Natália
2 °C
5 °C
Index - In English In English Eng

Akinek nincs állása, se pénze, azt kilökik az állami egészségügyből

D KOM20171024012
2019.12.03. 07:39

Az egyetem befejezése után két évvel mentem el először kórházba. Valamikor késő este, lehet, hogy már inkább éjjel sétáltam be az ügyeletre, pontosabban vánszorogtam, mert annyira lázas voltam, hogy már a lassú sétálás sem ment tökéletesen. A torkom égett, kapart, egy főzelék után úgy éreztem, mintha flexeltek volna a nyelőcsövemben.

Miután sorra kerültem a kórházban, behívtak, megnyugtattak, hogy rosszabbul már nem leszek, felírtak néhány gyógyszert, és mellékesen jelezték, hogy piros jelzést mutat a gép a tajszámomra.

– És az mit jelent? – kérdeztem, pontosabban suttogtam, mert ugye éppen a torokgyulladás és a végelgyengülés között álltam, az utóbbihoz valamivel közelebb.

– Azt, hogy nem fizeti a tébét – jött a válasz.

– Hát, az nem lehet, biztos rossz a rendszer – mondtam, kicsit sértődötten is talán, aztán elkezdtünk beszélgetni, pontosabban én elkezdtem monologizálni, hogy tuti biztos, ezer százalék, hogy biztosított vagyok, adózok rendesen, katás egyéni vállalkozóként havonta 50 ezer forintot fizetek a NAV-nak, emiatt jár a társadalombiztosított jogviszony. Az orvos erre egy vállrándítással reagált, odaadta a receptet, én meg kimentem a rendelőből, és elindultam gyógyszerért.

Utólag kiderült, igazam volt, befizetéseim alapján jogosult voltam az állami ellátásra, csak a NAV nem könyvelte el a befizetéseimet. Néhány hét levelezés után ezt az adóhatóság is elismerte, és nem kellett semmit befizetnem.

Ez mostantól sokkal nehezebb lesz

A napokban jelent meg a hír, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter benyújtott egy törvénytervezetet az Országgyűlésnek, ami alaposan átalakítaná a társadalombiztosítás egészségügyi részét.

A javaslat lényege, hogy háromhavi tartozás, azaz 23 130 forint (jövőre a mostani 7500 forintról 7710 forintra emelkedik az egészségügyi szolgáltatási járulék összege) után érvénytelenítenék az adós tajszámát. Ez azzal jár, hogy az illető ezt követően nem juthatna állami egészségügyi ellátáshoz, vagy államilag támogatott – tehát olcsóbb – gyógyszerhez.

A változás nagyjából 100 ezer embert érinthet, most ugyanis ennyien fizetnek egyéni szolgáltatási szerződés keretében havi 7500 forintos járulékot. Ők azok, akik semmilyen jogcímen nem jogosultak egészségbiztosítási szolgáltatásra: nem nyugdíjasok, nincs bejelentett munkahelyük, és nem nevelnek gyereket, pontosabban nincsenek gyesen vagy gyeden.

Többségében alacsonyabb társadalmi státuszú emberekről van szó, de a szállón élő, vagy legalább szállókon, melegedőkben dolgozó szociális munkásokkal kapcsolatban lévő hajléktalanok sincsenek köztük, ugyanis nekik egy nappali melegedő vezetője kiadhat egy rászorultsági igazolást, amivel 6 hónapig ingyenesen igénybe vehetik az egészségügyi ellátásokat. De 12 hónapra szóló igazolást kiállíthat a járási hivatal is, annak, aki igazolni tudja, hogy a háztartásában az egy főre eső jövedelem kisebb, mint 34 200 forint, vagy egyedülélők esetében 42 750 forint – viszont ez csak azoknak jár, akik családja nem rendelkezik 855 ezer forintos vagyonnal, beleértve az ingatlanvagyont is, emiatt nagyon kevesen kapják meg az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot rászorultsági alapon.

Akik egészségügyi szolgáltatási járulékot kötelesek fizetni az adóhatóságnak, azok nagyobb része olyan ember, aki hosszabb ideje bejelentett munkával nem rendelkezik. De rövidebb időre sokkal több társadalmi csoportból beleeshetnek emberek ebbe a kategóriába.

Az például elég gyakori, hogy valaki gyereknevelés után nem talál azonnal állást, ahogy az is, hogy valaki a középiskola befejezése után nem kezdi el rögtön az egyetemet, vagy nem talál három hónapon belül munkát, és egyéni járulékfizetés hiányában kiesik a biztosítottak közül. A cikk elején lévő történet is hasonló.

