Szingapúri óriáscég állt össze a MET-tel

A szingapúri Keppel Corporation 20 százalékos részesedést szerzett a svájci központú MET Holding AG-ben. A szingapúri kormányzati háttérrel bíró energetikai csoport bevallottan is a további európai terjeszkedési terveihez állt össze a magyar alapítású MET-csoporttal. A közlemény itt olvasható.

Amikor nemzetközi energetikai cégcsoportok bejelentenek egy tranzakciót, könnyű elveszni a cégnevek között, mert mindenféle technikai projektcégek jönnek létre a tranzakcióra, ám, ha a mostani bejelentés lényege felől közelítünk, valójában a világ tíz legnagyobb cégének egyike, a szingapúri Temasek-csoport egyik érdekeltsége vásárolt be a magyar eredetű MET-csoportba, és az eljegyzés után a jövőben közös energetikai terjeszkedései tervei vannak a két csoportnak.

A vásárló

A Keppel, vagyis a vevő legnagyobb tulajdonosa józan ésszel alig felfogható vagyont, bőven 300 milliárd dollár feletti portfóliót kezel. Tulajdonosa a szingapúri kormány és közvetlenül, vagy áttételesen szinte minden fontos iparágban (bank, energetika, ingatlan, távközlés, egészségügy) óriási szereplő Ázsiában (Szingapúr mellett főleg Kínában), de már megvetette a lábát Észak-Amerikában és Nyugat-Európában is. Európa azonban ma még csak 10 százalékot jelent a teljes Temasek-vagyonból.

Magában a Keppel-csoportban is van mindenféle szektor, távközlés, olaj és gáz, áram, megújuló projektek, a modern városi élethez kapcsolódó szolgáltatások, vagyonkezelés, sok-sok ingatlanprojekt.

A Keppelben a Temasek közvetlenül ma még nem többségi tulajdonos, de ez a bejelentett szándéka, és már ma is vannak más szingapúri cégeken keresztül további áttételes tulajdonrészei is, de a részvényesek között vannak a legnagyobb globális bankok is (a Citibank, az HSBC, a BNP Paribas). Ez a Keppel-csoport fektetett be most a magyar eredetű, de immár európai portfólióval rendelkező és svájci központú MET Holdingba.

Magyar, vagy külföldi?

Ha a MET oldaláról közelítünk a bejelentéshez, a cégcsoport számára alighanem tőke- és reputációs szempontból is nagyon fontos volt ez a tranzakció. A MET sokáig visszahúzódva, radar alatt élte az életét, akkor vált híressé, vagy inkább hírhedtté, amikor az állammal (MVM-csoporttal) kötött gázszerződésein rengeteget keresett. Hamar kiderült, hogy a cégnek különféle magyar nagyvállalkozókhoz (Garancsi István, Nagy György) is kapcsolható offshore-jellegű tulajdonosi struktúrája van, és a MET hirtelen berobbant a köztudatba.

A társaság ilyen rajt után próbálta azt bizonyítani, hogy piaci cég, nemzetközi kereskedési aktivitását hangsúlyozta, és valóban sok olyan európai piacon is megjelent, ahol a hazai politikai támogatás már nem érvényesülhetett. A MET-csoport tavaly 42 milliárd köbméter gázzal kereskedett (ez több mint négyszerese a magyar fogyasztásnak), és ezzel 10,7 milliárd euró forgalmat generált.

Közben az átláthatatlan tulajdonosok helyett fokozatosan a menedzsment vásárolta ki a céget, és úgy tűnt, hogy szakmai tudásban, integrált működésben, hitellehetőségekben már jól áll a cég, de a tőkeerős partner még hiányzott. Az elmúlt hónapokban aztán úgy tűnt, hogy a cég megint inkább a magyar kormányközeli világban kereste a kapcsolatait, a TIGÁZ gázcégben például Mészáros Lőrinc energetikai világával állt össze.

Hírnév

Az, hogy most egy szingapúri, kormányzati háttérrel rendelkező óriás fektetett bele, mindenképpen újra a pozitív reputációs irányba tett lépés, hiszen a globális energetika világában a legmegbízhatóbb, legjobban csengő befektetők

• a norvég és szingapúri óriásalapok,
• őket megközelítő hitelességgel bírnak a kanadai, illetve ausztrál cégek,
• már nem annyira jó hírnevűek az amerikai, a nyugat-európai társaságok,
• ha pedig már orosz, svájci, vagy arab befektetők érkeznek egy energetikai cégbe, akkor az már minden lehet.

Maga a vevő, a Keppel Infrastructure Holdings Pte Ltd 53 millió eurót (közel 18 milliárd forintot) fektetett a MET-be, vagyis ennyit fizetett a csoport 20 százalékáért. Úgy tudjuk azonban, hogy a bonyolult részvényesi megállapodás alapján a szerződés egyáltalán nem csak arról szól, hogy egy passzív, pénzügyi jellegű befektető ennyire értékelte egy másik cég ötödét.

Inkább arról, hogy az Európa keleti részén eddig még nem aktív gigantikus befektető így kíván befektetőként elindulni a térségben. Maga a Keppel Infrastructure ügyvezetője, Ong Tiong Guan, is úgy nyilatkozott, hogy a MET-befektetés az első lépés az európai energiapiac felé. A felek elsősorban azért passzolhatnak egymáshoz, mert mindketten az úgynevezett integrált stratégia hívei, vagyis sokféle eszközt megszereznek, kereskedelmet, hálózatot, erőművet (igaz ezeknek olykor szigorú szétválasztási stratégiái is vannak az unióban), és egy ilyen összetett energia-értékláncban próbálnak nyereséget termelni.

Lakatos Benjamin, a MET Csoport vezérigazgatója szerint az „örömmel fogadott befektető” segíthet abban, hogy a MET vezető szerepet játsszon az európai energiapiac várható konszolidációjában. A Temasek - Keppel világ aligha szeretne megállni a MET 20 százalékánál. Borítékolható, hogy egy év múlva nem ez lesz a szingapúriak teljes kelet-európai kitettsége, egyértelmű, hogy a két csoport további európai vásárlásokat tervez.

Azt hallottuk, hogy a két cég a MET egy évvel ezelőtti ázsiai road-show-ján találkozott, ahol az európai csoport tőkeerős partnerre vadászott. Közel egy évig tartott az ismerkedés és az átvilágítás. Hamarosan a szingapúri tőzsdén jegyzett Keppel-csoport testületi tagot, vagy tagokat delegálhat majd a MET vezetésébe, de a menedzsmentjogok a többségi tulajdonos MET-ügyvezetésnél maradnak.

(Borítókép: Roslan Rahman / AFP)