Múlt héten jelent meg az IMF jelentése a magyar gazdaságról, amiben kitértek a szuperállampapírnak nevezett Magyar Állampapír Pluszra is. A Valutaalap szerint szerint a kiemelten magas hozam azt eredményezte, hogy a vártnál sokkal magasabb lett az érdeklődés a MÁP+ iránt. Az állam évente mintegy 27 milliárd forintot bukik a Magyar Állampapír Pluszon, ráadásul ez a pénz a leggazdagabb magyarokhoz megy, sok módos ember különleges konstrukciókkal, bankhitelekből is vett ilyen papírokat.
Az IMF kritikája után úgy érezte az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója, hogy meg kell magyaráznia, miért jó mégis az országnak a MÁP+. Kurali Zoltán a Világgazdaságnak elmondta, hogy az IMF következtetése hibás, a szervezet módszertana vitatható.
Kurali szerint a MÁP+ kondíciót úgy alakították ki, „hogy egyszerű és előnyös befektetést kínáljon a magyar családoknak. Az IMF azonban a jelek szerint ezeket a szempontokat nem vette figyelembe a javaslatok megfogalmazásakor.”
Az ÁKK vezetője szerint nehéz felmérni, hogy mekkora kereslet lenne a lakosság részéről évi 3 százalékos hozamért, ahogy azt az IMF sugallta, véleménye szerint abban az esetben nem érdeklődnének elegen az állampapír után. A magyar gazdaságpolitikának viszont fontos, hogy a kötvényekkel a lakosság felé adósodjon el, ne külföldi szervezetek felé.
Ezért, hiába fizet ki az állam évi 27 milliárd forintot a tehetős magyaroknak, nincs napirenden a szuperállampapír feltételrendszerének átírása.