Jelenleg ellátják a kórházakban azokat is, akiket az adóhatóság arra kötelez, hogy havonta fizessenek egészségügyi szolgáltatási járulékot, de nem fizetik. Az ő tajszámuk villog pirosan a rendelőkben, de az ellátásuk költségét akkor sem kérik el tőlük, csak a havi díjakból felgyűlt tartozást. Ha egy több százezer forintos műtéten esnek át, akkor is csak a majdnem 8 ezer forintos havidíjat fogja követelni rajtuk a NAV. A kórház akkor is megkapta a Nemzeti Egészségbiztosítási Alaptól (NEAK) a kezelések költségét, ha a beteg nem fizetett társadalombiztosítási járulékot.

A jövőben, ha elfogadják az új törvényt, a NEAK nem fog fizetni a kórházaknak, ezért az köteles lesz kiszámlázni az egészségügyi költségeket a betegnek, és kifizettetni vele, közvetlenül, a társadalombiztosítási rendszer érintése nélkül.

Gyakorlatilag, 23 310 forintos tartozás után kilökik az embereket az állami egészségügyből, és az állami kórházakat is csak úgy lehet majd igénybe venni, mintha azok magánegészségügyi szolgáltatást nyújtanának.

Az indoklás szerint a változtatással az ügyeskedőket akarják megregulázni, ami arra utal, hogy akik nem fizettek, azoktól az adóhatóságnak nem sikerült behajtani a tartozást a jelenlegi rendszerben.

Külföldön dolgozók

A tb-átalakítás másik része nem a biztosítás nélküli nem fizetőket szorítaná ki a rendszerből, hanem a külföldön élő magyarokat. Mivel az uniós szabályok tiltják a kettős biztosítottságot, egy embernek csak egy országban lehet társadalombiztosítása, a külföldön dolgozóknál szigorúbban ellenőriznék, hogy kijelentkezett-e a magyar rendszerből. A módosítás szerint akiről kiderül, hogy több országban is fenntartotta biztosítási jogviszonyát, annak a Magyarországon igénybe vett orvosi ellátás költségeit utólag ki kell fizetnie.

Az nem változik, hogy a magyarokat Európai Egészségbiztosítási Kártyával térítésmentesen ellátják külföldön (és a külföldieket is Magyarországon) betegség és baleset esetén, de az úgynevezett tervezett ellátások, azaz például egy nem sürgős műtét esetében már más a helyzet, ezeknél abban a tagországban kell igénybe venni az egészségügyi ellátást, ahol a társadalombiztosítási járulékot fizetik az uniós polgárok. Az új törvénynek ez az eleme leginkább arról szól, hogy a magyar szabályozást összehangolják az uniós jogszabályokkal, és a jövőben komolyabban büntetik a visszaéléseket.

A másik, járuléktartozást felhalmozókat büntető módosítás viszont komoly kérdéseket vet fel az általunk megkérdezett egészségügyi szakértő, Kincses Gyula szerint.

Több problémát okoz, mint amennyit megold?

Dr. Kincses Gyula szerint új terheket raknak ezzel az egészségügyre, és a benne dolgozókra, és a betegek kiszolgáltatottságát is növeli, veszélyes, akár egészségkárosító hatása is lehet. (A cikk írásakor Kincsest mint a sajtóban rendszeresen hivatkozott szakértőt kerestük meg, a cikk megjelenése előtt azonban megválasztották a Magyar Orvosi Kamara elnökének, de ezt még nem lehetett tudni akkor, amikor felkerestük kérdéseinkkel.)

Varga Mihály pénzügyminiszter egyelőre az átalakítással kapcsolatos törvény tervezetét nyújtotta be, a részletszabályozást nem ismerjük. Végrehajtási rendelet csak akkor lesz, ha a parlament megszavazza a törvényt. Emiatt a változásokkal kapcsolatban sok kérdés tisztázatlan.

A gyógyszertámogatás megszűnése után például mi lesz az életmentő terápiák esetében, a cukorbetegek inzulinjával vagy a daganatos betegek folyamatban lévő kemoterápiájával? Azt sem tudjuk, mennyi idő alatt áll vissza a térítésmentes ellátásra való jogosultság. Ha például elveszítjük a munkahelyünket, és csak fél év után találunk másikat, a munkaszerződés első napjától biztosítottá válunk? Mi történik, ha valaki nem ellenőrzi ügyfélkapun keresztül, hogy a munkáltatója fizeti-e utána a járulékokat, vagy sem, és csak egy betegség vagy baleset után derül ki, hogy a munkahelye átverte, és feketén dolgoztatja?

