak ide dolgozni. A megye 119 települése közül 22 város. Legrégebbi városa Kalocsa, amely nagyjából az államisággal egyidős.

A megyében az ország GDP-jének 4 százalékát állítják elő. Ez az arány 2000 és 2015 között folyamatosan emelkedett, 2016-ban és 2017-ben változatlan maradt. 2017-ben az egy főre jutó GDP 3 millió forint volt, ez az országos átlaghoz képest 76,6 százalék. Ennek a mutatónak az alapján sokat javult a megye pozíciója országos viszonylatban: 2010-ben a 14. volt, 2017-ben már a 7; az előrelépés vélhetően a Mercedes-gyár megjelenésével és hatásával függ össze. Ez az országos átlagtól 24 százalékos lemaradást jelent ugyan, de a Budapest nélküli vidéki átlagtól nem marad el annyira (2 százalékkal), ugyanakkor az EU átlagának nagyjából csak a felét hozza. A termelő nemzetgazdasági ágak szerepe általában nagyobb a térségben, a szolgáltatóké kisebb.

Bács-Kiskun megyében 100 ezer regisztrált vállalkozás van, ebből 20 ezer társas, 80 ezer egyéni vállalkozás. 2012-2013-ban volt ebben egy visszaesés, de 2014-től ismét emelkedik ez a szám.

Az egyéni vállalkozók és a néhány főt foglalkoztató vállalkozások többségben vannak: a működő vállalkozások 94 százaléka legfeljebb 9 főt foglalkoztatott. 2016-ban a megyében ezer lakosra 63 vállalkozás jutott, ezzel a megyék rangsorában a középmezőnyhöz tartozott, de itt is sokkal jobban áll a megyeszékhely: Kecskeméten ezer lakosra 86 vállalkozás jutott.

A megyében, megyei székhellyel közel 500 közvetlen külföldi tulajdonossal rendelkező vállalkozás működik. Az egy vállalkozásra jutó külföldi tőke nagysága (1 milliárd forint) picit jobb az országos átlagnál és a megyék átlagának háromnegyede. 2016-ban négyszer annyi külföldi tőke volt jelen a megyében, mint öt évvel korábban, nagy része a feldolgozóiparban.

Bács-Kiskunban sok a napfény, különösen a megye déli részére igaz ez. A hőingadozás viszont igen nagy: a meleg, esetenként forró száraz nyarakat gyakran fagyos, hideg telek követik. Kevés a csapadék, és a kis víztartó képességű homokos talajok egyébként is keveset tudnak belőle raktározni, gyakoriak az aszályok.

Sok védett növény és állat él a térségben, az országos jelentőségű védett területek nagysága kb. 60 ezer hektár, amelynek legnagyobb része a Kiskunsági Nemzeti Park területe.

Bács-Kiskun megye az ország egyik legfontosabb agrártermelője: az ország mezőgazdasági bruttó hozzáadott értékének 9 százalékát adja.

A megyei foglalkoztatottak egytizede dolgozik a mezőgazdaságban. A megye területe 843 ezer hektár, ennek hat tizedén folyik mezőgazdasági termelés. A szántók részaránya viszonylag alacsony (41 százalék), de a gyep- és szőlőterület aránya magas (13 és 2,5 százalék).

Elsősorban gabonaféléket, olajos magvú és takarmánynövényeket, valamint zöldségféléket termesztenek. 2017-ben az időjárás megnehezítette a gazdák sorsát, több termésátlag elmaradt a szokásostól.

A megye jelentős részét kitevő homokhátsági területein jelentős a szőlő- és más gyümölcstermesztés. 2017-ben az országos mennyiség 34 százalékát Bács-Kiskunban szüretelték le szőlőből. (A pálinkafőzésnek is komoly hagyományai vannak.)

A megye nagyon jó állatokból is: a fő haszonállatokból Hajdú-Bihar után itt tartják a legtöbbet.

A megye az ország ipari és építőipari bruttó hozzáadott értékéhez kb. 5 százalékot tesz hozzá, ennek kb. kétharmada járműgyártásból, 18 százaléka az élelmiszeriparból származott. A megye ipara, főként a külföldi értékesítésre termelő járműgyártás miatt jelentősen exportorientált: 2017-ben az értékesítés bevételeinek 81 százaléka külföldi piacokról származott.

A foglalkoztatottak száma 2012 és 2018 között folyamatosan emelkedett, a munkanélküliek száma pedig csökkent, a 15-74 évesek között a foglalkoztatottak aránya 59,7 százalék, a munkanélküliség 2,7 százalék. A teljes munkaidőben dolgozók havi bruttó átlagkeresete 306 ezer forint, az országosnál 15 százalékkal alacsonyabb.

Ezt az anyagot az Index olvasóinak támogatásából készítettük.