A gazdaságvédelmi akcióterv keretein belül 2020 és 2030 között évente 17 milliárd forintot költ a kormány az öntözéses gazdálkodás fejlesztésére, közölte az MTI.
Nagy István agrárminiszter szerint erre azért van szükség, hogy emelkedjen az öntözött területek nagysága, bővüljön az öntözésbe bevont gazdálkodók száma, és így emelkedjen a mezőgazdasági termelés hatékonysága.
A miniszter hangsúlyozta: a tárca célja az, hogy az új törvénynek köszönhetően a gazdák rugalmasan tudjanak alkalmazkodni az időjárás okozta kihívásokhoz, és tovább javuljon a mezőgazdasági termelés hatékonysága. A tárcavezető szerint a versenyképes mezőgazdaság nélkülözhetetlen alapfeltétele az öntözés, másrészt az „élelmiszer-önrendelkezés" miatt nemzetstratégiai kérdés is.
Emellett idén létrejött a Nemzeti Földügyi Központon belül az agrárium öntözési igazgatási központja, valamint kedvezőbbé váltak a Vidékfejlesztési Program révén elérhető öntözésfejlesztési beruházási pályázatok feltételei is.
Nagy István elmondta, hogy az elfogadott törvény révén elhárulnak a hazai birtokszerkezetből adódó, termelői öntözésfejlesztési beruházásokat akadályozó tényezők. Egyrészt a vízjogi engedéllyel rendelkező termelők az öntözővíz átvezetése érdekében - megfelelő kártalanítás mellett - öntözési szolgalmat alapíthatnak, másrészt átlagosan ötmillió forinttal csökkenhet a 100 hektárnyi termőföld öntözéséhez szükséges fejlesztések előkészítési költsége.