Eddig a betegek általában a rendelőben értesültek arról, hogy nem rendezett a biztosításuk, de ettől még az ellátást megkapták. Ráadásul eddig a NAV nem igazán foglalkozott az egészségügyi szolgáltatási járulék behajtásával, annak ellenére, hogy eddig is hivatalból kellett volna küldenie a felszólításokat azoknak, akik nem fizetnek járulékot. A törvény bevezetése után, ha az adóhatóság emberei elfelejtik kiküldeni a fizetési felszólítást, vagy elkeveredik egy levél, az sokkal kellemetlenebb helyzeteket szülhet, mint eddig.

„Konfliktusokat okozhat a rendelőben, ha vitázni kezd a beteg az orvossal arról, hogy biztosított-e, vagy sem”

– mondta kérdésünkre dr. Kincses Gyula, aki szerint komoly problémát okozhat az új rendszer az orvos és a betegek kapcsolatában. „Rendkívül nagy terheket tesz az egészségügyi rendszerre és az abban dolgozókra” – tette hozzá.

Akár az is előfordulhat, hogy a beteg, mikor megtudja, hogy nem biztosított, úgy dönt, hogy inkább nem veszi igénybe az ellátást. Például, ha 10 hónapnyi egészségügyi szolgáltatási járulék elmaradása van, és közben azt hallja a rendelőben, hogy a műtét, amire szüksége van, ennek duplájába kerülne, akkor dönthet úgy, hogy hazamegy, elutalja a NAV-nak a 10 hónapos tartozását, és amikor visszaállítják a jogviszonyát, visszamegy a kórházba.

„Ennek komoly egészségkárosító hatása lehet” – mondja Kincses, aki szerint észszerűbb az ellátás árától függetlenül a havi tb-díjakat behajtani az állampolgároktól, függetlenül attól, hogy mentek-e orvoshoz. „Ha az új szabályozás veszélyezteti az egészséget, az súlyos hiba” – teszi hozzá.

Kérdéseket vet fel az is, ha valaki abban a tudatban veszi igénybe az ellátást, hogy biztosított, majd a műtét után közlik vele, hogy nem volt az, nem tudja kifizetni a költségeket. „Vele ilyenkor az ápolók kezdjenek el csendőrködni? Ez etikátlan, az orvosi esküvel ellentétes lenne” – mondja Kincses.

Visszamenőlegesen behajtják?

Felmerül, hogy ez a törvénymódosítás egyben azt jelenti-e, hogy az állami egészségügyből kiiratkozhat-e az, aki nem fizet egészségügyi szolgáltatási járulékot. Például egy olyan ember, aki úgy dönt, hogy nem fog állami kórházba járni, csak magánegészségügyi szolgáltatást vesz igénybe, amikor épp rászorul, de nem akar hónapról hónapra 7710 forintot fizetni az állami biztosításáért.

De erről nincs szó, a kötelező biztosítás elve megmarad, mindenki köteles lesz fizetni a NAV-nak az egészségügyi járulékot, akkor is, ha csak magánellátást vesz igénybe.

Az viszont nem derül ki a törvény szövegéből, hogy mi történik akkor, ha valaki elmarad a havi egészségügyi szolgáltatási járulék befizetésével, megszűnik a biztosítotti jogviszonya, állami kórházba kerül, megműtik, és kiszámlázzák neki az ellátás költségét. Ezután behajtják rajta visszamenőlegesen a havi járulékból felhalmozódó tartozását is? Ez nem derül ki a Varga Mihály által benyújtott törvénytervezetből. Ha az ellátás költségét is ki kell fizetni, és még behajtják a járulékot is visszamenőlegesen, azzal duplán fizettetik ki az állampolgárokkal az egészségügyi költségeket.

Ha a parlament elfogadja, 2020. július 1-jén lép hatályba az új törvény.

Frissítés

Cikkünkre reagált a Pénzügyminisztérium. Ebben többek között azt írták, hogy a törvényjavaslatban foglalt rendelkezések nem érintik a sürgősségi ellátást, mentést. Utóbbi Magyarország területén – állampolgárságra vagy egészségbiztosítási jogviszony fennállására való tekintet nélkül – mindenkit megillet, ilyen esetekben ellátás nélkül senki nem maradhat Magyarországon. "Az Eütv. azt is kimondja, hogy a mentést az igénybevétel alapjául szolgáló jogviszony előzetes igazolása nélkül, az e törvényben és a külön jogszabályban foglaltak figyelembevételével kell biztosítani, és főszabály szerint a központi költségvetés téríti meg" – írja a PM.

A tárca közleménye azt is leszögezi, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulék 3 vagy több havi elmaradása esetén az elmaradt tételes járulék megfizetésével a térítésmentes ellátásra való jogosultság visszaállítható. A minisztréium álláspontja szerint a törvénytervezet egyszerűsíti az egészségügyi rendszert, jelentősen csökkenti az adminisztrációs terheket, és "az egészségügy potyautasainak a kiszűrésében is segít".

(Borítókép: Komka Péter/MTI)